A Szépművészeti helyett épül a Várbazár

Rohamtempóban lát neki a kormány a Várkert bazár helyreállításának, derült ki a kedden a helyszínen rendezett sajtótájékoztatón. A Vár lábánál fekvő elhanyagolt épületegyüttest 2014 márciusára, éppen a következő választás előtt fejeznék be.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a munkát az indokolja, hogy a Várkertbazár nemzeti történelmünk része. Tudnivaló ugyanakkor, hogy a neoreneszánsz stílusú épületegyüttes 1883-ban épült, tehát nagyjából Budapest belvárosi épületeivel egy időben.

Relevánsabb érvet hozott Nagy Gábor Tamás első kerületi polgármester, elmondva, hogy miután bejelentette a World Monuments Fundnak, a Várkert felkerült a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé. A polgármester szerint a műemlék sorsáról a szocialista kormányzat tehet, mert 2002-ig szépen alakultak a dolgok, de aztán kisiklott a folyamat. A szocialista kormányzat ráadásul előbb akarta felújítani magát a Várnegyedet, és csak aztán a Várkertet, ami elhibázott koncepció volt.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a területen 2002 előtt sem történt egy kapavágás sem. A Várkert bazár Budai vár előtti felújítását pedig a témával régóta foglalkozó, az első Orbán-kormány alatt a Művészetek palotáját építő Zoboki Gábor építész is bírálta: „A Várkertbazárban profit nincs, csak sok pénzt kell belerakni, és ez nem jön vissza. Mivel ez lenne az első ütem, ennek a tapasztalatai határoznák meg a további lépéseket, ami nem biztos, hogy jó." – nyilatkozta az Indexnek korábban az építész.

A lépcsőt már tavasszal elkezdik

A valóban elhanyagolt, Duna parti ingatlanra december 15-ig készítenének el a hatástanulmányt. A tervekre és a kivitelezésre pedig ezek után írnának ki pályázatot, mondta a Vár rekonstrukciójáért felelős miniszteri biztos, Zumbok Ferenc.

A felújítás két ütemben zajlana. Először a Lánchíd utcától a Palotába vezető lépcsőt, a vízhordó lépcsőt újítanák fel. A Duna-parttól a Palotáig egy nagyteljesítményű mozgójárdát is kialakítanának. A terv megnyitná a gyilokjárót is, így a Vár körüljárható lenne. A munkára egy korábbi fejlesztés előkészítése miatt már jogerős építési engedély és kiviteli terv van, így itt a munkák már 2012 tavaszán megkezdődhetnek. Ennek a fejlesztésnek a terveit a Közti készítette.

A nagyléptékű, a Várkertbazár nagyobb részét érintő munkákat ősszel kezdenék el. Addig nem csak a pályázatokat, közbeszerzéseket kell lebonyolítani, de azt is ki kell találni, hogy mi lesz a létesítmény funkciója.

Funkciót keresnek

„A Várkertbazár 100 éves történelme arról szól, hogy mindig alulhasznosított volt – mondta Zumbok Ferenc. – Nem sikerült megtalálni a funkcióját.” A területen egy időben szobrászok működtek, később női festőiskola, de itt volt a legendás Ifipark is. A miniszteri biztos szerint azonban „a Várkertbazár soha nem volt központi tere a városnak”. Ezért most keresik az épület funkcióját is.

A területre „kulturális- és gasztrofunkciót” álmodott a kormány, tudtuk meg a miniszteri biztostól, aki szóbeli megállapodást kötött az Iparművészeti múzeummal arról, hogy ide költöztetnék az oszmán szőnyeggyűjteményt.

A költségcsökkentés miatt a kezdetben 6000 négyzetméteres rendezvénytermet 1600 négyzetméterre húzták, a mélygarázsban 300 helyett pedig 100-120 kocsi áll majd.

A terveket Várnegyed felújításáról írt cikkünkben részletesen is bemutattuk.

A munkát nem csak a célok keresése és a közbeszerzés lassíthatja, hanem jogi ügyek is. A Bánáti és Hartvig építésziroda ugyanis már rendelkezik kidolgozott tervekkel a területre. 2003-2004-ben egy magánberuházó már megkísérelte rendbe hozni a Várkertet, de a projekt elakadt, információink szerint a kerület ellenállásán. Bánáti és Hartvig tervében szerepelt az a mozgólépcső, amelyet más formában, de a Közti is beépített tervébe.

Megkerestük Hartvig Lajos építészt, aki elmondta: irodájuk is indul a közbeszerzésen. Remélik, hogy amennyiben nem ők nyernek, a szerzői jogaikat tiszteletben tartják, vagy ha felhasználnák azokat, megállapodnak irodájukkal.

Nem kerül ez semmibe

"A teljes beruházás 8,5 milliárd forintos költsége teljes egészében a kormány rendelkezésére áll" - hangsúlyozta a miniszteri biztos. Sőt, a beruházás egyetlen fillérjébe sem kerül az adófizetőknek, ugyanis teljesen EU-s forrásokból finanszírozzák.

A ragyogó képet árnyalja, hogy a kormány olyan EU-pénzeket használna fel, amelyeket más projektekre kaptunk. A büdzsé alapját a Szépművészeti lefújt bővítéséből származó 4,4 milliárd forint alkotja, amihez hasonló módon szereztek további 2 milliárdot.

A még így is fennmaradó 2 milliárdot a „megakadó uniós pályázatokból leeső pénzekből” szedné össze a kormányzat. Zumbok szerint a másra kapott, de a Várkertbazárra fordítandó pénzek összegereblyézésének „nagy realitása van”, és nehézséget inkább az EU-által előírt bürokrácia legyőzésében lát.

A 8,5 milliárdos költségek egyébként nem tartalmazzák a terület közlekedési rendszerének fejlesztlését, amelyet a beruházással párhuzamosan szintén rendezni kívánnak.