Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Sokan látják, de észre nem veszik. Vagy észreveszik, de fogalmuk sincs róla, hogy mi a csodát látnak. Hol szégyenlősen rejtőzködve bújnak el szemünk elől, hol csúnyaságuk teljes tudatában tolakodnak elénk a fővárosi óvóhelyek legbrutálisabb fajtái, a gyakorlatilag lebonthatatlan légókockák. Aki figyel, szigorúan titkos, hét lakattal zárt vasbeton monolitokba botolhat úton-útfélen – mi most megmutatjuk, milyenek ezek belülről.
"Lefotóztam ma valamit" – írta a Szánalmas.hu-n pirospont és képrejtvényként négy fotót osztott meg a blog közönségével egy ormótlan nagy, ronda betonépületről. A kommentelők hamar eloszlatták a homályt, a tájékozottabbak azonnal közölték, hogy a ferencvárosi pályaudvarnál található a monstrum, és valamikor bunker, óvóhely volt.
A témával rendkívül behatóan foglalkozó bunkermuzeum.hu szerint a második világháború előtti és utáni pár évtizedben több tucatnyi ilyen légvédelmi óvóhely és úgynevezett légókocka épült a fővárosban. Az oldalon található térképalkalmazás segítségével felkerekedtem, hogy megkeressek közülük néhányat, különös tekintettel a földfelszín felett tornyosuló betonkockákra – amikből csak a Csepel Művek területén van vagy húsz.
Egy gazdátlan pince a Szigeten
Elsőként egy légópincét kutattam fel: a Hajógyári-szigeten, a K-hídtól nem messze egy útkanyarulatban bújik meg buja bokrok és cserjék aljnövényzete közt a II-es számú földalatti óvóhely. A betonból készült bejáratot nehéz vasajtó takarja, némi izommunkával azonban könnyen nyitható, főként mert lakat, vagy egyéb zárszerkezet nincs rajta. Odabent töksötét van, a bejáraton bejutó fény hamar belefullad a masszív feketeségbe – jó szolgálatot tesz a bekészített zseblámpa.
A szemmel láthatóan gazdátlan hely meglehetősen egyszerű: a bejárattól hét lépcsőfok vezet lefelé, a légópince ajtajáig, amin a körülbelül ötven-száz fő befogadására képes, henger alakú hosszúkás helyiségbe lehet jutni. Világítás nincs, a lámpa fényében a kétoldalt lévő padokon kívül nem sok mindent látni. A terem végében két kisebb helyiség van, az egyikben latrina, a másikban pedig egy felszínre vezető kürtő található. A pince feltehetőleg még a második világháború előtt épült, hogy a környéken dolgozó hajógyári munkások légitámadás idején ide menekülhessenek.
Rozsda és penész eszi
Következő célpontom a Könyves Kálmán körútról jól látható betonkocka, a Ganz-gyár területén lévő óvóhely volt. A benzinkút mögött magasodó építményt hatalmas Ganz-Hunslet hirdetés álcázza, kevés sikerrel. Pár napi szervezés árán lekerült ajtajáról a lakat, és a cég egyik munkatársának kíséretében végigmászhattam az óvóhely négy emeletét. A Ganz kockája meglehetősen elhanyagolt, áram nincs, így ismét jól jött az elemlámpa a bejáráskor.
A föld feletti óvóhely a második világháború előtt épült, vastag vasbeton falai légitámadás idején megvédték a bombák repeszeitől az ide menekült munkásokat. Jelenleg beázik felülről, emiatt ahogy halad felfelé benne az ember, úgy lesz egyre fullasztóbb a pára és a doh, és egyre izzasztóbb a klíma.
A szobákban polgári védelmi felszerelés penészedik, gumicsizmáktól kezdve, a gázálarcokon át, az egyéni radiológiai védőfelszerelésen keresztül, a különféle védőöltözetekig bezárólag, de van olyan szoba is, amit egyszerűen lomtárnak használtak és telepakoltak mindenféle haszontalan holmival. Az ajtók keretein néhol hatalmas pókhálók lengedeznek, a szellőztetés, légszűrés és az áramellátás még meglévő berendezéseit rozsda eszi, kétséges, hogy be lehet-e indítani még bármelyiket is.
Mint kiderült, a kocka igazából nem a Ganz tulajdona, bár a gyár területén áll. Az épületet számon tartja a polgári védelmi parancsnokság, bizonyos időközönként szemléznek is benne, felmérendő az állapotokat, de karbantartásról, kezelésről már rég nincs szó - ennek köszönhető a mostani rossz belső állapot is.
A csepeli kockagyár
A nyolcadik kerület után Csepel felé vettem az irányt, hogy a légókockákban bővelkedő Csepel Művekben is körülnézzek. A nagy múltú vas- és acélipari kolosszus területén tett hosszas bolyongás során több légókockát is sikerült megtalálni. Az akkurátusan sorszámmal ellátott építmények meglehetősen eltérő külső és belső állapotban vannak, és a tulajdonviszonyok is sokszínűek.
A 16-os kocka például épp eladó. A drótkerítésre biggyesztett hirdetés telefonszámát hívva megtudtam, hogy az épületben villany, víz, csatorna van, fűtés azonban nincs. A belső tereket felújították, az elektromos rendszert is rendbe tették, így a két külön bejárattal rendelkező, szintenként tíz helyiséggel bíró, körülbelül ötszáz négyzetméteres hasznos alapterületű egykori óvóhely például raktározás céljaira is megfelelhet. Vételára 29 millió forint, ez gondolom valamennyire alkuképes.
Cikkünk következő részében bepillantást nyerhetnek egy csepeli légókockába és a MÁV ferencvárosi óvóhelyébe.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
