Lenke
18 °C
28 °C

Több helyen reped a Vár támfala

2012.01.27. 16:47

A budai Várnegyedben rendre előforduló támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések és egyéb problémák akár a városrész hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét is veszélyeztethetik, hívták fel a figyelmet sajtótájékoztatón a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói.

A Várhegy anyaga főképpen a budai márga nevű kőzet, melynek tetején egy édesvízi mészkő „paplan” helyezkedik el – ez utóbbi alkotja azt a platót, amelyre, illetve amelyből őseink építkezni tudtak, áll a kutatók összefoglaló anyagában. (A magasba emelkedő, ellenálló kőzettel fedett plató jellegzetes képződmény, amely más tájakon is jól védhető települések építésére adott alkalmat; ilyen például az egri és a veszprémi várhegy, valamint a prágai Hradzsin és a párizsi Montmartre is.) A mészkőben a víz viszonylag könnyen alakít ki üregeket – illetve mesterséges üregek, pincék kialakítása is egyszerű –, és ezek kedvezőtlen körülmények között megrepedhetnek, beszakadhatnak.

A budai Várnegyed alatt valóságos „város alatti várost” alkot ez az üregrendszer: 68 darab különálló üreg található itt kb. 4 ezer négyzetméteren, továbbá itt húzódik az összefüggő rendszert alkotó, mintegy 18 ezer négyzetméter alapterületű „Nagy Labirintus”. Jelentősebb üregbeomlás legutóbb 2010-ben a Mátyás-templom előtt következett be, azelőtt pedig például az 1990-es években a Táncsics Mihály utcát kellett részben lezárni a forgalom elől hasonló beomlás miatt, illetve ezért tiltották ki a nagyméretű tömegközlekedési buszokat. Kisebb – de korántsem veszélytelen – repedések, omlások az említett eseteken kívül is történtek.

A Tábor utcai támfal szétnyílása (Forrás: BME)
A Tábor utcai támfal szétnyílása (Forrás: BME)

A budai márga is okozhat problémákat: rétegzettségéből következik, hogy csúszásveszélyessé válhat, különösen víz jelenlétében. Emiatt a budai Várhegy meredek oldalain lejtőcsúszások alakulhatnak ki. Ennek súlyos példája volt a nyugati várlejtőn, a Logodi utca térségében az 1936-os nagy tömegű felszínmozgás, amely több lakóházat is megrongált, és jelentős károkat okozott. Kisebb-nagyobb lejtőmozgások azóta is bekövetkeztek – például emiatt omlott le 2010-ben a Nemzeti Galéria előtti várfal kisebb szakasza, ezért repedt meg a Sándor-palota közelében az úgynevezett Ellyps-támfal, amit le is kellett bontani, vagy a Vérmező felőli oldalon álló (a közelmúltbeli szőlőtelepítési kísérlet helyszíne fölött magasodó) Fehérvári-rondella fala.

Az elmúlt hónapokban felgyorsultak a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatos események. Kormányhatározat rendelkezik a Várbazár rekonstrukciójáról, a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, a budavári királyi kertek revitalizációjáról, továbbá a budai Várnegyed és környéke közlekedési problémáinak rendezéséről. A Várbazár és a budavári királyi kertek rekonstrukcióját kiemelt beruházássá nyilvánították. A Várgondnokság Kft. közzétette a komplex tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési kiírást.

Kutatók ámulva nézik a repedést egy barlangpincében (forrás: BME)
Kutatók ámulva nézik a repedést egy barlangpincében (forrás: BME)

Az egyetem kutatói jelenleg a veszélyessé vált üregek megerősítése hagyományos módszerekkel történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy üreg esetében a szakértők a repedések és a szerkezeti állapot szemrevételezésével, mérnöki szemléletükre, tapasztalataikra hagyatkozva határozzák meg a megerősítés módját, ami általában vasbeton pillérek, gerendák beépítését jelenti. Ha újabb repedés keletkezik, erre újabb pillérek és gerendák beépítése a válasz – így azonban nemegyszer végül túlbiztosított, indokolatlanul nagy méretű megerősítések keletkeznek, amelyek egyrészt szétszabdalják, hasznosíthatatlanná teszik ezeket a felszín alatti tereket, másrészt az itt található természeti-geológiai értékeket is károsítják.

Hasonló a helyzet a Várhegy támfalainak megerősítésével is: az azonnali veszélyelhárítás érdekében bevetett helyi megerősítések például azt eredményezhetik, hogy a felszín alatti vízáramlás iránya megváltozik, ami aztán más támfalszakaszokon okozhat elmozdulást, repedést.

A Budai Vár üregrendszere és labirintusa (Forrás: BME)
A Budai Vár üregrendszere és labirintusa (Forrás: BME)

Mind a megcsúszásoknak, mind az üregrendszer problémáinak egyik fő okozója a víz, nemigen lehet tehát tartós és biztonságos műszaki megoldást találni anélkül, hogy a felszín alatti vízviszonyokról átfogó ismeret lenne.

Mindezekből következően a BME kutatói úgy látják: átgondolt, mérnöki kutatásokkal megalapozott megoldások kellenek, éss nem ad hoc helyi műszaki beavatkozások, amelyek egyrészt indokolatlan többletköltséget okoznak (miközben az elhárított veszélyek helyett újabbak keletkeznek), másrészt korlátozhatják a későbbi hasznosíthatóságot, és így a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét, gazdaságos megvalósíthatóságát is megkérdőjelezhetik.