Négy főpolgármester-jelölt maradt állva

Vasárnap délután hivatalosan is nyilvántartásba vette Fővárosi Választási Bizottság Staudt Gábort, a Jobbik, és Jávor Benedeket, az LMP főpolgármester-jelöltjét. A kerületekben a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az LMP is elegendő képviselőjelöltet tudott indítani ahhoz, hogy fővárosi listát állítson, így valószínűleg ez a négy – plusz egy – párt (a Fidesz több helyen szövetségben áll a KDNP-vel) adja majd a fővárosi közgyűlés frakcióit.

Vasárnap délutánig az volt a kérdés, hány hivatalos főpolgármester-jelölt marad állva az önkormányzati választások második fordulójában. A Fővárosi Választási Bizottság vasárnap esti döntése után már biztos, hogy Tarlós István, a Fidesz-KDNP és Horváth Csaba, az MSZP jelöltje mellett a budapestiek Staudt Gáborra, a Jobbik, és Jávor Benedekre, az LMP főpolgármester-jelöltjére is szavazhatnak .

A fővárosiak öt szavazócédulán ikszelhetnek az október 3-i szavazáson: választhatnak főpolgármestert, bejelölhetik, melyik pártot szeretnék leginkább a fővárosi közgyűlésben látni, szavazhatnak a kerületi polgármester-jelöltre, a kerületi képviselőjelöltre, valamint a rokonszenves kissebségi szervezetre.

A szavazás napján egyáltalán nem mindegy, hogy egy pártnak van-e főpolgármester-jelöltje. Arcot ad a pártnak a kampányban, több a szereplési lehetőség (Demszky Gábor legalább kétszer a hátán vitte be az SZDSZ-t a fővárosi közgyűlésbe). Súlyt ad az őt jelölő szervezetnek, főként a mostani választáson, ahol négyszer több kopogtatócédulát kellett összegyűjteni, mint négy éve.

Viszont hiába van főpolgármester-jelölt, ha a párt nem képes elég képviselőjelöltet állítani a kerületi testületekben. Ahhoz ugyanis, hogy legyen főváros frakció, kell fővárosi lista, amin pártot lehet választani. Fővárosi listát pedig csak az a párt állíthat, amelyiknek legalább 12 kerületben van kerületi listája. A kerületi listát sem adják ingyen, az adott kerület választókerületeinek a felében érvényes mennyiségű kopogtatócédulát összegyűjtött jelölt is kell.

Ha megnézzük a budapesti állást a hivatalos választási honlapon, az látszik, hogy a Fidesz (a KDNP-vel szövetségben) a 23 kerület mind a 292 választókerületében állított képviselőjelöltet. Azaz, nemhogy a szükséges fele, hanem a száz százaléka megvan a kerületi jelölteknek, így a párt állíthat mindenhol kerületi, és természetesen fővárosi listát. A pártszövetség listáját egyébként vasárnap a Fővárosi Választási Bizottság hivatalosan elfogadta, azaz nyilvántartásba vette.

A választási honlap szerint a következő legtöbb jelöltet a Jobbik állította, összesen 287-et, ami 98 százalékos jelöltállítási eredmény, tehát mindenhol lesz kerületi lista, és lesz fővárosi lista. Ugyanez nem kérdéses az MSZP-nél sem, hiszen mindössze egy jelölttel állítottak kevesebbet a Jobbiknál.

Az LMP a XVII. kerületben bajba került, ott ugyanis a 14 választókerületből csak háromban van érvényes jelölt, így ott nem lesz kerületi lista. (Az ok a párt szerint: a helyi LMP-szervezet kulcsfigurája személyes okból kiszállt a kampányból.) A többi kerületben viszont megvannak a jelöltek, így a párt 90 százalékos eredménye szintén bőven elég a fővárosi lista felállításához.

A főpolgármester-választó cédula melletti fővárosi közgyűlési szavazólapon tehát négy pártból választhat valószínűleg a választó. Az előzetes becslések szerint a 33 képviselőből 15-16-17-et ad a Fidesz-KDNP, azaz kétséges a többsége, a többi helyen az MSZP, a Jobbik és az LMP osztozik majd.

A kerületi polgármesterek között is aránylag nagy lesz a választék Budapesten. A kerületek több mint a felében (13-ban) négy polgármester-jelölt közül lehet választani. A Fidesz mindenhol ott lesz, az MSZP csak egy kerületben nem indult (Soroksáron). A Jobbiknak 15 polgármester-jelöltje indul, az LMP-nek pedig 11.

A választópolgár a főpolgármester, a fővárosi közgyűlési lista és a kerületi polgármester mellett még egy kerületi képviselőt is választhat. A kerületi testületek tagjainak 60 százalékát egyénileg választották meg eddig, a maradék 40 százalékot pedig a töredékszavazatok alapján. A választási törvény idei módosítása szerint azonban ez az arány 70-30-ra változott. Azaz a 2.-3.-4. helyre befutó jelöltek szavazatait összeadják, és a mandátumok 30 százalékát abban az arányban osztják ki, amennyi töredékszavazatot a szervezet bezsebelt.