További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Megnyitná a Sas-hegyi Természetvédelmi Területet határoló, eddig zsákutcaként üzemelő Dayka Gábor utcát a XI. kerületi önkormányzat, hogy a városrész más pontjain csökkentse a forgalmat. A tervezés elkezdődött, a lakók és a környezetvédők tiltakoznak. Veszélyben az európai lappantyú és a haragos sikló.
Több mint kétszáz helyi lakos tiltakozik petícióban a XI. kerületi Dayka Gábor utca átépítése ellen. Az önkormányzat ugyanis megnyitná az eddig elhanyagolható forgalmú kis utcát az átmenő forgalom előtt, hogy a környék más pontjain csökkentse a zsúfoltságot.
A helyiek azzal érvelnek az utca megnyitása ellen, hogy az áthaladó gépkocsik rendkívüli károkat okoznának az utca melletti Sas-hegyi Természetvédelmi Terület védett élővilágában, őshonos flórájában. Emellett véleményük szerint megszűnne az utca mint lélegeztető szélcsatorna, ami egész Dél-Buda levegőminőségére kihatna.
Az érvek szerint továbbá a Dayka Gábor utca felső részén burkolat nélküli, fákkal beültetett terület, úgynevezett átkötő, vízvédelmi szakasz van, regisztrálva a Natura 2000 EU által, ami megszűnne az átmenő út kiépítésével. Nem utolsósorban az utcában levő óvoda és idősek otthona lakóinak egészségi állapotát is féltik a zajtól és a szmogtól.
Füri András, a Sas-hegyi területet kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója az ügyben arról írt levelet, hogy a tervezett beruházás nemcsak hatással van rá, hanem közvetlenül érinti is a természetvédelmi oltalom alatt álló területet, megvalósulása esetén a védett terület is csökkenne. A növekvő zaj- és légszennyezés károsan hatna a Sas-hegyen élő védett, és fokozottan védett növény- és állatritkaságok, például a bajszos sármány, az európai lappantyú, a haragos sikló és méhbangó élőhelyére.
A lakók által megkeresett BKK az ügyben annyit mondott, hogy az átépítés a kerület hatásköre, de javasolták, hogy környezeti hatásvizsgálat és a forgalom átrendeződését bemutató szimuláció is készüljön.
Megkerestük a kerületi önkormányzatot , ahol elmondták, hogy az érinett területtől nem messze levő Farkasréti Általános Iskolába járó gyermekek szülei, valamint az iskola tágabb környékén lakók (Brassó u., Rákó u., Érdi út, Süveg utca és környező kisebb utcák) régóta panaszkodnak az utcáikban megjelenő reggeli forgalom miatt. A gyermekeket nem merik gyalogosan egyedül iskolába engedni, mivel az autósok a járdákat is igénybe véve, (ott is parkolva), közlekedési szabályokat áthágva próbálnak meg a Németvölgyi út felé eső csomóponthoz eljutni. Ezen enyhítene a Dayka Gábor út megnyitása.
Az önkormányzat sajtóosztálya hozzátette, hogy a rendelkezésre álló közterületen belül a tervezési feladat a Budaörsi út felől egyirányú, 3,5 m szélességű útpálya, mellette gyalogjárda kialakítását tartalmazza, a közvilágítás és a vízelvezetés megoldásával együtt.
View Sas-hegy in a larger map
Kérdésre, hogy készült-e előzetes forgalmi becslés, környezetvédelmi hatástanulmány, azt a választ kaptuk, hogy nem, de a végleges döntés előtt fog készülni. Jelenleg a teljes területet lehatároló forgalomszámlálás és a tervezett állapot megnyitása utáni szimulációs vizsgálat folyik. A kerület álláspontja szerint a védett terület nem csökkenne, hiszen az út helye most is útként nyilvántartott közterület, nem a Natura 2000 része.
Az út terveztetése 3,3 millió forintba kerül, az építkezés költségeit még nem becsülték fel.
Kicsinálnák a kereszténydemokrata madarat
Fura, hogy pont a valláserkölcsi alapon álló fideszesek akarják kicsinálni azt az európai lappantyút, ami tartós párkapcsolatáról híres. A lappantyú a szegény ember baglya: nagyfejű, nagyszemű, éjszakai életet élő madár, ami gyakorlatilag nyakatlan, de erős mellkasú, mint annak idején Hannich Péter. A bagollyal ellentétben költöző, de ez nem lehet ok az üldözésére, miközben a gólyák a legnépszerűbb madarak. A lappantyú az ufóhívőknek is kedvenc madara, annyira hatalmas a szeme, mindehhez tüskés macskabajsza van, így ennél sokkal többet érdemelne.A méhbangó a hangzása ellenére nem duci, szőrös testű, méhfélékkel közösülő állat, hanem egy kosborféle virág, amire egy nem bangószakértő első blikkre azt mondaná, hogy igen szép nőszirom vagy szökött orchidea.
A Sas-hegy összes lakója igazi ritkaság, ami azért van, mert a speciális mikroklíma miatt itt mediterrán fajok is megélnek, növények és állatok egyaránt. Ezért helyi lakos bajszos sármány is, ami rovar-mag-diétán élő madárka, nevére rácáfolva igazi bajusz nélkül, viszont egészen verébszerű külsővel. Csak a népi nevét nem tudjuk mire vélni: semmivel sem tűnik hülyébbnek bármely más szárnyasnál, mégis ostoba sármánynak nevezik.
Kevés komoly külsejű kígyó él Magyarországon, de a haragos sikló pont a kevesek egyike. Akár 2 méteresre is megnőhet, jó vastag, nagy a feje és a szeme, agresszív, mint valami játékgépmegvonástól szenvedő kocsmatöltelék. Nem az álló nap letargikusan heverő kígyók közé tartozik, a legkisebb zajra menekül, ha meg nincs helye ilyesmire, hangos sziszegéssel támad. Emberre persze nem veszélyes, de mindenképpen tiszteletreméltó. Mivel ideges típus, a közeli autóforgalmat rosszul viseli.
Szily László