BKV-botrányok: mindenki felelős?

Elkészült a fővárosi közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának jelentése, amiről várhatóan csütörtökön dönt a testület. Az Index birtokába került anyag szerint a BKV-nál kialakult helyzet miatt politikai felelősség terheli a főpolgármestert és helyetteseit, a városvezető koalíciót, hibázott a közgyűlés, a BKV igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága is.

Demszky Gábor felelősségét abban látja a jelentés, hogy nem ismerte fel időben, hogy túl nagy a működtetés érdekében tett politikai kompromisszumok ára. Emellett, a jelentés szerint, nem tett lépéseket a botrányok megelőzéséért valamint, hogy tanácsadója, Mesterházy Ernő politikai mozgásterét szinte korlátlanná tette.

Hagyó Miklós abban hibás az anyag szerint, hogy fontos intézkedési jogköröket adott tovább saját beosztottjainak, valamint hogy a rá bízott feladatok teljesítéséről hiányosan, vagy egyáltalán nem adott számot.

A BKV igazgatóságának hibájaként róják fel, hogy a BKV törvényes működését nem volt képes megfelelően figyelemmel kísérni, nem jutott elég információhoz, és nem tudták megakadályozni a visszaélések elburjánzását.

Hibát követett el a felügyelőbizottság is, sőt, nem tett eleget törvényi kötelezettségének akkor, amikor a tudomására hozott lényeges kérdésekkel azért nem foglalkozott, mert – az ülésen elhangzott kifejezéssel élve - „nem kívánt ügyet csinálni belőle”. A jelentés szerint pont az lett volna a testület feladata, hogy az ilyen esetekből ügyet csináljon.

Abban is hibázott a felügyelőbizottság a jelentés szerint, hogy egyes tagok ellenőrzésre tett javaslatát meg se szavaztatta, vagy rendre automatikusan leszavazta. Hiba volt az is, hogy asszisztált a testület az üzleti titok fogalmának teljes félreértelmezéséhez, holott éppenhogy fel kellett volna lépnie az ellen, hogy a menedzsment az üzleti titokra hivatkozva megtagadja adatok kiadását.

A jelentés nevesíti Aba Botondot, aki korábban megszüntette a jogi osztályt, a helyette létrehozott jogi csoport pedig nem végzett érdemi jogi munkát. Helyettük egy külső ügyvédi iroda döntött az ügyekben, ami a jelentés szerint hozzájárulhatott, hogy később a jogszabályokat és a belső szabályzatokat sorozatosan megszegjék.

Antal Attila, a következő vezérigazgató hibája az volt, hogy nem tett semmit az ellen, hogy a BKV-t a fővárosi politikusok feudális, vazallusi rendszerben működtették. Akkor is hibázott, amikor olyan tanácsadói, megbízó szerződéseket írt alá, amelyekre a BKV-nak nem volt szüksége.

Balogh Zsolt, volt megbízott vezérigazgató hibája a jelentés szerint abban állt, hogy az általa tapasztalt kézivezérlés ellenére nem tett semmit, aláírt olyan szerződéseket, ami mögött nem volt valós teljesítmény, sőt eltűrte, hogy a helyzetbe hozott cégek részére olyan pénzeket fizessenek, amelyek nem voltak arányban a teljesítményükkel.  Hibát követett el Regőczi Miklós, kommunikációs vezérigazgató-helyettes is a szöveg szerint, mert tűrte, hogy a BKV-t a városvezető koalíció kifizetőhelynek használja.

A jelentés tervezetét a bizottság tagjai szerdán este még tanulmányozzák, döntés róla csütörtökön várható. A jelentést a bizottság fideszes elnöke állította össze, egyes pontok tekintetében várható, hogy a vizsgálóbizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai ellentmondanak a megállapításoknak és nem fogadják el azokat.