Megint araszolunk a budapesti olimpia felé?

A budapesti olimpia eszméje még él, jóllehet az utóbbi években a lelkesedés kicsit lanyhult, de a héten a Budapesti Olimpiai Mozgalom néven ismert tőkéscsoport ismét lendületbe jött. A tucatnyi multicég vezetője által életre hívott társaság 47 millió forintot dobott össze arra, hogy a PricewaterhouseCoopers porolja le és aktualizálja az Orbán-kormány által készíttetett budapesti olimpiai hatástanulmányt, jelentette be kedden a BOM-elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila.

A feladatot ismét a PWC kapja, amely 15 hét alatt, augusztus közepéig a mostani számokkal kalkulált 2016-os olimpiai hatástanulmányt állít össze. Bienerth Gusztáv PWC-s cégvezető az Indexnek azt mondta, hogy a 2001-ben számolt 4600 milliárdos projektnél már kevesebbel számolnak, hiszen az elmúlt négy és fél évben számos olyan beruházás elkészült (például az autópályák), amelyek jelentősen csökkentik a kiadást.

Számoljunk!

Ha 2016-ban Magyarország olimpiát akar rendezni, a következő tíz évben autópályákat, legalább négy labdarugó-stadiont, 11 fedett csarnokot, három új Duna-hidat, 25 kilométer metrót, 400 kilométer gyorsforgalmi utat, egy olimpiai falut és egy médiaközpontot kellene építenie, fel kellene újítani 1500 kilométer vasúti sínt, és még egy rakás infrastukturális beruházást kellene megvalósítani, de a felsorolás meghaladná a lapméretet, így ismét elővesszük a PWC négy évvel ezelőtti tanulmányát, és abból indulunk ki.

Ha 2001-ben - a BOM-tagok által erősen hiányolt, ciklusokon átívelő - projektet elindítják, és 2012-ben nem London, hanem Budapest lenne a nyári olimpia helyszíne, akkor 4600 milliárd forintot kellett volna minderre fordítani. Almássy Tibor, a PWC másik cégvezetője szerint az olimpia maga "csak" 850 milliárdos plusz beruházást igényel, a többi olyan fejlesztés, modernizáció, amelyek nélkül Magyarország lemarad.

A tőkés társaságok EU-s költségvetési pénzekre, illetve magánpénzekre számítanak, mondta az Indexnek Almássy. Jó, bólintunk rá, de azt megállapítjuk, hogy az állam így sem kerülhető meg, ezért idézzük Szalay-Berzeviczy Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor számára megfogalmazott üzenetét: "Bocsássák rendelkezésre a megfelelő szakembereket, hogy hiteles tervek készülhessenek (pénzügypolitikai és makrogazdasági folyamatokon múlhat sokminden), és támogassák Magyarország legnagyobb cégeinek erőfeszítéseit."

Beleszólhatna az állam

Ennyi lenne tehát az állam feladata az ügyben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a PWC hatástanulmányát a kormány a Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásakor felhasználta, és igaz ez viszont is.

A gazdasági szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy Budapest mozgolódása beindította a cseheket is, akik komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy 2016-ban vagy 2020-ban ott rendezzék az olimpiát. Magyarországon városi és országos infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, négyszázalékos GDP-növekedésre és 700 milliárd felhasználható forintra.

A sajtótájékoztatón kiderült még, hogy újabb hat cég csatlakozott a BOM-hoz: a HP, a BAA Rt. - amelynek angol vezetője szerint a londoni olimpiai tapasztalataikat sikerrel adják majd át -, a Mammut, a Spar és a Winterthur. A Főmterv Rt. képviselője szerint is "technológiai és módszerváltásra" van szükség az olimpia megrendezéséhez.

telefonos felmérés a néplélekről

Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője beszámolt arról a 2000 fős mintán készülő telefonos felmérésről, amely az olimpia támogatottságát méri fel, és szerdán kezdődik. A közvélemény-kutatás ugyanakkor - ha jól értettük - arra is jó lesz, hogy felmérje, milyen hatások érik az embereket, milyen hátrányok érhetik őket, és mire lennének hajlandók az olimpiáért.

És hogy mégse legyen minden olyan bíztató, a Budapesti Olimpiai Mozgalomnak válaszolnia kellett arra az úságírói kérdésre, amely azt firtatta, mit szólnak a Magyar Olimpiai Bizottságnak ahhoz a felvetéséhez, hogy nem használhatják a nevükben az olimpia szót. Szalay-Berzeviczy szerint nem a MOB, hanem egy ügyvéd írta a közleményt, a MOB hivatalos döntést erről nem hozott. És a cégbíróság is bejegyezte a BOM-ot, tette hozzá.

Arra, hogy mit gondolnak a margitszigeti uszoda megépítése körüli botrányhoz, csupán annyit közöltek: "sajnálatos", és a tapasztalatokat be fogják építeni projektjükbe.

Egyszer már pályáztunk

Tavaly ősszel a legtőkeerősebb hazai vállalkozásokkal alakult meg a Budapesti Olimpiai Mozgalom. Elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde vezetője, a támogatók között találjuk Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját vagy Demján Sándort, a Trigránit elnökét.

Az ötlet nem új keletű. Orbán Viktor kormánya aláírásokat gyűjtött a 2012-es rendezés megpályázása érdekében, és a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium megrendelésére egy megvalósíthatósági tanulmány is készült; ez a 2012-es költségeket 4600 milliárd forintra becsülte. A Medgyessy-kormány nem forszírozta az olimpiát, pályázatot nem Budapest nem adott be, a nyertes végül - nagy versenyben Párizst megelőzve - London lett.

Magyarország egyszer adott be pályázatot az újkori olimpiai játékok megrendezésére; A 1952-es helsinki olimpia sikerén felbuzdulva (minden idők legjobb magyar szereplése tizenhat aranyérmet szereztek sportolóink) megpályáztuk az 1960-as rendezést, ami - az 1955-ben keltezett dokumentumok szerint - 820 millióból kijött volna. A nyertes végül Róma lett.

Az újkori játékok hőskorában még nem kellett milliárdos nagyságrendű pályázatokat beadni a rendezéshez, elég volt a jelentkezés is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1914-es szavazásán Magyarország nyerte az 1920-as játékok rendezési jogát, csakhogy a vesztes első világháború miatt nemcsak az olimpiai rendezés, hanem a részvétel lehetőségét is elvették Magyarországtól.

Erős mezőny

A magyar pályázat ötlete, szemben például a prágaival, még nem jutott el a határokon túlra, legalábbis a jövőbeni olimpiák rendezésével foglalkozó site-okon nincs nyoma a budapesti rendezésnek. (Keretesben lásd a 2016-os, 2020-as és 2024-es esetleges kandidálókat.)

Apróbb szabályszerűségeket lehet csak felfedezni abban, hogy éppen melyik kontinens városa kapja meg az olimpiai játékok rendezési jogát. Utoljára több mint ötven éve rendezett olimpiát egymás után kétszer ugyanaz a földrész. A 2012-re sikertelenül pályázó Párizs, Madrid és Moszkva már be is jelentette, hogy a 2016-os rendezésre nem pályáznak, mivel 2012-ben Európa rendez olimpiát. (Párizs leginkább 2024-re készül, mivel akkor lesz száz éve, hogy a város másodszor is olimpiát rendezhetett. Igaz, a NOB kevéssé van tekintettel ilyen szempontokra, Athén például általános megrökönyödésre nem kaphatta meg a centenáriumi, 1996-os olimpia rendezési jogát.)

2020-ban akár európai várost is választhat a NOB, bár Dick Pound, a szervezet befolyásos tagja szerint Afrika vagy Dél-Amerika lehet a nyertes. Dél-Afrika a 2010-es labdarúgó-világbajnokság tapasztalataival a háta mögött valószínűleg belevág, ahogy Santiago de Chile is megpróbálhatja - ha 2016-ban nem jár sikerrel.

A szkeptikusok szerint a magyar pályázatnak 2020-ban Európából is erős versenytársai lehetnek: Párizs, Madrid, Moszkva biztos nem adja fel, és számolni kell az "örök vesztes" Isztambul újbóli indulásával.