60 milliárddal kevesebb metrópénz jön
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemeli 11 – az uniós szabályokkal nem összhangban megkötött – szerződés értékét a 4-es metróra benyújtott uniós támogatási kérelemből, mert félő, hogy Brüsszel megtagadja ezekre a kifizetést.
A kieső összeg 60 milliárd forint. Most azt próbálják elérni, hogy a pénzt más projektnél fel lehessen használni. Ugyanez történt néhány hónapja a főváros másik mintaberuházásánál, a központi szennyvíztisztító építésénél is.
A 4-es metróhoz kapcsolódva eddig úgy ötven, közbeszerzés alapján köttetett szerződés született, ezek közül - 2004-ből és 2005-ből - 11-et tart szabálytalannak Brüsszel; azok ugyanis meghívásos tenderek voltak, márpedig ez a fajta közbeszerzés az EU szerint indokolatlanul szűkíti a versenyt, írta csütörtöki számában a Népszabadság. A szerződések értéke 60 milliárd forint.
Tekintettel arra, hogy a 4-es metró projektnél a 2004-2005 év során lebonyolított közbeszerzési eljárások esetében több alkalommal is alkalmaztak meghívásos, tárgyalásos eljárásokat - melyek azóta a közösségi elvárásokkal ellentétesnek, illetve nem teljes összhangban levőnek bizonyultak -, az NFÜ azoknak a szerződéseknek az értékét, melyek ilyen eljárások alapján léptek hatályba, a benyújtott uniós támogatási kérelemből kiemelné, áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Indexnek küldött közleményében.
A közlemény szerint a 4-es metró esetében alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékéről az NFÜ intenzív tárgyalásokat folytat az EU Bizottság illetékeseivel.
A DBR Metró Projektigazgatóság közleménye szerint a szerződések 2004-ben, illetve 2005-ben köttettek, akkor, amikor az európai uniós támogatás még nem volt napirenden. Ezek a szerződések a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően, a törvényesség maximális betartása mellett, a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő, a Közbeszerzései Döntőbizottság tudtával és egyetértésével, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal utólagos, többszöri ellenőrzése mellett köttettek.
Szinte ugyanez történt nemrég a Csepelen épülő központi szennyvíztisztító beruházásával is. Mint arról az Index beszámolt, az uniós bizottság ott 10 milliárd forintos bírságot szabott ki. Az akkori auditok elsősorban a központi szennyvíztisztító telep tervezésére és kivitelezésére 2005-ben kiírt közbeszerzési eljárást, pontosabban az eljárás formáját kifogásolták.
A döntés jogosságát a magyar állam és a főváros nem ismerte el, a vita megoldása az lesz várhatóan, hogy az elvont pénzt a szennyvíz-projekt más területein használják fel.