Megállók az ablakban: nincs alternatíva

A Budapesti Közlekedési Központ válaszolt azokra a felvetésekre, amiket olvasóink küldtek be az ablakok alatt füstölő buszokról szóló cikkünk után. A válasz szerint a kérdéses végállomások zöme már több évtizede a jelenlegi helyén van, a lakók túlnyomó többsége a tömegközlekedés zavaró hatásának ismeretében költözött ezek közelébe, de van olyan megálló is, amit egyszerűen nem tudnak máshová helyezni.

Nemrég számoltunk be arról, hogy az ombudsman szerint a szükségesnél és arányosnál nagyobb zaj- és légszennyezésnek teszi ki a BKV a Széll Kálmán térrel határos Várfok utcai lakókat azzal, hogy az egyik épület földszinti ablakaitól kevesebb mint öt méterre, az előírásokkal ellentétes módon helyezte el a 128-as és a 129-es buszok végállomását. Erről szóló cikkünkben kértük az olvasókat, írják meg, hol tudnak hasonló megállóról. Felhívásunkra számos levél érkezett, amit összefoglaltunk, és a panaszokat elküldtük a BKK-nak. A cég a napokban válaszolt.

A buszmegállók elhelyezésénél a BKK szerint a többség érdekeit kell szem előtt tartani, így ha azt jogszabályok nem tiltják, s nincs máshol hely, az utasok érdekében olyan helyre is elhelyezhető megállóhely, ahol az valamilyen mértékben zavarja az ott lakók vagy dolgozók nyugalmát. Ha azt néznék, hogy senki ablakában ne legyen megálló, akkor nemcsak a belvárosban, de a külvárosok lakott területein sem tudnának megállóhelyeket létesíteni, írják.

A válasz szerint továbbá a megállóhelyek elhelyezésére vonatkozó konkrét bejelentéseket mindig megvizsgálják és lehetőség szerint intézkednek, ha erre lehetőség van, s a megállóhely-áthelyezés nem jár aránytalanul nagy költséggel. Számos esetben azonban nincs alternatíva a jellemzően évtizedek óta üzemelő buszmegállók áthelyezésére.

Példa erre a Népszínház utcai végállomásra vonatkozó panasz, amelyet az elmúlt években többször is megvizsgáltak, de ott csak a motorjáratás korlátozásával lehet csökkenteni a térség környezeti terhelését. A 99-es autóbusz 2-es metró és 4-6-os villamos kapcsolata ugyanis csak ott biztosítható (a dél-pesti végállomásán pedig hurokútvonalon közlekedik a járat). A térségben az Uránia mozi előtti buszvégállomás is gyakori kritika tárgya, ott a buszok egy részének Blaha Lujza térig hosszabbításával enyhítenek a helyzeten a következő években.

A BKK szerint a lapunk által továbbított autóbusz-végállomások zöme (Móricz Zsigmond körtér, Kosztolányi Dezső tér, Népszínház utca) már több évtizede a jelenlegi helyén van, a lakók túlnyomó többsége a tömegközlekedés zavaró hatásának ismeretében költözött ezek közelébe.

Hozzájuk képest újabb végállomásnak számít a 7-es autóbuszjárat albertfalvai végállomása, amelyet a 80-as évek elején, a lakóházaktól távolabb helyeztek el, de esetenként a bejelentésben foglaltak szerint így is előfordul, hogy egy-egy busz a lakóházak közvetlen közelében parkol. (A válasz szerint viszont az albertfalvaiak kérésére a korábbi 7A járat helyett a sűrűbben közlekedő 7-es járat lett meghosszabbítva, a megnövekedett végállomási járműszámnak ez is oka lehet.)

A BKK végül válaszában leszögezte, hogy a megállóhelyek elhelyezése fővárosi hatáskör, ez a folyamat általában a kerületi önkormányzatok egyetértésével, több esetben pedig a kifejezett kezdeményezésére történik, így pl. az említett Gépész utcai megállóhelyet a XI. ker. önkormányzat kérte a saját tulajdonát képező ingatlan elé.