Az Alstom-kocsi is befutott a 4-es metróba
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az orosz metrószerelvény után az Alstom-kocsik is végigfutottak a 4-es metró alagútjának egy szakaszán. A próbafutás során akadt némi probléma a pályán, de a francia vonat is végigment a pályán.
A szerda esti első, úgynevezett tartampróbán még régi orosz metrószerelvénnyel tesztelték a 4-es metró Etele tértől Móricz Zsigmond körtérig tartó szakaszát, csütörtökön már egy Alstom-vonat is végigment a három állomásnyi szakaszon.
A próbafutás során a Móricz Zsigmond körtértől visszafelé feszültséghiány miatt először 20, majd egy megállóval később 10 percet várokozott az Alstom-kocsi, fedélzetén a BKV, a BKK, a DBR, az Alstom és a Siemens vezetőivel, szakembereivel. Később kiderült, hogy a pihenőidőt az okozta, hogy a vonat visszafelé is ugyanazon a vágányon jött, ami megzavarta a fékezéses energiavisszatápláló-rendszer elektronikáját, ezért az automatika "ijedtében" lekapcsolta a feszültséget, nehogy baj legyen.
A 4-es metró pályájának áramellátása tulajdonképpen a Gellért térig elkészült, az első futásoknál azonban még úgy látták biztosnak, ha a Móricz Zsigmond körtérnél fordul a tesztjárat. Mint azt a BKK-tól megtudtuk, csütörtökön még a 2-es metrón futó Alstom-vonatok egyike próbálta ki a pályát, a 4-es vonalra érkező automata üzemmódra képes Alstom-szerelvények első darabja az Alstom közlése szerint már megérkezett Budapestre a franciaországi tesztpályákról.
Az automata vonat (ami csak annyiban különbözik a 2-es vonalon már futó Alstomoktól, hogy nem kell majd hozzá vezető) várhatóan karácsony környékén, pontosabban január elején kezdi meg próbaköreit a 4-es metró vonalán. Több ezer km-t kell megtennie hibamentesen, hogy az ideiglenes típusengedély után a végleges engedélyt is megkaphassa. (A szerelvények egyébként a MÁV sínjein érkeztek az Örs vezér téri járműtelepen, a törökőri teherpályaudvaron, és a Kelenföldi pályaudvaron keresztül a 4-es vonalra a 2-es vonalról.)
A BKK tervei szerint 2013 tavasszal már a teljes metróvonalon, azaz az Etele tértől (Kelenföldi pályaudvar) a Baross térig (Keleti pályaudvar) végzik a próbafutást az Alstom vonatok. Ha a kötelező kilométert lefutották, és a metróvonal is elkészült műszakilag, akkor még több hónapig úgynevezett "sötétüzemi próba" lesz, amikor a teljes forgalom úgy zajlik, mintha utasok is lennének minden kocsin. Ehhez jövőre 360 embert vesz fel a BKV csak a 4-es vonalra, ahol a teljes üzemben, várhatóan 2014-től összesen 600-an fognak dolgozni.
Metrótörténelem
Az első háttérmegállapodást a 4-es metróról 1998-ban, hetekkel a választás előtt kötötte a Horn-kormány és a Demszky Gábor főpolgármester. Az Orbán-kormány idején viszont kiderült, nincs pénz a beruházásra, ezért a projekt 2003-ig leállt.
2003-ban megszületett a metrótörvény. Az akkori megállapodás szerint az Etele tér és Baross tér közötti szakasz áfa nélkül 195 milliárd forintba került, amit 70-30 százalékban áll a kormány és a főváros finanszírozott.
2006 márciusban lerakták az alapkövet, akkor úgy volt, hogy az Etele tér és a Baross tér közötti első szakasz 2009 végéig, az időközben hozzáragasztott 2., Bosnyák térig tartó meghosszabbítás 2010-ig készül el. Az első szakasz ára ekkor már 236 milliárd forintra rúgott, a Bosnyák téri meghosszabbítással együtt pedig összesen 312 milliárd forintra.
2007 áprilisában elindult az alagútfúró pajzs az Etele térről. 2007 év végén viszont kiderült, hogy a két szakasz ára sokkal több, 312 milliárd forint helyett 511 milliárd forint lesz (igaz, ez már áfás ár).
2008 nyarán leálltak a pajzsok, gond volt a Gellért téri és a Fővám téri állomásnál. Több hónapos vita kezdődött a DBR Metró és az alagútfúró Bamco konzorcium között.
2009 márciusban félútig jutott az alagútépítés. Az ütemterv szerint a pajzsoknak már a végállomáson, a Baross térnél kellett volna járniuk.
2009 áprilisban a vonalra szánt Alstom kocsikkal is elkezdődtek a problémák. Ugyanezen év októberében már 2012 a befejezés tervezett időpontja. 2010 júniusában végigértek a fúrópajzsok, elkészült az alagút a Baross térig. 2011 júliusában Tarlós István főpolgármester aláírta az Alstom-kocsik szállításáról szóló módosított szerződést, lezárult az Alstom-vita.
2012 áprilisában a főpolgármester azt nyilatkozta, hogy 2014-re készen lesz a 4-es metró, fél évvel később, szeptemberben a 2-es vonalon elindult az első Alstom szerelvény.