A múzeumi negyed miatt költözik a miniszterelnök

• 150 milliárd forintba fog kerülni a Városliget teljes felújítása, a múzeumi negyed építésével együtt
• Mindezt mégsem EU-pénzből fogjuk finanszírozni, hanem jórészt költségvetési forrásból. 
• Az egész összefügg a miniszterelnök és a köztársasági elnök költözésével is, de erről később.

Az első két pont volt a Balog Zoltán emberi miniszter részvételével zajló hétfői sajtótájékoztató legfontosabb újdonsága. Eddig a projekttel kapcsolatban csak a Múzeumi negyed költségvetését lehetett ismerni, amelyet eleinte 60 milliárdra becsültek, később már 70-nel szerepelt a nyilatkozatokban, most viszont a 75 milliárdos költség hangzott el. Ugyanennyibe fog kerülni a Liget teljes megújítása, így jön ki a 150.

Lényeges fordulat, hogy míg eddig a projekt kritikusait azzal is nyugtatták, hogy bár költség tetemes, ezt jórészt majd az EU fizeti, most kiderült: a kormány nem lát sok esélyt EU-támogatásra. Az állam garanciát vállal a projektre, így akkor is megépül, ha nem sikerül EU-támogatást szerezni rá, jelentette be a miniszter, emlékeztetve arra, hogy ilyen fejlesztésre már a jelenlegi keretek közt sem állnak rendelkezésre jelentős források. Baán László, a Szépművészeti múzeum igazgatója, a projekt miniszteri biztosa kérdésre válaszolva árulta el, hogy az egyik múzeumépület építésébe esetleg beszállna az OTP, de erről még folynak a tárgyalások.

A romkocsmákról sem készült hatástanulmány

Bár a megaprojekt előkészítése teljes gőzzel folyik, több lényeges kérdés még tisztázatlan:

• A Múzeumi negyed évi egymillió turistát vonz majd a fővárosba, állította Baán László miniszteri biztos, de kérdésre válaszolva kiderült: ez inkább feltételezés, hatástanulmány ugyanis nem készült.

Baán László válasza: Előzetes szakértői egyeztetések nyugtázták a várakozásait. A miniszteri biztos ígéretet tett arra, hogy az év közepére elkészül a hatástanulmány. Tudnivaló ugyanakkor, hogy nagyjából ezidőben zárul a nemzetközi tervpályázat első fordulója, a projektre ekkor pedig már több mint félmilliárd forintot elköltöttek, így kérdés, hogy milyen változást hozna, ha a szakértők véletlen alternatív javaslattal állnának elő. (Baán megjegyezte, hogy a hatástanulmányok eredményei amúgy is bizonytalanok, "a romkocsmákról sem készült ilyen, mégis sikeresek".)

• Nem tudni, hogy a hatástanulmány készítésére pályázatot írnak ki, vagy felkérnek majd egy céget.
• Alapvetően átalakul a Liget körüli forgalmi rend, felszámolják az M3-asra vezető forgalmat, de a Főváros egyelőre nem dolgozik a nagyléptékű, komplex forgalmi változások kidolgozásán.

Baán László válasza: Már felvették a kapcsolatot a BKK-val. (A főváros közlekedési rendszeréért felelős cég önmagában azonban nem kompetens egy ilyen léptékű kérdésben.)

• Kérdés volt, hogy miért kell mindenáron új épületeket építeni, miért nem használják fel a már meglévőket, például az Olof Palme házat?

Baán László: Keresnek funkciót ezeknek is. (Nem tudni viszont, hogy miért nem kerestek eddig, ha három évig folyt a Múzeumi negyed tervpályázatának tervezése.)

• Elhangzott, hogy a kerület lakosai civil fórumra hívták a területért és a beruházásért felelős Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. képviselőit, akik azonban nemet mondtak a felkérésre.

Örülnek, hogy van pályázat

Baán László hangsúlyozta, hogy a Városliget mindig is a pihenő és kulturális funkciókat vegyítő terület volt, így a kritikák, miszerint az új múzeumok tovább terhelik a területet, nem állják meg a helyüket. Kiemelte, hogy a zöldterület nem csökken majd, így alaptalanok azok a szakmai aggályok, amelyekről részletesen is beszámoltunk. A miniszteri biztos szerint a projektben résztvevő építész szervezetek (Magyar építész kamara (MÉK) , és Magyar építőművészek szövetsége) a biztosítékai, hogy a szakma a projekt mögött áll.

A MÉK elnöke, Hajnóczy Péter arra a kérdésre, hogy alaptalannak tartják-e a szakmai kifogásokat, azonban kitérő választ adott. Annyit mondott, az mindenképpen szerencsés, hogy nyílt, nemzetközi tervpályázatot írtak ki. (A szakma sérelme ugyanis, hogy a kormányzat a nagy beruházásait pályáztatás nélkül osztja ki építészeknek, beruházóknak.)

Izgalmas, kortárs épületeket akarnak

A nyílt, nemzetközi ötletpályázat valóban a projekt érdeme. A sajtótájékoztatón bemutatták a pályázat honlapját, amely megjelenésében is hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közönséget célozza meg. Bíztató, hogy a múltba révedő, romanticizáló tervek helyett a fejlett világban is értelmezhető, kortárs épületek vannak a fókuszban. (A pályázat nyelve is  angol, bár át lehet váltani magyarra.)

• 21. századi megjelenésű, kortárs épületeket várnak, hangsúlyozta Balog Zoltán és Baán László
• Egyedi, erőteljes múzeumépületeket szeretnének, amelyek önmagukban is képesek felkelteni a külföldi és magyar turisták érdeklődését
• Fenntartható, zöld épületeket részesítenek előnyben

A tervekről tizenegy tagú zsűri dönt, amelynek ugyanakkor zavarba ejtő az összetétele. Az egyik oldalról ott van Henri Loyrette, a párizsi Louvre volt igazgatója, vagy Martha Thorne, aki a neves építészeti díj, a Pritzker ügyvezető igazgatója (igaz, nem világos, ez mennyire szakmai, és mennyire inkább adminisztratív funkció). A másik oldalt Fekete György, belsőépítész, a Művészeti Akadémia elnöke képviseli. Eredményt decemberben hirdetnek, és összesen 870 ezer eurót (270 millió forintot) osztanak ki a nyertesek közt.

A kormány idén 677 millió forint támogatást szán a projekt költségeire, és erről még április 6-a előtt döntenek is, jelentette be Balog Zoltán.

Költözik a miniszterelnök

A 150 milliárdos költségvetésben benne van a Liget teljes megújítása: az öt új múzeumépület, új cirkusz, az állatkert területének jelentős bővítése, a ligeti tórendszer rehabilitációja, a Városliget teljes zöldfelületének rekonstrukciója, egy Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont felépítése, és a Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukciója.

A megszüntetett Szabolcs utcai kórház átalakítása jár a legelőrébb: már az engedélyezési tervek is elkészültek. A Ligethez közeli területen raktárakat és restaurációs központot alakítanak ki. Baán Lászlótól tudjuk, hogy ide szállítják majd a Néprajzi múzeum és a Nemzeti Galéria anyagát. 

Ez egybe vág a kormányzat terveivel, amelyek a Néprajzi múzeum Kossuth téri épületébe költöztetnék vissza a Kúriát. A Nemzeti galéria átalakított tereibe pedig a köztársasági elnök költözne be. A miniszterelnök így végül megkapná a Sándor-palotát. 

A Liget-projektet 2018-ra szeretnék befejezni. Az államfő és a miniszterelnök Várba költözése információink szerint évekkel ezután valószínű csak, mivel ehhez a Várat is át kell építeni.