Belföld

Orosz páncélosok Magyarországon

További Belföld cikkek

Az orosz államadóság ellentételezéséül kapott 550 BTR-80 páncélozott szállító harci jármű utolsó 20 darabját is átvette csütörtökön a Magyar Honvédség. A 240 milliárd forintos, 1995-ös államközi megállapodás szerint Magyarország négy év alatt 555 darab BTR-80-ast kapott alkatrészekkel és javítóműhellyel együtt. Az orosz államadósság "keletkezése" óta többször is szóba került, mint beszerzések forrása, vagy botrányok okozója.

A BTR-eket darabonként 40-60 millióért vettük, ezért az összegért ma már nem lehetne a járműveket megvásárolni. Az 550 páncélosból 487 jutott a Honvédségnek, míg a maradék 63 a Belügyminisztérium kötelékéhez tartozó határvadász századokhoz került. Az 1995-ös államközi megállapodás fennmaradó keretéért, 830 ezer dollárért az oroszok az első negyedévben MiG-29-es alkatrészeket szállítanak.

A haditechnikával történő törlesztési keretnek a mostani szállítással jóformán a végére értek az oroszok. A rendszerváltozás és az orosz csapatok kivonulása után megállapodásban rögzített "orosz adósság" néven emlegetett magyar követeléseket a magyar állam 1992. év végi hatállyal vásárolta meg. Lehetővé tette ezt az 1990 elejétől konvertibilis elszámolásra átállt magyar-szovjet kereskedelem. Az Orosz Föderáció 1700 millió dolláros tartozásából az elmúlt években összesen több mint 1,1 milliárd dollár értékben fegyvert és alkatrészt szállított. A '90-es évek elején szinte teljesen leállt honvédségi beszerzéseket az államadósság terhére írt szállítások pótolták. Az 1993-ban kötött 800 millió dolláros megállapodás keretében fejlesztették a légierőt 28 darab MiG-29-es vadászgéppel. Szintén az orosz államadósság terhére szerzett be a honvédség páncéltörő rakétákat. A lejáró megállapodások után Oroszország jelezte: továbbra is abban gondolkodik, hogy az államadósságból fennmaradó több százmillió dollárért elsősorban haditechnikát szállítana. A Pénzügyminisztérium csak abban az esetben járult volna hozzá az újabb beszerzésekhez, ha azokat az eddigi gyakorlattól eltérően saját költségvetéséből fizetné ki a honvédelmi tárca, és nem azon felül jutna hozzá. Ezt azonban szűkös büdzséjére hivatkozva a HM nem vállalta.

Műszaki adatok

A BTR-80 alaptípus szárazföldön akár 90 km/órás sebességgel is közlekedhet, képes vízen úszni és 14,5 mm-es toronygépágyúval és 7.62 mm-es párhuzamosított géppuskával szerelik fel. A BTR-80 A-t erősebb fegyverzettel (30 mm-es gépágyúval), míg a parancsoki kocsinak kialakított BTR-80 K-t különlegesen rádiókkal szállítják. Weigert József, a páncélos fegyvernem mérnökezredese lapunknak elmondta: a BTR-80-asok megfelelnek a kor színvonalának és komoly technikai előre lépést jelentenek a korábban használt D944-esekhez képest. (A D944-es magyar fejlesztés, a Rába gyárban készült és a 60-as, 70-es évek technikai színvonalát képviselte.) A három harcoló dandárból kettő már korábban is a BTR-80-asokkal volt felszerelve, míg a harmadikat most fegyverzik át. A járművek NATO kompatibilisek, ám kommunikációs eszközeiket még ki kell cserélni - erre a februárban kiírt harcászati rádióeszközök modernizációjára tenderben pályázhatnak. (Pristinában és Okucsániban az átalakított BTR-80-asok már résztvettek a magyar kontingensben.) A Magyar Honvédségnek szállított 487 BTR-80-as nagy mennyiség, mivel a hadsereg hasonló típusú járműből összesen 650-nel rendelkezik. Bíró János mérnökezredes, a Magyar Honvédség Gépjárműtechnikai Ellátó Központjának vezetője elmondta hogy az általa vezetett Ellátó Központban tárolt páncélosokat továbbirányítják Hódmezővásárhelyre, Debrecenbe és az egri alakulathoz.

A kontinensnyi ország azonban nem csak nekünk tartozik. Oroszország szovjet érájából örökölt adóssága 70 milliárd dollár volt, de ez 1995-re 100 millárd fölé, 1998-ra pedig 140 milliárd dollárra nőtt. Oroszország költségvetése nem haladja meg a 80 milliárd dollárt, ami az amerikainak 1/20-a, és még a magyarországinak is legfeljebb öt-hatszorosa.

Az orosz államadósság "keletkezése" óta többször is szóba került, mint beszerzések forrása, vagy botrányok okozója. 1996. augusztusi adatok szerint polgári törlesztési célra 656 millió dollár maradt. (Abban az évben a MÁV-ot is megkísérelték közvetve segíteni az államadósságból, de nem folyt be akkora összeg ebből a forrásból, mint amekkorára a menedzsment számított.) Az egyik legnagyobb "civil" tétel a négyes metró ügyében érkezett orosz ajánlat (264 millió dollár). A kormány által megtárgyalt változat a Kálvin tér-Etele tér közötti szakaszon 5,4 km hosszú, 7 állomást magába foglaló vonal felszín alatti bányászati és szerkezetépítési munkáira vonatkozott. Ezt a megoldást, mint ismeretes végül a Horn kormány nem fogadta el.

Az azóta elhíresült Nádor '95 Rt. révén az országba került, mobiltelefonok lehallgatására alkalmas berendezések finanszírozását szintén az orosz-magyar államadósság terhére végezték. A kisgazda irányítású Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pedig az orosz államadósság ellentételezéseként korábban több százezer tonna műtrágya importját tervezte. A Postabank bukása után megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a bank tőkeemelését az orosz államadósság engedményezését felhasználó külföldi befektetők végezhessék el. A tőkeemelés lejegyzője egy Man szigeti bank lett volna. Végül az egész konstrukció kútba esett.

A Horn-kormány idején az orosz államadósság leépítésére szerveződött bizottságban a kedvezményezettek is ott ültek. Dunai Imre minisztersége idején robbant ki az "olajgate" botrány. A miniszter fia Moszkvában az államadósság lebontását végző cégnél dolgozott. Kapolyi László egykori ipari miniszter cégei szintén részt vettek a Magyarországgal szembeni orosz államadósság lebontásában. Kiderült: egyes cégek kifejezetten arra alakultak, hogy az orosz államadósság terhére behozzák az országba a magyar stratégiai olajtárolók építéséhez szükséges anyagokat.

Harminchét országgyűlési képviselő 1996. december 16-án az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte Nikolits István, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat akkoriban irányító tárca nélküli miniszter államtitok minősítési döntése ellen. Az Országgyűlés olajügyet vizsgáló bizottságának kérdéseire válaszoló levelét a miniszter a lehetséges leghosszabb időre, 80 évre államtitoknak minősítette. A képviselők szerint ki kell derülnie, vajon történtek-e visszaélések magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során, továbbá megállapítható-e az összefonódás a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevői között.

MIG-29

A magyar MiG-29-esek bár az alapszériához tartoznak, de ennek a már fejlettebb "B" alosztályához. Ez például abban mutatkozik meg, hogy a jobb és bal oldali hajtómű csereszabatos, nem úgy mint a régebbi, pl. német MiG-29A esetében. Ez azért érdekes, mert a volt Szovjetunió eddig csak az alapszériát bocsátotta exportra. Az együléses harci gépeknél 01-tôl 23-ig tart a számozás ( a 13-as kimaradt ), míg a kétüléses gépek 24-tôl 29-ig vannak számozva. A magyar MiG-29-esek idegen-barát felismerô berendezéseit (IFF) amerikai típusúra cserélték, így azok képesek válaszolni a polgári légiforgalmi radaroknak és a NATO gépeinek. Az elsô magyar MiG-29-es század 1994. szeptember 1.-én állt hadrendbe Kecskeméten. Egy évvel később már a teljes kecskeméti repülôezred MiG-29-esekből állt. A gépek közül szolgálatba állásuk óta egyet veszítettek el, 1998 júliusában, ezen kívül hajtóműleállás és kisebb meghibásodások fordultak elô.