Gyárfás
16 °C
29 °C

Így nehéz lesz síelni a Normafán

2014.03.05. 10:50

sielok.hu szakportállal együttműködésben mértük az idei téli szezonban a síelésre alkalmas napok számát a Normafán. Az eredmény: nulla. Megnéztük úgy is, mi lett volna, ha van hóágyú. Siralmas. Ezek után megkérdeztük az önkormányzatot, tényleg tervezik-e a sípályák hóágyús-felvonós fejlesztését.

A mérés (igen engedékeny) alapja az volt, hogy a 10 centis hó már síelésre alkalmassá tenné a Normafa lejtőit. Ekkora hó nem volt, csak jóval kisebb, az is hamar elolvadt. A másik kiindulópont az volt, hogy amikor tartósan nulla fok alatt marad a hőmérséklet, akkor hóágyúkkal kilőtt műhavon már lehet csúszkálni. Ilyen időszak 2-3 hét volt összesen Budapesten. (A sínapszámláló jobbra, a Friss posztok alatt található.)

Megkerestünk egy hasonló magasságban fekvő, klímájában hasonló és hóágyúkkal ellátott magyarországi sípályát is, a visegrádi Nagyvillámot. Gutbrod Rezső, a visegrádi sícentrum vezetője szomorúan számolt be arról, hogy idén mindössze 15 nap volt alkalmas síelésre, de az is csak a hóágyúk használatával. Hozzátette, hogy átlagosan 60 napot tudnak üzemelni, ehhez képest a 15 nap nagyon kevés. Ezekre a napokra is csak akkor jöttek sokan, ha amúgy is leesett néhány centi hó, mert az indítja be az embereket.

Nyolc éve volt utoljára ilyen rossz év, Gutbrod Rezső reméli, hogy a következő évek már jobbak lesznek. Ilyen időjárásban csak nagyon óvatosan lehet bánni a fejlesztési pénzekkel, hogy gazdaságos maradjon a sípálya, tette hozzá.

Hótlan Normafa: a szakértők majd megvizsgálják

Az adatok alapján megkérdeztük Váczi Jánost, a XII. kerület alpolgármesterét, hogy még mindig tervezik-e a sícentrumot. Váczi elmondta, hogy sícentrumot eddig sem terveztek a területre, ellenben a Normafa területének rendbetétele, rehabilitációja továbbra is cél. A sísport képviselői természetesen nagyon szeretnék, hogy minél intenzívebb sízési lehetőség legyen a Normafánál, ugyanakkor a kerékpárosok, a futók, a kirándulók, vagy a természetvédők a saját szempontjaikat érvényesítenék. Ezeket a gyakran egymásnak ellentmondó érdekeket kell mérlegelniük.

Hamarosan kiírják a nyílt közbeszerzési pályázatot a Normafa rendezésének megvalósíthatósági tanulmányára, a tanulmányt összeállító szakemberek pedig nyilvánvalóan a hóadatokat  is figyelembe veszik majd.

A megvalósíthatósági tanulmányban javasolt konkrét tervek alapján írnak ki népszavazást – várhatóan 2014 második felében –, de azt még egyelőre nem tudni, hogy több változatból lehet választani, vagy "igen/nem"-es referendum lesz.

Most akkor mi lesz a Normafával?

Az országgyűlés 2013 szeptember 30-án fogadta el a Normafa-törvényt, mely a kormány szerint megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, természetvédők szerint azonban eközben lerombolja a páratlan természeti értékeket és a főváros második legkedveltebb kirándulóhelyét. A Normafán parkolók, felvonók, új sí-, szánkó- és bobpályák épülhetnek, bicikliút, hivatalos downhillpálya és futópálya és szabadtéri kondipark is lehet. Emellett felújítják és bővítik a már meglevő épületeket, sőt, kápolnát is terveznek az Anna-rétre. Felmerült, hogy helyi népszavazáson dönthetnek majd a hegyvidékiek a beruházás megvalósításáról, addig is a törvény ingyenesen a XII. önkormányzat vagyonkezelésébe adja a Normafánál fekvő állami földterületeket.

Váczi szerint a teljes Normafa-rendezés részhalmaza lehet csak a télisport-fejlesztés a túrapályák, futópályák, kerékpárpályák, illetve az elhanyagolt régi épületek rendbetétele mellett. Az önkormányzat számára az a lényeg, hogy a Normafa vagyonkezelésének átvétele után rend legyen. Jobban, igényesebben szeretnék a területet üzemeltetni, mint az eddigi vagyonkezelő, akár a történelmi sípályákkal, hóágyúkkal és sífelvonóval, akár azok nélkül.

Elmondása szerint a vagyonkezelés átadásáról szóló tárgyalások jól haladnak és feltehetően heteken belül átveszik a közel 350 hektáros,  több mint 50 ingatlanból álló területet az államtól. A kerület a februári képviselő-testületi ülésen döntött arról, hogy létrehozza a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézményt. Ennek az egyenlőre 4 főből álló önkormányzati intézménynek lesz a feladata, hogy a hivatal szakirodáit koordinálva ellássa a terület fenntartását, kezelését.

Váczi szerint néhány héten belül befejeződik a megvalósíthatósági tanulmányhoz szükséges, azt megelőző Natura 2000 környezetvédelmi hatásvizsgálat-sorozat is, valamint folynak még az egyeztetések különböző civil szervezetekkel például a mozgássérültek, a nagycsaládosok, a kerékpárosok, iskolák és a természetjárók képviselőivel, hogy a terület fejlesztésével kapcsolatos javaslataikat, elképzeléseiket elmondhassák.