Horn hozzájárulása nélkül nem ismerhető meg a múltja

Az ügy előzménye, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság az 1994.évi XXIII. törvény rendelkezéseinek eleget téve vizsgálta Horn múltját. Az 1997 augusztusában kelt határozata szerint az akkor miniszterelnök tisztséget betöltő alperes 1956-57-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot, s ezért a bizottság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólította a lemondásra és tájékoztatta a jogorvoslat lehetőségeiről.

Horn Gyula

Miután Horn sem a jogorvoslat sem pedig a lemondás lehetőségével nem élt, a bizottság közzétette a határozatot. Ez tartalmazza, hogy az alperes tényleges karhatalmi szolgálatot 1956. december 15. napjától és szerepel benne az a megállapítás is, hogy Horn szolgálata során részt vett az 1956. december 6-i Nyugati pályaudvar előtti tüntetésen is. Az alperes személyi anyaggyűjtőjét a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központ Irattárában őrizték, onnan az iratok részben eltűntek, ezért a központi irattár vezetőjét, Csárádi József nyugállományú ezredest a Fővárosi Katonai Bíróság Tanács pénzbüntetésre ítélte.

A Deport ezt követően megkereste a Pénzügyminisztériumot az alperesre vonatkozó iratok megküldése végett, mivel az alperes egy, a Magyar Nemzetnek adott interjúban közölte, hogy a tárca rendelkezik olyan rá vonatkozó iratokkal, amelyekből a december hatodiki tüntetésen való részvételének minősége megállapítható. Mivel a PM a kért iratok megküldése elől arra való hivatkozással zárkózott el, hogy az alperes azok nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá, a Deport 56 a bíróságtól kérte Horn nyilatkozatának pótlását. Ezt első fokon elutasította a bíróság, és rámutatott arra, hogy a felperes által megismerni kívánt adatok csak az érintett hozzájárulásával hozhatók nyilvánossága. A bíróság szerint a törvény megszabja, hogy mely tisztséget betöltő személyek adatainak milyen szempontból való vizsgálatához fűződik olyan nyomós közérdek, amely az adatoknak az érintett személy hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozatalát indokolhatják. Arra ebben az esetben azonban nincs jogi lehetőség, hogy jogalkalmazói döntés korlátozza az érintett adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos személyhez fűződő jogot.

Az sem állapítható meg, hogy az alperes a törvényben biztosított jogát visszaélés-szerűen gyakorolná, bár a kért adatok közérdeklődésre valóban számot tarthatnak, azok ismeretének hiánya ilyen nyomós érdeket nem sért.

A döntés szerint a bizottság határozatának közzétételével az állampolgároknak azon érdeke, hogy Horn Gyula múltját - választási joguk gyakorlásához szükséges mértékben - megismerjék, megvalósult.