Lebontják a Gazdasági Minisztérium épületét

A kormány egyik legutóbbi ülésén úgy döntött: lebontásra javasolja a Gazdasági Minisztérium nyolcemeletes, Margit körúti irodaházát. Helyén még nem tudni, mi épül, de összhangban kell lennie a Millenáris épületeivel, például a szomszédos Melegpörgetővel.

Varga Mihály miniszter arról tájékoztatta a II. kerületi önkormányzat lapját, a Budai polgárt, hogy a kormány elé került a Margit körúti, 8 emeletes vasbeton irodaház jövőjének sorsa. Hamarosan megszülethet az a kormányhatározat, amely szerint az elhasználódott irodaházat lebontják.

A Gazdasági Minisztérium 1971-ben elkészült épülete Budán az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma a kerületi polgármester, Láng Zsolt szerint. A Hűvösvölgyből érkező szél a minisztériumi épület hatalmas tömbje miatt nem jut el a Margit körútra, nem tudja átszellőztetni a Duna irányába a körút felgyülemlett szennyezett levegőjét.

Szélcsatorna-vizsgálatok is igazolták, hogy a Margit körúton a Kis Rókus utca betorkollásánál a legnagyobb a károsanyag-kibocsátás koncentrációja.

A kormánydöntést előkészítő tanulmány szerint nemcsak a légszennyezést növeli, de rendkívül elhasználódott az épület kívül-belül egyaránt. Varga Mihály a helyi lapnak elmondta: a kormány ezért jutott arra az álláspontra, hogy lebontásra javasolja a Margit körút 85–87. alatt található épületet.

Jelenleg öt kormányzati hivatal található az irodaházban. Itt működik a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Bányavagyon Hasznosító Kft., a Bányászati Szövetség, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Az épület azonban így is csak harmadrészben van kihasználva: 320-an dolgoznak benne, miközben eredetileg 900 fő befogadására lenne alkalmas – tette hozzá Varga Mihály, aki azt is elárulta, hogy a Magyar Állam tulajdonát képező terület további hasznosításáról még nem született döntés.

Varga szerint a kormány célja, hogy a rossz állapotú és alig kihasznált épület helyén a környezetéhez illeszkedő terület jöjjön létre. A terveknek összhangban kell lenniük a közeli Széll Kálmán tér megújításának terveivel is. Varga Mihály hozzátette, a bontás után a minisztériumi épület mintegy 2,5 hektárnyi területe a Millenáris két épületének (az M jelű csarnok és a Melegpörgető) rekonstrukciójával együtt újulna meg.

Fogházból szocialista palota

A Budai Polgár helytörténeti összeállítása szerint 1971-ben 132 millió forintból, a szocializmus presztízsberuházásaként készült el a Ganz-gyár tövében a Kohó- és Gépipari Minisztérium épülete. A 270 méter hosszú, de igen keskeny telekre kellett megtervezni Budapest akkor legnagyobb irodaházát. A kivitelezést a metró építése miatt két részre kellett bontani. 1970-ig az első, úgynevezett A-ütem épült meg, a B-ütem kivitelezése csak a metró budai szakaszának befejezése után kezdődhetett volna el. Erre azonban már nem került sor. Később, a 90-es évek második felében eladták a teleknek ezt a részét, bevásárlóközpont épült ide.

Az Új Tükör magazin 1969-ben háromoldalas képes cikkben üdvözölte, hogy elbontják a Horthy-korszakra emlékeztető fogház épületét a Mártírok útján – 1945-ben ugyanis az itt megkínzott és megölt kommunista áldozatok előtt tisztelegve átnevezték a Margit körutat. A Budai Hírmondó publicistája 1970-ben a régi elavult kor eltűnését ünnepli, mikor az új minisztériumi épület megépüléséről tudósít: „Az épülő KGM gyönyörű és modern palotája terjeszkedik, s »lenyeli« a ma is barátságtalan külsejű épületet. Nem kár érte, de nem lehet elfelejteni. Terhes öröksége, szörnyű emléke sokáig kísért.”

1882 októberében érkezett az első 20 rab az akkor még Országúti börtönbe. Az akkori város szélén megépült új fogházba, 69 éves történelme során leginkább politikai foglyokat tartottak fogva. A szocializmus idején a fehérterror és a Horthy-korszak elnyomásának egyik szimbóluma lett az intézmény. 1919 őszétől 1944 október 15-éig több mint háromezer embert végeztek ki, akiknek többsége baloldali volt. A munkásmozgalom történetírói azonban sokszor megfeledkeztek arról, hogy 1945 után is ítéltek el és végeztek ki itt politikai foglyokat, többek között Rajk Lászlót.

A fogházat 1951. január 1-jén zárták be, később itt működött a Ganz-gyár ipari iskolája, és ezen a telken állt az épülő metró szervizépülete, amely az 1956-os harcok fontos helyszíne lett.