A csendért küzdő lakókat is meglepte a csendrendelet

Nagy visszhangot keltett a Terézváros rendelete, amely csak este tízig engedélyezné a szórakozóhelyek nyitva tartását. A szigorú szabályozásért küzdő civilek megdöbbentek, mert az önkormányzat eddig nem reagált panaszaikra. A vendéglátósok azért lepődtek meg, mert velük senki nem egyeztetett. Ők több száz milliós adókieséssel, és akár 2-3000 utcára kerülő alkalmazottal tántorítanák el a hivatalt. Kiderült, hogy a zaj kevesebb lakót zavar, mint gondolnánk, a legtöbben ugyanis már jó áron túladtak a lakásaikon. Az önkormányzat utólag ül le egyeztetni, de szerintük ez így helyes.

A sokadik lakásba csöngettem be hiába, és lassan elhatalmasodott rajtam az érzés, hogy egy szellemházban járok. A kontraszt különösen nagy volt, hiszen a ház előtt, a Liszt Ferenc téren éppen csúcsra járatták a teraszokat, este nyolckor egyetlen szabad helyet sem láttam a kapu felé törve a forrónadrágos csajok és a kigombolt ingű fiúik közt.

Kitartóbb voltam, mint egy Jehova tanúja, úgyhogy végül sikerült leszűrnöm, hogy a hatodik kerületi teraszélet centrumában élők két csoportba oszthatóak: vannak, akik egész életüket itt töltötték el, és rettentően ki vannak borulva, hogy mennyire megváltozott a helyzet. A közelmúltban beköltözötteket viszont vagy nem érdekli a nyüzsgés, vagy örülnek az életnek.

Milyen jó volt a benzinkút

„El nem tudja képzelni, milyen csend volt itt, amikor még benzinkút működött a téren – emlékezett vissza egy idős, negyven éve a házban lakó úr. – Az autók begurultak, megtankoltak, és már mentek is tovább" – idézte fel a régi, nyugodt napokat.

A magát valamikori arisztokrataként definiáló lakó szerint a pihenés lehetetlen a téren működő szórakozóhelyek miatt. „Itt volt a bútorraktár, kilencszáz hatvanban, annak a helyén nyílt egy kocsma, amiből még hajnalban is dübörög a zene."

„Nem értem, miért akarnak 10 után is nyitva tartani. Az ember fél ötkor végez a munkahelyén, hazamegy, átöltözik, hétre lemegy szórakozni, és tízig mindent meg lehet beszélni. Másnap úgyis munka van" – villantotta fel ugyanakkor, hogy a proletariátusnak azért termelnie kell.

Egy negyvenes férfi egy emelettel feljebb ugyanakkor röviden csak annyit mondott: „egy kis nevetés nem zavar". Igaz, az ablakot csak napközben tartja nyitva, este csukott ablaknál és klímával pihen, és örül, hogy a környékre költözött.

Egy fiatal pár angolul mondta, hogy csak bérlőként laknak itt néhány hónapja, és szándékosan költöztek ide. Ugyanúgy, mint az az olasz lány, aki turistaként vett ki a tér felett apartmant egy hétre.

„Lehetetlen itt pihenni. Nem tudjuk kinyitni az ablakokat" – kontrázott egy hölgy, aki azt is elmondta, hogy a Civil Egyesület a Terézvárosért tagjaként igyekszik gátat szabni a szórakozóhelyek terjedésének.

Hernádi Márta a károk közt említette a lakók elköltözését. A házukban 20-25 lakásból ötben laknak, ad magyarázatot az üresnek tűnő házra. A lakók ugyanakkor nem elmenekültek. Az ingatlanok egy részét maguk a vendéglátósok veszik meg, vagy irodának vásárolják különböző cégek. Üzletet ajánlottak neki is, de mivel itt nőtt fel, és itt laknak a szülei is, nem élt a lehetőséggel.

Pedig tudomása szerint a vállalkozók a piaci ár feletti összegeket kínáltak. Egy szomszédos 72 négyzetméteres lakásért 48 millió forintot kínáltak.

A Janus arcú önkormányzat

A civilszervezet harca eddig reménytelennek tűnt, mesélte aztán. A hivataltól eddig még a nyilvános dokumentumokat sem nagyon kapták meg. A szórakozóhelyek valószínűleg lepénzelik az önkormányzatokat, vélte Hernádi, mivel eddig saját rendeleteiket sem tartatták be.

Meglepte az önkormányzat rendelettervezete a 14 taggal rendelkező civilszervezet vezetőjét, Sipos Tamást is. A hatodik kerületi önkormányzat szerinte nem az ő hatásukra állt elő a javaslattal, hiszen szervezetük már évek óta kérte a nyitvatartási idő rövidítését. A hivatal azonban nem csak ezzel nem foglalkozott, hanem azzal sem, hogy az engedélyezett határon túl terjeszkedő teraszokat megbüntesse.

„2003-tól 2009-ig az engedélyezett fém csatornacsík mindkét oldalán asztalok álltak, pedig csak a fal felőli oldalra adtak ki engedélyt. Hiába tettünk bejelentéseket. Ezt az állapotot most májusban aztán legalizálták is" – villantotta fel, hogy a kerület eddig erősen vendéglátóbarát volt. Tény, hogy a hozzánk eljuttatott jegyzői levelek cinikusan kezelik le a lakók fotókkal alátámasztott érveit, állítva, a hivatal saját fotóin a teraszok nem terjeszkednek túl, úgyhogy minden rendben van.

Sipos szerint a rendelettervezetet nem kell komolyan venni, az önkormányzat most is enged majd, és minden marad a régiben.

Munkanélküli pincérek tömegei

A vendéglátósok ugyanakkor nem veszik félvállról a tervezetet. A Broadway egyesület nevű szervezetük ügyvédek bevonásával gőzerővel készül Kékesi Tibor rendeletének megfúrására. A Liszt Ferenc tériek szerda este dolgoztak ki javaslattervezetet, amelyet csütörtökön egyeztetnek a többi egység tulajdonosával.

Részleteket egyelőre nem árultak el, de az tudható, hogy az iparűzési adó drasztikus csökkenésével, az elbocsátandó munkásokkal és a lakókkal történő megegyezésekkel fognak érvelni.

„Nagyjából 500 helyet érint az önkormányzat rendelete." – mondta a Karma tulajdonosa. Tamási László szerint a tízórás bezárással bevételeik felét is elveszthetik. Eddig 2-2,5 millió forint iparűzési adót fizettek az önkormányzatnak, amely ennek mértékében fog csökkenni.

„A kerület százmilliós bevételkieséssel számolhat, ha elfogadják a rendeletet."

A Menza tulajdonosa, Vidák László szerint a 10 órás zárás nem csak a késői forgalomra lesz hatással, de sok esetben a helyek működését is veszélyezteti. „A forgalmunk 70 százalékát az esti órákban bonyolítjuk. Ha tízkor bezárunk, akkor a vendégeknek 6-7-kor be kell ülniük, hogy kényelmesen fogyaszthassanak. Ezt a legtöbben nem tudják, vagy nem akarják majd megtenni. Inkább nem is jönnek el."

A Broadway egyesület elnöke szerint a „hibás az önkormányzat felfogása, hogy minden helyet egy kalap alá vesz, kocsmát, éttermet, diszkót." Ezzel a kerület csak azt éri el, hogy sok hely bezár, mások pedig leépítenek.

„Ha csak az 500 hely mindegyikéről 5-6 embert küldenek el, akkor az már 2500 munkanélkülit jelent – végzett gyors fejszámolást a karmás Tamási László. – De például a diszkók, amik egyébként este kilenckor nyitnak, be is zárnak, innen 50-60 embert is elbocsátanak. És ezek az emberek nem találnak majd munkát. Mindezt olyan helyzetben teszi a kerület, amikor a kormány nagy pénzeket fizet munkahelyteremtésre."

A tulajdonosok egyöntetűen állították, hogy a lakóknak is megfelelő megoldást szeretnének találni. Arról azonban, hogy ez mit jelent, például hajlandóak-e a hangszigetelt ablakokra cserélni a jelenlegieket, nem nyilatkoztak.

Utólag egyeztetnek

Másfél-kéthónapos egyeztetés előzte meg a rendelet megfogalmazását, nyilatkozta lapunknak az önkormányzat kommunikációs vezetője. Szilágyi Erika szerint a kerület kész a megállapodásra, és a jövő héten leül a vendéglátósok képviselőivel.

Felvetésünkre, hogy ezt miért nem a rendelet elfogadása előtt tették meg, elkerülve a botrányt, annyit mondott, hogy ennek most van itt az ideje. Előtte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával és a közös képviselők érdekképviseleti egyesületével egyeztettek.