Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A keresztgyerekeimet láttad már, Géza?

2011.08.09. 18:12

Tigrisspotting, tevelapogatás, madárházevés, affér a szakállas nővel. Nagyjából ez tette ki a főpolgármester, a kulturális államtitkár és Habsburg György programját a ma 145 éves Fővárosi Állatkert újbóli megnyitásán. Bónusz: Szőcs Géza leleplezte Old Shatterhandet.

Miért jönnek ezek ide? – kérdezte egy gyerek az anyjától, akit az állatkerti járda szélére szorítottak a politikusok után nyomuló operatőrök, fotósok, újságírók és egyéb érdeklődők. Az anya nem tudta a választ: Tarlós István főpolgármester, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Habsburg György és Persányi Miklós igazgató újra megnyitotta az Állatkertet. Ha tudta volna, még tanácstalanabb lett volna, hiszen az Állatkert egy percre sem zárt be, több száz látogatóval együtt ők is bejöttek reggel a kapuján.

A válaszért Hanga Zoltánig, az Állatkert szóvivőjéig kellett eljutni, aki lapunknak elmondta, jelképes újranyitásról van szó, a Fővárosi Állatkert ugyanis a mai napon lett 145 éves. Ennek megfelelően kisebb ünnepséget kerekítettek, amelynek keretében a meghívott politikai potentátok átvághatták a kapunál kifeszített nemzetiszín szalagot.

A szalagátvágást megelőzte néhány beszéd a kapu előtt felállított pódiumon: Persányi az összesereglett több tucatnyi érdeklődőnek elmondta, az intézménynek a 145 év alatt több mint százmillió látogatója volt. Tarlós arról beszélt, hogy a városvezetésnek feltett szándéka az Állatkert fejlesztése, majd hozzátette, hogy támogatják a pódiumra lépéskor egyébként majdnem orra eső Persányit.

A főpolgármester beszéde közben álszakállas, régies öltözetet viselő emberek érkeztek, hangosan kiabálva, hogy "Utat a királynőnek!", és kíséretükben felvonult az emelvényre két dáma. Mint később kiderült, a korhű jelmezek Erzsébet királynét, egy hercegnőjét, Deák Ferencet és Xantus János utazót takarták, akikben az a közös, hogy ott voltak 1866-ban, az Állatkert hivatalos megnyitóján. (Erzsébet két napot késett.)

A Tarlós után szólásra emelkedő Szőcs Géza meglepő bejelentéssel indította beszédét: közölte, hogy ellopták a majmokat. Hamar kiderült, hogy Csukás István Keménykalap és krumpliorrjából idézte a jelenetet, amiben Bagaméri fagylaltos babakocsiba rejtett vérebbel nyomoz.

Az államtitkár anekdotázós kedvében volt, mert miután kijelentette, hogy Xantus János, az Állatkert egyik alapítója igazán megérdemelne már egy egész alakos szobrot is, megosztotta a közönséggel, hogy Karl May a nagy magyar utazóról formázta Old Shatterhandet Winnettou c. művében.

Az utána következő Habsburg Györgytől megtudhattuk: nagy öröm számára, hogy 1866-ban megnyílt az Állatkert, aminek Ferenc József 33 állatot ajándékozott. Releváns információt az újra szót kapó Persányi Miklós közölt: jövőre megnyílik a Nagyszikla belsejében az úgynevezett Varázshegy, amivel tulajdonképpen befejeződik a rekonstrukció. Ez után már csak egy gond marad: az intézmény szűkössége. De a bővítési igényre is lesz válasz, teszi hozzá.

Ezután a politikusok átvágták a szalagot és besétáltak az Állatkertbe. Első útjuk egy "véletlenül" a járdán álldogáló tevéhez vezetett, amelynek oldalát zavartan nevetgélve paskolgatták a kamerák össztüzében.

Éppen továbbálltak volna, amikor Tarlóst letámadta egy múlt századi ruhákba öltözött, vigyorgó szakállas nő, aki egy férfi volt. Mielőtt a főpolgármester reflexből bezáratta volna az Állatkertet, mint néhány éve a Szigeten a Magic Mirror sátrat, Persányi fennhangon kiáltozni kezdte, hogy "Itt jön Miss Cora!"

A kedélyek megnyugodtak, kiderült, hogy Miss Cora, a szakállas nő az egyik fő látványosság volt az 1890-es években, amikor az állatok mellett embereket is mutogattak, őt idézték meg egy statiszta segítségével. Akkoriban a bevétel növelése kedvéért szörnyszülötteket, óriásokat, törpéket foglalkoztató cirkuszok költöztek be az Állatkert falai közé, például a szép nevű Majomszínház. Ezek leszármazottja a mai Nagycirkusz.

A vendégek a közjátékot követően továbbsétáltak a nagymacskák kifutójához, ahol Tarlós "A keresztgyerekeimet láttad már, Géza?" felszólítással invitálta az üvegfalhoz Szőcsöt. Virgil, Thrax és Manu, a három szibériai tigriskölyök – akiket maga a főpolgármester keresztelt el júliusban – azonban tojt a keresztapu fejére, lustán hevertek az árnyékban.

Az Állatkert történetében nem a három kistigris volt az első politikuskedvenc, Deák Ferenc például Kristófot, a fiatal barnamedvét bírta a legjobban. A közönség nagy kedvence volt az 1900-as évek elején Jónás, a négymázsás víziló. A nagydarab emlőst nemcsak szerették, rettegtek is tőle: egy időben elterjedt a legenda, hogy lenyelt egy szájába esett csecsemőt.

Ez természetesen nem igaz, nem úgy, mint az a történet, hogy amikor az Állatkert átépítésekor Jónást át kellett költöztetni új otthonába, a vastagbőrűek házába, daru és targonca hiányában Bébi, az intézmény idomított elefántja lökdöste át új helyére görgőkön, egy nagy dobozban.

A vastagbőrűek háza nemcsak Jónásnak nem tetszett: az első világháború idején a szövetséges Törökország lebontatta a ház karcsú minaretjét, mert szerintük a torony muzulmán mecsethez hasonlított. A vízilovak a legháborútűrőbb állatok voltak az Állatkert történetében, öt egyed (kilenc más állattal együtt) még a második világháborús ostromot is túlélte. Legendásan erős gyomruk a gyékényszőnyeget is megemésztette, amikor más eledel híján arra kellett fanyalodniuk.

Volt állat, ami nem bírta az ostrom alatti nélkülözést: a legenda szerint az egyik oroszlán megszökött, és hetekig a millenniumi földalatti vasút alagútjában bujkált.

Az utóbbi évek nagy közönség kedvence Lajoska volt, az orangután, aki sajnos nemrég jobblétre szenderült. Szintén népszerű Malvin, a tapír, akiért a legmagasabb összeget adták jelképes örökbefogadói az akció állatai közül. A defassza antilop viszont senkit sem érdekel.

Az újranyitás illusztris vendégei végül újra a bejárat mellett felállított pavilonban kötöttek ki, ahol mindenki megevett egy szeletet a Madárházat formázó, 150 szeletes tortából, majd jóllakottan távoztak.