Kevesebb uniós pénzt kaphat a 4-es metró

Az Európai Bizottság kedden cáfolta azokat a Magyarországról származó információkat, melyek szerint visszadobná a budapesti 4-es metró társfinanszírozását célzó projektpályázatot. Értesülésünk szerint ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy az új metróvonal nem kapja meg végül a kormány által eredetileg igényelt 900 millió eurós EU-társfinanszírozást (hanem ennél valamivel kevesebbet), mert néhány szerződés a jelek szerint nincs teljesen összhangban az uniós közbeszerzési szabályokkal.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek kész ténynek vették, hogy Brüsszel visszadobja a budapesti 4-es metró uniós társfinanszírozására benyújtott pályázatot. „Nem felel meg a valóságnak ez az információ. A Bizottság még mindig vizsgálja a társfinanszírozásra benyújtott pályázatot” – közölte kedden Dennis Abbott, a regionális politikáért felelős uniós biztos szóvivője.

A BruxInfo értesülései szerint a Bizottság már csak azért sem hozhatott ilyen visszautasító döntést, mert csak éppen a közelmúltban kezdte meg a metróépítéshez kapcsolódó szerződések áttekintését. Jól értesült források ugyanakkor tudni vélik, hogy a mintegy félszáz nagyobb összegű szerződés között akad néhány, amely a Bizottság gyanúja szerint nem felel meg mindenben a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy a Bizottság a kormány által igényelt 900 millió eurónál kevesebb összeget hagy majd jóvá, amikor végez a projekt értékelésével. Azt azonban jelenleg nem lehet megbecsülni, hogy mekkora összeggel csökkenthetik majd az EU hozzájárulását a metróberuházáshoz. De ha a 4-es metró kevesebb pénzt is kap majd a végén, Magyarországot nem éri majd veszteség, ugyanis a kormánynak módjában áll a közlekedési operatív program módosítása révén a források egy részét átcsoportosítani. Adott esetben más fővárosi, vagy vidéki tömegközlekedési beruházásokra is lehet fordítani a pénzt. A körülményektől függően elméletileg a projekten belüli átcsoportosításra is van lehetőség.

Egyelőre nincsenek információk arról, hogy mely építési szerződésekkel kapcsolatban merült fel az alapos gyanú, hogy nincsenek összhangban az uniós közbeszerzési szabályokkal. Amennyiben a Bizottság a hátralévő egyeztetéseken kitart e verzió mellett, akkor a kormány a kérdéses szerződések után nem állíthat ki számlát Brüsszelnek és más forrásból kell, hogy pótolja a pénzt.

A magyar kormány tavaly augusztus 11-én küldte el Brüsszelbe a 4-es metróra vonatkozó pályázati anyagot, 900 millió euró uniós társfinanszírozást igényelve az 1,4 milliárd euró összköltségű projekthez. A Bizottságnak a pályázati anyag hivatalos beadásától kezdve 90 munkanap áll a rendelkezésére az értékelésre és az elbírálásra (50 millió euró feletti értékhatár esetén bizottsági jóváhagyás kell a nagyprojekteknek).

A szabályok szerint ugyanakkor a képzeletbeli órát mindig megállítják, valahányszor egy-egy információigény merül fel. Az első „megszakító levelet” még szeptemberben küldte Brüsszel a magyar félnek. Így fordulhat elő, hogy a Bizottság még mindig nem futott ki az időből, sőt még mindig 35 munkanapja van az értékelésre. A regionális politikai főigazgatóság kérdéseire legutóbb február végén érkezett meg egy teljes válaszcsomag Budapestről és erre napokon belül várható egy brüsszeli válaszlevél. Azt ugyanakkor egymástól függetlenül több forrásunk is megerősítette, hogy a levélben a Bizottság nem dobja vissza a pályázati anyagot (a projektet), annál is inkább, mert még mindig az információgyűjtés szakaszában tart az ügy, Brüsszel még több fontos kérdésre választ vár.

A BruxInfo úgy tudja, hogy a Bizottság a pályázati anyag kézhez vételét követően számos kérdést intézett a magyar félhez. Ezek egy része a projekt előrehaladásával, megvalósításának ütemezésével függött össze. Ennél - ha úgy tetszik - komolyabb kételynek számított, hogy a Bizottság számára az eredetileg benyújtott pályázati anyagból nem volt teljesen egyértelmű, hogy a metróberuházás hogyan illeszkedik bele Budapest tömegközlekedési stratégiájába. A pályázó országnak jelen esetben bizonyítania kellett, hogy milyen környezetvédelmi előnyöket kínál a projekt. A magyar hatóságoknak a forgalmi modellre vonatkozó adatokat is frissíteniük kellett (ezt azóta meg is tették), de értesüléseink szerint nem helytálló az a sajtóban megjelent hír, miszerint a forgalmi adatokat az 1996-os megvalósíthatósági tanulmányra alapozták.

Ami pedig a metróalagút fúrását eddig végző francia alvállalkozó kivonulását illeti, ez nem szükségszerűen befolyásolja a jóváhagyási eljárást. Csak abban az esetben, ha a projekt jelentős paramétereinek megváltozását vonja maga után ez a fejlemény, legyen szó a költségek túllépéséről, vagy jelentős időbeli csúszásról.

A metróberuházás végleges jóváhagyása – tekintettel a fenti fejleményekre – jó eséllyel még hónapokig elhúzódhat. A Bizottság mindenesetre szóvivője útján azt közölte, hogy maga is érdekelt abban, hogy minél gyorsabban zöld jelzést kapjon a projekt. „Ez egy nagyon fontos beruházás. Azt szeretnénk, ha minél hamarabb tisztázódna a helyzet” – mondta kedden brüsszeli tudósítóknak Dennis Abbott.