Statisztikai mentelem politikusoknak és bíráknak

2007.04.13. 17:04
Az ügyészség a napokban hozta nyilvánosságra a tavalyi bűnügyi statisztika részleteit: 2006-ban nőtt a fiatalkorú bűnözés, és több volt a nemi erőszak is, mint 2005-ben. Arról nincs nyilvános adat, hogy hány százmilliós, vagy milliárdos értékre elkövetett bűncselekményt sikerült felderíteni, és ezekkel kapcsolatban hány állami és önkormányzati tisztviselőt ellen született bírósági ítélet. Az egységes ügyészségi és rendőrségi statisztikában ugyanis politikusokra, állami tisztviselőkre, bírókra vonatkozó információkat nem tartanak nyilván.

Az Index szerette volna megtudni, hogy az ügyészség 2006-ban hány állami és önkormányzati szerveket érintő korrupciós ügyben kezdett eljárást. Arról is érdeklődtünk, hogy hogyan alakult a kiemelkedő vagyoni súlyú felderített gazdasági bűncselekmények száma az elmúlt három évben, és, hogy van-e információ arról, hány ügyvéd, ügyész, bíró ellen tettek feljelentést hivatali visszaélés vagy közokirat hamisítás miatt.

A kérdésekre csak hosszas telefonálgatás és levelezés után kaptunk választ.

Három köztisztviselő

"Arra a kérdésére, hogy milyen arányban érinti az önkormányzati szerveket a hivatali visszaélés bűncselekménye, nem tudunk válaszolni, mivel ilyen adatokkal nem rendelkezünk. Csak az tudjuk, hogy a 2006-ban három köztisztviselő, valamint hat vám- és pénzügyőr elkövető ellen indítottak eljárást." - tájékoztatott minket Rózsa Judit, a Fővárosi Főügyészségre elküldött kérdéseinkkel kapcsolatban.

Csak fél éve jevasolják

A hiányos válaszok okára Pusztainé Jakab Rózsa osztályvezető ügyész segítségével sikerült fényt deríteni. Kiderült, hogy nem minden bűncselekményről tartanak nyilván adatot. Ha megtagadják a nyomozást, nem töltik ki a foglalkozásra vonatkozó rubrikát, így nem derül ki ügyész, bíró, vagy politikus volt-e az ügy érintettje. "Az önkormányzatokat, államhatalmat érintő ügyeket sem tartjuk nyilván" - nyilatkozta az ügyésznő.

Sándor Zsuzsa az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője szintén arról számolt be, hogy náluk sincs adat a feljelentettek foglalkozásáról. Hozzátette, hogy az OIT csak 2006. novemberétől tesz javaslatot bírák, ügyészek mentelmi jogának felfüggesztésére, ezt megelőzően közvetlenül az államfőhöz futottak be az ilyen tartalmú iratok.

Kumin Ferenc, a köztársasági elnök szóvivője megkeresésünkre úgy reagált, hogy ő csak azt tudja megmondani nagyságrendileg hány bíró felfüggesztési kérelme érkezett be hozzájuk. Évente ezek száma tíz alatt van, és az ok többnyire közlekedési baleset.

Az OIT 11-es szabályzata mindeközben azt mondja ki, hogy a különleges státuszokból adódóan, külön kell nyilvántartani a bírákkal kapcsolatos minden eljárást. Rendkívüli eseménynek számít, ha az igazságszolgáltatást működtető tagokat ilyen vád éri, ezekről az alárendelt bírósági vezetőknek félévente, évente be kell számolniuk az OIT testületének.

Azért sem hallunk ügyészek és bírák elleni feljelentésekről, mert a hatáskörben eljáró ügyészség gyakran azt válaszolja a panaszosnak, hogy az általa kifogásoltak semmilyen tényt, adatot, körülményt nem tartalmaznak, ami bűncselekményre utalna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek visszaélés gyanús ügyek, az igazságszolgáltatás esetleges fonákságaira mutató esetek.