Judit
3 °C
7 °C

Ki kell adni az egyházi vezetők aktáit

2007.02.08. 11:58
Az elsőfokú bíróság szerint az egyházak magyarországi vezetői igenis közszereplők, így a múltjukra vonatkozó adatoknak nyilvánosnak kell lenniük. Az egyházi vezetők korábban azt mondták, nem tekintik magukat közszereplőnek. Az Origo egyik volt munkatársa viszont pert indított, és nyert. Az egyik alperes, Zoltai Gusztáv várhatóan fellebbez az ítélet ellen.

Nem jogerős ítéletében közszereplőnek mondta ki a Fővárosi Bíróság a magyarországi egyházak vezetőit. A Fővárosi Bíróság arra hivatkozva hozta meg ítéletét, hogy közszereplőnek minősül a törvény szerint az, aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította a múltban. E szerint hat alperes közszereplőnek minősül, mondta Pataki Árpád bíró. A harmadrendű alperes (Frenkl Róbert) ráadásul pártlistán - a Köztársaság Párt színeiben - is indult. A bíróság döntése nem érinti az egyházak hitéletét, hangsúlyozta a bíró.

Az Origo akkori munkatársa, Kozák Dániel hét egyházi vezető adatait kérte az Állambiztonsági Történeti Levéltártól. Az újságíró azt akarta megtudni, vajon ügynök volt-e az a három katolikus püspök, aki a püspöki konferencia élén állt 2002 márciusában. Ekkor ugyanis olyan körlevelet olvastak fel a templomokban, amely Kozák szerint a választások előtt a közvéleményt befolyásolhatta, és amelynek szerzője nem volt feltüntetve.

"Mindennek helyt adott a bíróság a keresetünket illetően. Elégedett vagyok, végülis ezért indítottam a pert" - mondta Kozák az ítélethirdetés után az Indexnek. Az újságíró 2005-ben kérte a vitatott adatokat, ha a mostani ítélet jogerőre emelkedik, akkor hosszú évek után végre ki kell adja a levéltár az érintettek - a katolikus, az evangélikus és a zsidó egyházi vezetők - aktáit. "Sikerült ebben a perben bebizonyítanunk, hogy az erkölcsi és politikai kérdések nem választhatók úgy szét, mint ahogy azt az egyházi vezetők állították" - tette hozzá Kozák.

Egy érdekes körlevél

Az ominózus körlevél így végződött: "Ha egy párt ugyanis nem éri el az öt százalékot, nem jut be a parlamentbe, szavazatunkat más pártok kapják meg. Így esetleg olyan pártot juttatunk előnyhöz, amely akaratunkkal ellenkező nézeteket képvisel." A mostani perben érintett három püspök: Seregély István, Bosák Nándor és Veres András, ők töltötték be 2002-ben a püspöki kar elnöki, alelnöki és titkári posztjait. Kozák azért róluk kért adatokat, mert úgy gondolja, hogy ők reprezentálták 2002 tavaszán a katolikus püspöki kart, amikor abban az évben, március 17-én kötelező volt a templomokban felolvasni a körlevelet.

Kozák Dániel az ítélethirdetés után
Kozák Dániel az ítélethirdetés után

Szintén kíváncsi volt az újságíró a református püspöknek, Bölcskei Gusztávnak, továbbá Szebik Imrének, az Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspökének múltjára. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott országos felügyelője és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója adatait szintén kikérte Kozák.

Csak egy tartotta magát közszereplőnek, ő nem volt ügynök

A hét érintett egyházi vezető közül csak a református Bölcskei Gusztáv járult hozzá adatai kiszolgáltatásához, ő vallotta ugyanis kizárólag közszereplőnek magát. (A törvény szerint csak a közszereplőket lehet átvilágítani.) Róla egyébként hamar ki is derült: nem volt ügynök a rendszerváltás előtt.

A három katolikus főpap viszont azt állította, ők nem tekinthetők közszereplőknek, így a levéltár nem adhatta ki a róluk szóló adatokat. Kozák ezért pert indított, amely 2006. március hetedikén kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. A per célja az, hogy a bíróság mondja ki az érintettekről: igenis közszereplők.

A katolikus püspökök nem tartották magukat közszereplőnek

A perben a három katolikus vezető megismételte álláspontját, jogilag pedig azzal indokolták a közszereplőség elutasítását, hogy Seregély, Bosák és Veres nem feladatszerűen alakítják a politikai közvéleményt. A politikai közvélemény fogalma egyébként sem kellőképpen definiált az alperesek jogászai szerint, ezért felvetődött korábban, hogy alkotmánybírósági értelmezést kellene kérni az ügyben, ami rendkívüli módon lelassítaná a döntéshozatalt a perben.

Eljárási hiba

A három katolikus püspök álláspontja egyértelmű tehát, a két evangélikus és a zsidó vallási vezető helyzete viszont bonyolultabb. Ők egy eljárási, adminisztratív hiba miatt nem kaptak szabályszerű idézést, ezért az első érdemi tárgyaláson nem tudtak részt venni - erről Kozák később az Élet és Irodalom című lapban számolt be. Ugyanakkor Kozák szerint az evangélikusok és a zsidó egyház vezetője is elutasították korábban, hogy közszereplők lennének.

Zoltai Gusztáv várhatóan fellebbez

Várhatóan fellebbez a Fővárosi Bíróság csütörtökön hozott elsőfokú, hat egyházfőt közszereplőnek minősítő ítélete ellen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója - közölte Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője az MTI-vel. Egri szerint vitatják, hogy a bíróság ítélete értelmében Zoltai Gusztáv "feladatszerűen befolyásolná" a politikai közvéleményt.

Zoltai Gusztáv évekkel korábban már átvilágíttatta magát, s az a vizsgálat akkor számára kedvező eredményt hozott. Nem az átvilágítás ellen tiltakoznak tehát, hanem a per tárgya ellen, nevezetesen az ellen, hogy Zoltai Gusztáv a politikai közéletet feladatszerűen befolyásolná - hangsúlyozta Egri. A jogász szerint az ítélet perek sorozatát indíthatja el. Várhatóan a többi érintett egyházzal is konzultálnak majd egy közös álláspont kialakítása érdekében - jelezte.

Ungváry már korábban is publikált neveket

Ungváry Krisztián történész, az ügynökkérdés egyik kutatója az Élet és Irodalom március 3-ai számában öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.

Az Indexnek a mostani ítéletről elmondta, az ő kutatási feltételein a döntés nem változtat, hiszen tudományos publikációkban már korábban is leírhatták az esetleg érintett ügynökök nevét. A mostani ítélet az összes magyar állampolgár szempontjából jelentős, hiszen bárki bemehet a levéltárba, és kikérheti püspökéről az információkat. Ungváry szerint ezek után most a katolikus egyháznak, illetve a püspöki konferenciának új stratégiát kell kidolgoznia: miként reagál arra, ha újabb adatok derülnek ki az ügynökkérdésben.

A katolikus egyház is kutatja az 1945 utáni történelmet

A magyar katolikus egyház az elmúlt években egyre többet foglalkozik az 1945 utáni történelemmel. Tavaly tavasszal fogadta el a püspöki konferencia a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány statútumát. Ez az alapítvány hivatott megszervezni és összehangolni azokat a kutatásokat, amelyek többek között a kommunizmus idején történtekkel foglalkoznak.

Az alapítvány kuratóriumát a püspöki konferencia kérte fel, a kuratórium elnöke Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A főapát titkára, Rábai László az Indexnek elmondta, az elmúlt egy évben a szervezet megkezdte a munkáját, így történészeket kértek fel kutatási együttműködésre, meglévő történeti kutatások integrálására is törekednek, és előkészítik a levéltári további kutatásokat is.

Időignyes kutatások és egy hős

A levéltári kutatások nagyon időigényesek - tudtuk meg Rábai Lászlótól -, így nem várható gyors eredmény.

Az alapítvány nem elsősorban az ügynökkérdést vizsgálja, hanem a katolikus egyház történetét átfogóan. Ennek eredményeként tavaly ősszel az 1956-os forradalom és a katolikus egyház témájában konferenciát tartottak. Az alapítvány nem kerüli el az egyes személyekkel kapcsolatos ügyeket sem. Így a hősökre ugyanúgy odafigyelnek, mint a kommunista titkosszolgálatokkal esetleg együttműködő személyekre.

A pozitív példák közé tartozik Lénárd Ödön, aki a leghosszabb ideig raboskodott papként Rákosi és Kádár börtöneiben. 1977-ben szabadult ki. Előzőleg Kádár János azzal dicsekedett a Vatikánban VI. Pál pápának, hogy Magyarországon már egyetlen pap sincs börtönben. A pápa ekkor közölte vele, hogy Lénárd Ödön immár csaknem húsz éve ül, összesen harmadik büntetését tölti. Kádár hazatértekor kiengedték a papot, aki 2003-ban hunyt el Kismaroson.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?