Nem hívható le a Margit híd bankgaranciája

A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának határozata szerint a Margit híd felújításának kivitelezője, az Mh 2009 konzorcium nem sértett szerződést, ezért a főváros nem hívhatja le a 2,6 milliárd forintos bankgaranciát. A főváros, ha van rá módja, fellebbez a határozat ellen.

A kollégium a november 24-én kelt határozatában kimondta, a szerződésben a főváros vállalta, hogy legkésőbb az aláírás napján, vagyis 2009. augusztus 10-ig a kivitelezőnek átadja a teljes hatósági engedélyeket a konzorciumnak. Ezt azonban a főváros elmulasztotta, és 97 nap csúszással, 2009. november 10-én adta csak át, ezért csúszott a kivitelezés 84 napot.

Emiatt a kollégium megtiltotta a fővárosnak, hogy lehívja a mintegy 2,6 milliárd forintos bankgaranciát. Egyrészt azért, mert nem történt szerződésszegés a konzorcium részéről, így jogalapja sincs a fővárosnak az összeg lehívására, illetve a tranzakció lehetetlenné tenné a kivitelezés folytatását is.

A konzorcium azért fordult a Fővárosi Bírósághoz, hogy az tiltsa meg a kötbér kifizetését, mert annak - megítélése szerint - nincs jogalapja. A fővárosi önkormányzat csütörtökön azt közölte, hogy amint megkapják a hivatalos értesítést, a jogászok tanulmányozni fogják, s ha van rá lehetőség, a főváros fellebbezni fog a döntés ellen.

Korábban a konzorcium követelt az engedélyek átadásának csúszása miatt 740 millió forint költségtöbbletet, ám a fővárosi közgyűlés nem fogadta el a követelést. Ugyancsak nem fogadták el a képviselők, hogy az engedélyek csúszása miatt csúszik a felújítás is három hónapot.

A kivitelezői szerződés szerint a hidat augusztus 23-án kellett volna átadni a forgalomnak, ám az átadás csak november 15-én történt meg. Úgy tudjuk, hogy az augusztusi határidő lejárta után a főváros benyújtotta kötbérigényét a felújítást végző konzorciumnak, ami azt nem fogadta el. Innen a bankgarancia lehívásának lehetősége, hiszen a főváros álláspontja szerint a kivitelező szerződést szegett az átadási határidő be nem tartásával.

A fővárosi közgyűlés eheti döntése szerint megindulnak a tárgyalások a főváros és a kivitelező között, kinek a kötbérigénye vagy többletköltség-igénye jogos, valamint, hogy kinek a hibájából csúszik a beruházás.