Miért nincs még kész a Baross tér?

Áttervezték a 4-es metró végállomásának felszíni rendezési terveit, az új tervek alapján most kezdődött el a kivitelezés. A munka 4,3 milliárd forintba kerül, és 2014-ben fejeződik be.

A Baross tér felszínének rendezése az új városvezetés hivatalba lépésekor, illetve a BKK létrejöttekor még nem volt vállalkozásba adva a kivitelezőnek, tehát a tér gyors átadására tett korábbi ígéretek eleve tarthatatlannak bizonyultak, áll a BKK közleményében. 2011-ben a BKK felülvizsgálta a korábbi terveket, mivel azok egyes részletei koncepcionálisan hibásnak bizonyultak (például az eredeti tervben a felszíni tömegközlekedési járművek közötti átszállási gyaloglási távolságok nem hogy csökkentek volna, hanem néhány esetben még nőttek is).

A tervek felülvizsgálatát követően a nyertes kivitelező cég megkezdte a munkát. A Baross tér átadása 2014-ben várható.

A közlemény szerint az M4-es metró Keleti pályaudvari állomásának szerkezetépítése 2011 őszén véget ért, jelenleg az állomás belső kialakítása – az üzemi terek, a peron, valamint a liftek és a mozgólépcsők beépítése – zajlik. Ezzel párhuzamosan folytatódik a vágányépítés, valamint a rendszer- és áramellátó berendezések telepítése. Az állomás 2013-ban készül el, az utasok pedig a tesztüzemet követően, a vonal megnyitásakor vehetik majd birtokukba, amely a jelenlegi ütemterv szerint 2014 első félévében várható.

A Baross térnek, illetve vonzáskörzetének teljes felszínrendezése külön szerződés alapján valósul meg. Az erre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárás 2012 nyarán fejeződött be, a nyertes SC Baross 2012 konzorciummal (STRABAG MML Kft. és a COLAS-ALTERRA Zrt.) 2012 szeptemberében kötötték meg a szerződést. Az ár 4,31 milliárd forint.

A fontosabb változások az eredeti elképzeléshez képest a következők: a Thököly út 2×1 sávos kialakításához igazítva csökkentették a közúti csomópont keresztmetszetét és sávkiosztását, növelték a zöldterületek és a gyalogosfelületek területét.

A közúti csomópontban a kerékpársávokon vezetik át a kerékpáros forgalmat a főbb irányokban. Csökkentették a metrókijáratok és a felszíni tömegközlekedési eszközök közötti átszállási távolságot, és a felszíni járatok között is javulnak az átszállási kapcsolatok.