Ki kell adni az egyházi vezetők aktáit

Nem jogerős ítéletében közszereplőnek mondta ki a Fővárosi Bíróság a magyarországi egyházak vezetőit. A Fővárosi Bíróság arra hivatkozva hozta meg ítéletét, hogy közszereplőnek minősül a törvény szerint az, aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította a múltban. E szerint hat alperes közszereplőnek minősül, mondta Pataki Árpád bíró. A harmadrendű alperes (Frenkl Róbert) ráadásul pártlistán - a Köztársaság Párt színeiben - is indult. A bíróság döntése nem érinti az egyházak hitéletét, hangsúlyozta a bíró.

Az Origo akkori munkatársa, Kozák Dániel hét egyházi vezető adatait kérte az Állambiztonsági Történeti Levéltártól. Az újságíró azt akarta megtudni, vajon ügynök volt-e az a három katolikus püspök, aki a püspöki konferencia élén állt 2002 márciusában. Ekkor ugyanis olyan körlevelet olvastak fel a templomokban, amely Kozák szerint a választások előtt a közvéleményt befolyásolhatta, és amelynek szerzője nem volt feltüntetve.

"Mindennek helyt adott a bíróság a keresetünket illetően. Elégedett vagyok, végülis ezért indítottam a pert" - mondta Kozák az ítélethirdetés után az Indexnek. Az újságíró 2005-ben kérte a vitatott adatokat, ha a mostani ítélet jogerőre emelkedik, akkor hosszú évek után végre ki kell adja a levéltár az érintettek - a katolikus, az evangélikus és a zsidó egyházi vezetők - aktáit. "Sikerült ebben a perben bebizonyítanunk, hogy az erkölcsi és politikai kérdések nem választhatók úgy szét, mint ahogy azt az egyházi vezetők állították" - tette hozzá Kozák.

Egy érdekes körlevél

Az ominózus körlevél így végződött: "Ha egy párt ugyanis nem éri el az öt százalékot, nem jut be a parlamentbe, szavazatunkat más pártok kapják meg. Így esetleg olyan pártot juttatunk előnyhöz, amely akaratunkkal ellenkező nézeteket képvisel." A mostani perben érintett három püspök: Seregély István, Bosák Nándor és Veres András, ők töltötték be 2002-ben a püspöki kar elnöki, alelnöki és titkári posztjait. Kozák azért róluk kért adatokat, mert úgy gondolja, hogy ők reprezentálták 2002 tavaszán a katolikus püspöki kart, amikor abban az évben, március 17-én kötelező volt a templomokban felolvasni a körlevelet.

Szintén kíváncsi volt az újságíró a református püspöknek, Bölcskei Gusztávnak, továbbá Szebik Imrének, az Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspökének múltjára. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott országos felügyelője és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója adatait szintén kikérte Kozák.

Csak egy tartotta magát közszereplőnek, ő nem volt ügynök

A hét érintett egyházi vezető közül csak a református Bölcskei Gusztáv járult hozzá adatai kiszolgáltatásához, ő vallotta ugyanis kizárólag közszereplőnek magát. (A törvény szerint csak a közszereplőket lehet átvilágítani.) Róla egyébként hamar ki is derült: nem volt ügynök a rendszerváltás előtt.

A három katolikus főpap viszont azt állította, ők nem tekinthetők közszereplőknek, így a levéltár nem adhatta ki a róluk szóló adatokat. Kozák ezért pert indított, amely 2006. március hetedikén kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. A per célja az, hogy a bíróság mondja ki az érintettekről: igenis közszereplők.

A katolikus püspökök nem tartották magukat közszereplőnek

A perben a három katolikus vezető megismételte álláspontját, jogilag pedig azzal indokolták a közszereplőség elutasítását, hogy Seregély, Bosák és Veres nem feladatszerűen alakítják a politikai közvéleményt. A politikai közvélemény fogalma egyébként sem kellőképpen definiált az alperesek jogászai szerint, ezért felvetődött korábban, hogy alkotmánybírósági értelmezést kellene kérni az ügyben, ami rendkívüli módon lelassítaná a döntéshozatalt a perben.

Eljárási hiba

A három katolikus püspök álláspontja egyértelmű tehát, a két evangélikus és a zsidó vallási vezető helyzete viszont bonyolultabb. Ők egy eljárási, adminisztratív hiba miatt nem kaptak szabályszerű idézést, ezért az első érdemi tárgyaláson nem tudtak részt venni - erről Kozák később az Élet és Irodalom című lapban számolt be. Ugyanakkor Kozák szerint az evangélikusok és a zsidó egyház vezetője is elutasították korábban, hogy közszereplők lennének.

Zoltai Gusztáv várhatóan fellebbez

Várhatóan fellebbez a Fővárosi Bíróság csütörtökön hozott elsőfokú, hat egyházfőt közszereplőnek minősítő ítélete ellen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója - közölte Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője az MTI-vel. Egri szerint vitatják, hogy a bíróság ítélete értelmében Zoltai Gusztáv "feladatszerűen befolyásolná" a politikai közvéleményt.

Zoltai Gusztáv évekkel korábban már átvilágíttatta magát, s az a vizsgálat akkor számára kedvező eredményt hozott. Nem az átvilágítás ellen tiltakoznak tehát, hanem a per tárgya ellen, nevezetesen az ellen, hogy Zoltai Gusztáv a politikai közéletet feladatszerűen befolyásolná - hangsúlyozta Egri. A jogász szerint az ítélet perek sorozatát indíthatja el. Várhatóan a többi érintett egyházzal is konzultálnak majd egy közös álláspont kialakítása érdekében - jelezte.

Ungváry már korábban is publikált neveket

Ungváry Krisztián történész, az ügynökkérdés egyik kutatója az Élet és Irodalom március 3-ai számában öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.

Az Indexnek a mostani ítéletről elmondta, az ő kutatási feltételein a döntés nem változtat, hiszen tudományos publikációkban már korábban is leírhatták az esetleg érintett ügynökök nevét. A mostani ítélet az összes magyar állampolgár szempontjából jelentős, hiszen bárki bemehet a levéltárba, és kikérheti püspökéről az információkat. Ungváry szerint ezek után most a katolikus egyháznak, illetve a püspöki konferenciának új stratégiát kell kidolgoznia: miként reagál arra, ha újabb adatok derülnek ki az ügynökkérdésben.

A katolikus egyház is kutatja az 1945 utáni történelmet

A magyar katolikus egyház az elmúlt években egyre többet foglalkozik az 1945 utáni történelemmel. Tavaly tavasszal fogadta el a püspöki konferencia a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány statútumát. Ez az alapítvány hivatott megszervezni és összehangolni azokat a kutatásokat, amelyek többek között a kommunizmus idején történtekkel foglalkoznak.

Az alapítvány kuratóriumát a püspöki konferencia kérte fel, a kuratórium elnöke Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A főapát titkára, Rábai László az Indexnek elmondta, az elmúlt egy évben a szervezet megkezdte a munkáját, így történészeket kértek fel kutatási együttműködésre, meglévő történeti kutatások integrálására is törekednek, és előkészítik a levéltári további kutatásokat is.

Időignyes kutatások és egy hős

A levéltári kutatások nagyon időigényesek - tudtuk meg Rábai Lászlótól -, így nem várható gyors eredmény.

Az alapítvány nem elsősorban az ügynökkérdést vizsgálja, hanem a katolikus egyház történetét átfogóan. Ennek eredményeként tavaly ősszel az 1956-os forradalom és a katolikus egyház témájában konferenciát tartottak. Az alapítvány nem kerüli el az egyes személyekkel kapcsolatos ügyeket sem. Így a hősökre ugyanúgy odafigyelnek, mint a kommunista titkosszolgálatokkal esetleg együttműködő személyekre.

A pozitív példák közé tartozik Lénárd Ödön, aki a leghosszabb ideig raboskodott papként Rákosi és Kádár börtöneiben. 1977-ben szabadult ki. Előzőleg Kádár János azzal dicsekedett a Vatikánban VI. Pál pápának, hogy Magyarországon már egyetlen pap sincs börtönben. A pápa ekkor közölte vele, hogy Lénárd Ödön immár csaknem húsz éve ül, összesen harmadik büntetését tölti. Kádár hazatértekor kiengedték a papot, aki 2003-ban hunyt el Kismaroson.