Gyűlöletes szavak és mozdulatok

Három év után az MSZP újra nekifut a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálásának. A javaslatot hat szocialista képviselő jegyzi, köztük Bárándy Gergely, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja.

Bárándy reményei szerint ez a kísérlet ki fogja állni az alkotmányosság próbáját. Optimizmusa azon alapul, hogy a javaslat az eddigi próbálkozásoktól eltérően nem a közrend, hanem a személy elleni bűncselekmények körében büntetné a gyűlöletbeszédet.

Az ilyen megnyilvánulások, mint az Alkotmánybíróság határozataiban többször is kimondta, nem érik el gyűlöletre uszítás szintjét, nem veszélyeztetik közvetlenül és konkrétan a közrendet, viszont a beterjesztők meggyőződése szerint egyértelműen és konkrétan veszélyeztetik a méltósághoz és a becsülethez való jogot.

Nem kell, hogy bárkit is sértsen

"(1)Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." - szól a Büntetőtörvénykönyv tervezett, gyalázkodás címet viselő 181./A paragrafusának első bekezdése.

A bűncselekmény közvádas bűncselekmény lenne. Bárki tehetne feljelentést vagy a hatóság maga is megindíthatná az eljárást. A javaslat csak a jellemző csoportokat sorolja fel, amelyeknek sérelmére ilyesmit el szoktak követni. A bíróság - hatályba lépése esetén - azt fogja vizsgálni, hogy a kijelentés objektív szempontok alapján alkalmas-e az emberi méltóság megsértésére, nem szükséges olyan embereket keresgélnie, akik azt mondják, hogy őket ténylegesen sértette a szóban forgó kijelentés, magyarázza a javaslat logikáját Bárándy Gergely.

A képviselő nem szeret példákat mondani. Részben azért, mert utál ilyen mondatokat kiejteni, másrészt azért, mert nem szeretné a bíróságokat az ő értelmezésével befolyásolni. A konkrét eseteket majd a bírósági gyakorlatnak kell kimunkálnia.

Mondjam vagy mutassam?

"(2)Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt olyan - különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló - testmozdulatot tesz, amely alkalmas a magyar nemzet, vagy lakosság egyes csoportjai, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjai becsületének csorbítására, avagy emberi méltóságának megsértésére."- mondja a második bekezdés.

Bárándy Gergely szerint nem kell tagadni, hogy ez a rész elsősorban a náci karlendítés büntetésére született. Nem is tud mondani a számunkra ismerős másik önkényuralmi rendszerhez kapcsolódó ilyen testmozdulatot.

De természetesen másra is vonatkozhat. Ha például valaki odaáll egy templom vagy valamelyik kisebbségi szervezet székháza elé, letolja a nadrágját és a meztelen fenekét mutatja az épület felé, akkor a képviselő szerint el fogják ítélni.

A közszereplő tűrjön többet

A törvényjavaslat harmadik bekezdése a beterjesztők szándéka szerint az Alkotmánybíróság azon álláspontját fogalmazza meg, hogy a közszereplőknek többet kell tűrniük, és hogy a politikai stílust nem a büntetőjog eszközeivel kell formálni.

"(3)Nem büntethető, aki politikai párttal, vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban közszereplésükkel összefüggésben
(a) olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét, vagy emberi méltóságát megsértse,
(b) a (2) bekezdés szerint meghatározott magatartást tanúsít."

Ez vonatkozik a különféle nemzetiségi, etnikai vagy vallási alapon szerveződött társadalmi szervezetekre is. "Ha a MAZSIHISZ mint szervezet azt javasolja, hogy március 15-én ne menjenek ki ünnepelni, és valaki felháborodik ezen, és becsmérlő kijelentéseket tesz, akkor ez nem bűncselekmény" - mond egy példát a képviselő.

Ultima ratio

"Az a követelmény, miszerint a jogalkotó csak akkor alkalmazhat büntetőjogi szabályozást, ha más eszközök már nem elegendőek, nem azt jelenti, hogy a jogalkotónak végig kell próbálnia az összes lehetőséget, és csak annak sikertelensége esetén nyúlhat a büntetőjog eszközeihez. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége olyan nagy mértékű, hogy büntetőjogi szabályozást érdemel, kriminalizálhatja azt" - érvelnek a beterjesztők az indoklásban.

"Nem lenne nagyobb visszatartó ereje a pénzbüntetésnek?" - kérdezem a képviselőtől.

Két válasza van rá. Az egyik az, hogy a büntetőjogi szankció nem zárja ki a polgári eljárást. (Az igazságügyi minisztérium hosszú évek óta időnként felveti ezt a lehetőséget, de még nem sikerült megoldani azt a problémát, hogy kik nyújthatnak be keresetet ilyen esetekben.)

Másrészt a büntetőjog rendszerén belül is van lehetőség pénzbüntetés kiszabására: "Ez szándékosan nincs benne az alaptényállásban, de ha a bíró úgy értékeli, akkor lehetősége van arra, hogy a rangsorban eggyel enyhébb büntetést szabja ki. Kiszabhat tehát pénzbüntetés vagy közérdekű munkát. Ha az új Btk.-t elfogadja a parlament, akkor a pénzbüntetés felső határa 108 millió forint lesz. Ha ennek nincs visszatartó ereje, akkor semminek! Most egyébként 10 millió 800 ezer forint. És talán ennnek is van."

"Nem tart attól, hogy a törvény megsértése dicsőség lesz azokban a szubkultúrákban, amelyekben szokás így megnyilatkozni?" - faggatom tovább Bárándy Gergelyt.

"Nem. A bíróság első alkalommal nyilvánvalóan nem fog börtönbüntetést kiszabni. Ha a bíróságoknak sikerül eltalálniuk azt a büntetést, mely nem eltúlzott és nem is túlságosan enyhe, akkor megfelelően lehet kezelni ezt a problémát."

Irreálisan tág szólásszabadság

"Egy kialakult és stabilizálódott demokráciában _ - amilyen évek óta Magyarország - mindig jóval szűkebb keretek között kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást követő időkben." - áll a javaslat általános indoklásában. Miért? - kérdezem Bárándy Gergelytől.

A képviselő szerint most "irreálisan tág" a szólásszabadság határa, akárcsak a gyülekezési törvényé. "Tizennyolc éve túl vagyunk a rendszerváltáson, stabilizálódott a demokrácia, már csak azon vitatkozunk, hogy ki hazudott és ki nem. Már nem indokolt ilyen irreálisan tágan meghúzni a szólásszabadság határait."

A beterjesztők véleménye szerint csődöt mondott az ilyen megnyilvánulásokkal szembeni társadalmi fellépés. "Amikor azt vizsgáljuk, hogy szükséges-e bármiféle jogi korlátozás, avagy a társadalom állami beavatkozás nélkül is hatékonyan tudja kezelni a problémát, _ azt kell látnunk, hogy nem. És ez nem csupán az egyik felfogást képviselő szakemberek véleménye, hanem tény - írják az általános indoklásban.

Erre a tényre persze rákérdezek. Semmilyen felmérést nem készíttettek az ilyen megnyilvánulások gyakoriságáról és tendenciájáról. Mindenesetre Bárándy Gergely az emlékezetére építve azt mondja, hogy egyre gyakoribbak és egyre durvábbak: "Az elmúlt egy év eseménye alapján egyértelmű."

"Nem szokás elért szabadságjogokból engedni" - próbálkozom egy utolsó ellenvetéssel.

"Ön nem tartja fontosnak az emberi méltósághoz való jogot? - kérdez vissza a képviselő. - Jelen helyzetben nem lehet egyszerre irreálisan tág határt engedni a szólásszabadságnak, és ugyanakkor megvédeni az emberi méltósághoz való jogot."

Végül marad az alkotmánymódosítás?

Répássy Róbert, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság fideszes alelnöke az indítvány benyújtása után azt nyilatkozta, ők hamarosan alternatív javaslattal állnak elő, mely szerint az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy az emberi méltóság előrébb való, mint a szólásszabadság.

Ha a törvényjavaslatot a parlament elfogadná, az Alkotmánybíróság viszont elutasítaná, akkor Bárándy Gergely szerint is érdemes elgondolkodni az alkotmány módosításán, hogy a közösségek méltóságát büntetőtörvénykönyvben lehessen védelmezni.

Az alkotmánymódosítás egyébként az MSZP-ben is felmerült már évekkel ezelőtt. Amikor 2004-ben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Bárándy Péter nevéhez fűződő gyűlöletbeszéd-törvényt, az egyik szocialista képviselő csalódottságában például azt találta mondani: Ha így nem megy, akkor majd módosítjuk az alkotmányt.