Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kétszer kért tanácsot a villanyjegyhez a BKV

2008.03.05. 10:30
Nem először kér segítséget az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az AAM-től a BKV. 2006-ban az AAM 260 milliós szerződést köthetett a BKV-val, hogy tanácsaival segítse a rendszer bevezetését Budapesten, ami azóta sem készült el. Nem tanács, a pénz hiányzik hozzá.

Kétszer is kért tanácsadást az AAM Tanácsadó Zrt-től az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKV.

Az Index múlt héten számolt be arról, hogy mintegy 2,5 milliárd forint értékben kötött 2007 decemberében két, ötéves keretszerződést az AAM-mel a BKV, a szerződéseken Antal Attila vezérigazgató aláírása szerepelt a közcég részéről.

Napi 8 óra tanácsadás 5 éven át

A BKV vezérigazgató-helyettesének beszámolója szerint az AAM 8410 munkaórát teljesített tanácsadás, projektvezetés címén a 4-es metró porjektjében 22 fővel 2007-ben. Ez 168 millió forintot jelent, amit Balogh elmondása szerint 4 (2 db. 49,5 milliós, 1 db 9 milliós, 1 db ~60 milliós) szerződésben rögzítettek - a cég 20 ezer forintos átlagórabérrel dolgozott. 2007 végén 2012 végéig újabb két keretszerződést kötött a BKV az AAM-mel - mellőzve a nyílt eljárást - összesen 2,5 milliárd forint értékben, amiből a 4-es metró projektjére kötött szerződés 1,875 milliárd forint. Ha a Balogh által említett 20 ezres átlagórabérből indulunk ki, akkor ennyi pénzért az AAM tanácsaadóinak napi 8 órában kell 12 fővel 5 éven keresztül tanácsot adnia a metróberuházást menedzselő DBR irodának, ráadásul nem is akármilyet: ugyanis a szerződés vezetői, menedzseri tanácsadásról szól. A DBR-iroda jelenleg 20 fős, de a BKV-ból idén újabb szakemberek érkeznek az eddigiek mellé.

A BKV a nyilvánosságot nem értesítette, hogy ennyi pénzt kíván elkölteni az adófizetők pénzéből tanácsokra: egy előminősített listából választotta ki az AAM-et.

A BKV kiemelt tanácsadója

Mint arról Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgatója a fővárosi közgyűlés előtt beszámolt az egyik, 1,9 milliárd forintról szóló tanácsadói szerződést a 4-es metró projekt megsegítésére köttetett, a másik alapján, amely 625 millió forintról szól, az AAM a BKV kiemelt projektjeiben nyújt segítséget.

A múlt hét csütörtökön kérdezősködő városatyáknak Balogh arról is beszámolt ez a BKV 50 kiemelt projektjéből 12-t jelent, a többi között: elektronikus jegyrendszer (e-ticketing), új tarifarendszer kialakítása, utastájékoztatás, likviditási programok, paraméterkönyv átalakítása, a társaság regionális szerepkörének kialakítása, szakszervezeti és érdekképviseleti tárgyalások stb.

A felsorolásban szerepel kiemelt projektként az elektronikus jegyrendszer (vagy: villanyjegy) is. A BKV évek óta próbálja tető alá hozni a projektet, Antal elődje, Aba Botond Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt jelentették be 2004 decemberében, hogy 2007 végére (!) csipkártyával lehet fizetni a buszokon, villamosokon, a metróban pedig beengedő kapuk lesznek, mint Kijevben, Párizsban vagy Barcelonában. A rendszer költségét előbb 10 majd 20 milliárd forintra becsülték.

Aba Botond és Demszky Gábor 2004-ben

Aba Botond is kért tanácsot

A rendszer olyannyira előkészített volt 2006 júliusának végén, hogy kiépítésére tendert írt ki a BKV, majd mégis érvénytelenítette a közbeszerzési eljárást. Az indok: a két érvényes - a T-Systemstől és az EDS-től érkezett - ajánlat túl drágának bizonyult, a 20 milliárdosra tervezett költségek 60-70 milliárd forintra nőttek.

Pedig a BKV éppen két hónappal azelőtt, 2006 május 24-én nyert el tanácsadói szerződést az AAM-mel. A 257 millió forint értékű szerződés tárgya: "ELEKTRA Budapest Elektronikus Jegyrendszer" tanácsadói tevékenysége. (Ezúttal nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.)

Vagyis a BKV 2006 májusa óta két szerződés alapján kérhet tanácsot ugyanattól a cégtől ugyanabban a projektben, amiről egyébként továbbra sem lehet tudni, mikorra valósul meg.

BKV-s forrásból egyébként úgy tudjuk, az elektronikus jegyrendszer előkészítése nem állt meg, de egyelőre nem elméleti akadályai vannak elindításának: pénz nincs rá, hiányzik az első ütemhez szükséges 15 milliárd forint. Az első ütemben két év alatt kiépítenék a HÉV, a metró és a kisföldalatti állomásain a beengedő kapukat, a második ütemben pedig a felszíni közlekedést (troli, busz, villamos) szerelnék fel elektronikus jegykezelőkkel.

A főváros nem tervezi, hogy állja a rendszer költségeit, ezért olyan befektetőt kell találnia a cégnek, aki saját költségén megépíti és működteti a rendszert, majd egy idő után átadja a BKV-nak.