Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Az Alstom a típusengedély elutasításával is kalkulált

2010.08.19. 09:00 Módosítva: 2010.08.19. 09:02

Az új metrószerelvényeket szállító Alstom már a szerződés aláírásakor bekalkulálta, hogy esetleg nem tudja megszerezni a típusengedélyt, és a kocsik nem állíthatók forgalomba. A vis maior események közé ezt a lehetőséget is felvették. Így a cég kártérítésre sem kötelezhető, írja a Népszabadság.

Az új metrószerelvények beszerzési szerződésében a felek úgynevezett vis maior eseménynek minősítik a típusengedélyek megszerzésének elmulasztását. Ilyen esetekben a partnerek nem felelősek az eseményből származó károkért.

A Népszabadság szerint az Alstom és a BKV képviselői által 2006-ban aláírt szerződésben három feltételhez kötik a vis maior minősítést: az előzetes típusengedély kiadásához, a felek jóhiszemű eljárásához, illetve a lehetséges összes fellebbezés benyújtásához. Az Alstom vezetői elvileg mindhárom kritériumot teljesítették: többszöri nekifutás után megkapták az előzetes típusengedélyt, a fellebbezéseket benyújtották, így legfeljebb a jóhiszeműségük vonható kétségbe.

Az új metrójárművek tervezésére, gyártására és szállítására vonatkozó szerződések összértéke 247 millió euró, vagyis körülbelül 65-70 milliárd forint. Ebből 30 milliárdot – ilyen ügyleteknél meglepően magas arányú, ötvenszázalékos – előleg címén már kifizettek.Az Alstom az előzetes típusengedélyre alapozva már legyártott 110 metrókocsit. Ezek jelenleg a cég lengyelországi telephelyén vannak.

A szerződés azt is kimondja, hogy ha a vis maior helyzet több mint hat hónapig fennáll, akkor újabb szerződést köthetnek vagy felmondhatják a régit. Ebben az esetben azonban a vevő, vagyis a BKV, köteles megfizetni egyebek mellett a leszállított áru eredeti szerződésben rögzített árát, és át is kell vennie még akkor is, ha esetleg semmit sem tud vele kezdeni - írja a Népszabadság.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság július végén utasította el az Alstom metrókocsikra beadott típusengedély-kérelmet. Nem bizonyosodott be, hogy a metrókocsik fékrendszere megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az NKG szerint a járművön alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű akaratlan indíthatóságát sem.

A paraszt is okos a vásár után – kommentálta a lapnak a szerződést Aba Botond, aki annak idején a BKV vezérigazgatójaként aláírta. Mint elmondta, a szerződéstervezet annak idején megjárta a szükséges szakmai előkészítő utat és az önkormányzat bizottságait. Senki nem emelt kifogást ellenük.

A BKV most két lehetőséget lát az ügy lezárására. Az egyik, hogy felbontják az Alstommal az M2-es szerelvényekre kötött szerződést, és új közbeszerzési pályázatot írnak ki. Az M4-es kocsikra vonatkozó megállapodást pedig újratárgyalják. A másik megoldás, hogy a BKV Zrt. a típusengedély-kérelem jogerős visszautasításáig együttműködik a szállítóval. A BKV és a DBR Metró Projekt Igazgatóság utóbbit támogatná.

Alstom: már a kiíró betette a klauzulát a szerződésbe

Az Alstom a cikk megjelenése után megkeresett minket, és a következőket nyilatkozta: a 2-es és 4-es metróvonal új metrószerelvényeinek tervezésére, gyártására és leszállítására vonatkozó szerződést nem az Alstom Transport készítette.

A szerződéstervezet, valamint annak a vis-major helyzetekre megfogalmazott teljes feltételrendszere, része volt a 2006. márciusában a vevő által kiírt európai közbeszerzési pályázat ajánlattételi dokumentációjának. Ez a dokumentáció minden a pályázaton résztvevő cég számára ismert volt és egységesen érvényes volt.