Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Több helyen reped a Vár támfala

2012.01.27. 16:47

A budai Várnegyedben rendre előforduló támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések és egyéb problémák akár a városrész hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét is veszélyeztethetik, hívták fel a figyelmet sajtótájékoztatón a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói.

A Várhegy anyaga főképpen a budai márga nevű kőzet, melynek tetején egy édesvízi mészkő „paplan” helyezkedik el – ez utóbbi alkotja azt a platót, amelyre, illetve amelyből őseink építkezni tudtak, áll a kutatók összefoglaló anyagában. (A magasba emelkedő, ellenálló kőzettel fedett plató jellegzetes képződmény, amely más tájakon is jól védhető települések építésére adott alkalmat; ilyen például az egri és a veszprémi várhegy, valamint a prágai Hradzsin és a párizsi Montmartre is.) A mészkőben a víz viszonylag könnyen alakít ki üregeket – illetve mesterséges üregek, pincék kialakítása is egyszerű –, és ezek kedvezőtlen körülmények között megrepedhetnek, beszakadhatnak.

A budai Várnegyed alatt valóságos „város alatti várost” alkot ez az üregrendszer: 68 darab különálló üreg található itt kb. 4 ezer négyzetméteren, továbbá itt húzódik az összefüggő rendszert alkotó, mintegy 18 ezer négyzetméter alapterületű „Nagy Labirintus”. Jelentősebb üregbeomlás legutóbb 2010-ben a Mátyás-templom előtt következett be, azelőtt pedig például az 1990-es években a Táncsics Mihály utcát kellett részben lezárni a forgalom elől hasonló beomlás miatt, illetve ezért tiltották ki a nagyméretű tömegközlekedési buszokat. Kisebb – de korántsem veszélytelen – repedések, omlások az említett eseteken kívül is történtek.

A Tábor utcai támfal szétnyílása (Forrás: BME)
A Tábor utcai támfal szétnyílása (Forrás: BME)

A budai márga is okozhat problémákat: rétegzettségéből következik, hogy csúszásveszélyessé válhat, különösen víz jelenlétében. Emiatt a budai Várhegy meredek oldalain lejtőcsúszások alakulhatnak ki. Ennek súlyos példája volt a nyugati várlejtőn, a Logodi utca térségében az 1936-os nagy tömegű felszínmozgás, amely több lakóházat is megrongált, és jelentős károkat okozott. Kisebb-nagyobb lejtőmozgások azóta is bekövetkeztek – például emiatt omlott le 2010-ben a Nemzeti Galéria előtti várfal kisebb szakasza, ezért repedt meg a Sándor-palota közelében az úgynevezett Ellyps-támfal, amit le is kellett bontani, vagy a Vérmező felőli oldalon álló (a közelmúltbeli szőlőtelepítési kísérlet helyszíne fölött magasodó) Fehérvári-rondella fala.

Az elmúlt hónapokban felgyorsultak a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatos események. Kormányhatározat rendelkezik a Várbazár rekonstrukciójáról, a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, a budavári királyi kertek revitalizációjáról, továbbá a budai Várnegyed és környéke közlekedési problémáinak rendezéséről. A Várbazár és a budavári királyi kertek rekonstrukcióját kiemelt beruházássá nyilvánították. A Várgondnokság Kft. közzétette a komplex tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési kiírást.

Kutatók ámulva nézik a repedést egy barlangpincében (forrás: BME)
Kutatók ámulva nézik a repedést egy barlangpincében (forrás: BME)

Az egyetem kutatói jelenleg a veszélyessé vált üregek megerősítése hagyományos módszerekkel történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy üreg esetében a szakértők a repedések és a szerkezeti állapot szemrevételezésével, mérnöki szemléletükre, tapasztalataikra hagyatkozva határozzák meg a megerősítés módját, ami általában vasbeton pillérek, gerendák beépítését jelenti. Ha újabb repedés keletkezik, erre újabb pillérek és gerendák beépítése a válasz – így azonban nemegyszer végül túlbiztosított, indokolatlanul nagy méretű megerősítések keletkeznek, amelyek egyrészt szétszabdalják, hasznosíthatatlanná teszik ezeket a felszín alatti tereket, másrészt az itt található természeti-geológiai értékeket is károsítják.

Hasonló a helyzet a Várhegy támfalainak megerősítésével is: az azonnali veszélyelhárítás érdekében bevetett helyi megerősítések például azt eredményezhetik, hogy a felszín alatti vízáramlás iránya megváltozik, ami aztán más támfalszakaszokon okozhat elmozdulást, repedést.

A Budai Vár üregrendszere és labirintusa (Forrás: BME)
A Budai Vár üregrendszere és labirintusa (Forrás: BME)

Mind a megcsúszásoknak, mind az üregrendszer problémáinak egyik fő okozója a víz, nemigen lehet tehát tartós és biztonságos műszaki megoldást találni anélkül, hogy a felszín alatti vízviszonyokról átfogó ismeret lenne.

Mindezekből következően a BME kutatói úgy látják: átgondolt, mérnöki kutatásokkal megalapozott megoldások kellenek, éss nem ad hoc helyi műszaki beavatkozások, amelyek egyrészt indokolatlan többletköltséget okoznak (miközben az elhárított veszélyek helyett újabbak keletkeznek), másrészt korlátozhatják a későbbi hasznosíthatóságot, és így a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét, gazdaságos megvalósíthatóságát is megkérdőjelezhetik.