Lenyomja a múzeumokat a Sziklakórház
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Három új kiállítással, emlékszobával bővült az alig három éve hogy nyilvánosan is látogatható, jelenleg polgári védelmi, hadtörténeti múzeumként funkcionáló Sziklakórház. Kedden ünnepélyes keretek közt bemutatták a budai vár alatti sziklába vájt létesítményben kialakított Friedrich Born emlékkiállítást, a légoltalmi riasztóközpontot és a történeti-műszaki kiállítást.
A rendkívül vontatott - csaknem másfél órán át mondtak beszédet a meghívott vendégek, körülbelül tízen, a végén már nem számoltuk - megnyitón nem jelent meg a meghívón fővédnökként feltüntetett Tarlós István, helyette Szentes Tamás főpolgármester-helyettes méltatta a Sziklakórház Múzeum érdemeit. Rajta kívül felszólalt többek között Christian Mühlethaler, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete és Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke.
Az apropót elsősorban a Friedrich Born emlékszoba kialakítása és a Vöröskereszt megalakulásának 130. évfordulója szolgáltatta. A svájci származású Born 1944 májusától volt a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője Budapesten. A nyilas uralom idején jelentős mentőtevékenységet végzett: zsidó kórházakat, árvaházakat helyezett vöröskeresztes védelem alá, tömegesen bocsátott ki védleveleket. A Sziklakórházat is ő helyezte a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá, így sem a nyilasok, sem a szovjetek nem pusztítottak benne, az ott ápolt civilek és katonák megmenekültek a megtorlásoktól, ahogy a kórház orvosai, ápolói is.
Born irodája 1944 decemberétől egészen 1945 februárjáig működött a bombabiztos Sziklakórház mélyén, irányítása alatt több mint 15 ezer budapesti és magyarországi zsidő menekült meg a náci halál- és munkatáboroktól. Az állandó kiállítással a Sziklakórház Múzeum Friedrich Born embermentő munkájának állít nemzetközileg is egyedülálló módon emléket.
A Sziklakórház Múzeum elmúlt három évét az egekbe dícsérte Kedves Gyula ezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója, aki szerint úgy emberileg mint szakmailag példaértékű, ahogy szinte kizárólag magánszorgalomból és lelkesedésből, tömegeket vonzó színvonalas múzeumot alakítottak ki a sziklakórházban. A 2008-ban időszakosan megnyitott Sziklakórház Múzeum mára sok tekintetben felülmúlja társait, a laikusok által megkezdett tevékenység mostanra szakmailag is kifogástalanná vált, a hadtörténeti múzeum is nagyban számít az itt folyó munkára.
A megnyitó ünnepélyes hangulatát kissé lehűtötte az utolsók közt felszólaló Botos János, a Budapesti Holokauszt Intézet igazgatója, aki beszédét azzal kezdte, hogy a vészkorszak idején a Vöröskereszt nem tett meg minden tőle telhetőt a gázkamrákba küldött zsidók megmentéséért, mivel nem volt kifejezett központi döntés a szervezetben arról, hogy segíteni kell a deportálásra kijelölt embereken. Ennek fényében értékelte nagyra ezután Botos Born tevékenységét. Úgy tudjuk Botos János felszólalása enyhe megütközést keltett a vendégek egy részében, a színfalak mögött - azaz a büfében - kisebb vita is kialakult közte és a vöröskeresztesek között.
A már-már konferenciméreteket öltő megnyitó beszédek után végre meg lehetett tekinteni a zegzugos múzeumot, amiben berendeztek egy műszaki történeti kiállítást is, ami a barlangrendszerből kialakított bombabiztos kórházat, későbbi atombunkert illetve a magyar tervezők és építők műszaki zsenialitását mutatja be. Egyúttal megnyílt a Budai Vár és környéke légoltalmi riasztóközpont szekció is, aminek Budapest ostroma alatt igen fontos szerepe volt, innen vezérelték ugyanis a légószirénákat a légiriadók során.
A bejárás során egyébként bebizonyosodott, hogy Kedves Gyula ezredesnek igaza van: az elmúlt években szemmel láthatóan rengeteget fejlődött a Sziklakórház Múzeum, a kiállított tárgyak, berendezések, viaszbábukkal operáló életképek igen színvonalasan mutatják be a korszakot, a gazdag kiállítás sokat gyarapodott 2008 óta, a kihelyezett plazmaképernyők révén informatívabb is lett, a gyűjteményt pedig határozott, de egyáltalán nem zavaró megoldásokkal védik, ahol szükséges.