Elbaltázták a főváros szemétlerakóját
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Mindennek az az oka, hogy Csömör önkormányzata, az eladó, nem teljesítette a főváros álláspontja szerint az adás-vételi szerződésben foglalt vállalását, miszerint az ingatlant tehermentesen, bányászati joggal együtt 2014 május végéig átadja. A csömöri polgármestert ugyanis hiába zaklatta levelekkel Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes az ügyben, sokáig nem kapott érdemi választ a bányászati jog megszerzéséről.
Az is kiderült közben, hogy ha meg is lenne a bányászati jog (amit egy magántársaságtól kell külön megszerezni), szemétlerakót amúgy se lehetne építeni, hiszen az ingatlantól 350 méternyire lakóingatlan áll, öt fő bejelentett lakossal. (A jogszabály szerint nem kaphat engedélyt a szemétlerakó, ha 500 méteren belül lakóépület van.) Erről a fővárosi önkormányzat szintén nem tudott, mert a csömöri önkormányzat egy februári levélben olyan tájékoztatást adott, hogy a terület határának távolság a lakó- és üdülőterületektől mindenütt nagyobb, mint 670 méter.
Tüttő Kata, a gazdasági bizottság szocialista tagja szerint a főváros ugyan elállt a szerződéstől, de most futhat az előlegként kifizetett 300 millió forint (plusz áfa) után, amit a csömöri önkormányzatnak nem akaródzik visszafizetni. Sőt, a képviselőnő szerint Csömör kártérítéssel tartozik Budapestnek, mert elveszett több mint egy év, és a telekvásárlásra kapott 93 százalékos uniós támogatás is veszélybe került a határidők lejárta miatt.
Eközben a dunakeszi hulladéklerakó megtelt, és most nem lehet tudni, hogy a rákospalotai szemétégető évi 90-100 ezer tonna salakját hova fogják elhelyezni. (Egy vészterv szerint a dunakeszi lerakót fogják most bővíteni. Viszont érthetetlen, hogy akkor eleve miért kellett drágán ingatlant vásárolni, ha a lerakó bővíthető?)
A csömöri tranzakciót Tüttő Kata egyébként is gyanúsnak tartja, mert az első fővárosi ingatlanbecslés 160 millió forintra taksálta az értékét, majd egy hirtelen elrendelt újabb értékbecslés után ugrott meg az ár 660 millió forintra (plusz áfa). A csömöri önkormányzat kezdettől fogva 680 millió forintért hirdette a telket.
Frissítés:
Fábri István, Csömör polgármestere lapunknak elmondta, hogy teljesítették a szerződés feltételeit, minden vállalt dokumentumot átadtak a fővárosnak. Legutóbb a település jegyzője személyesen tette ezt meg, a főpolgármester-helyettesnek átadva a szerződést és a mellékelt anyagokat.
Hozzátette, hogy a cikkben közölt bányatérképen a pirossal jelölt terület a teljes, már több évtizede kialakult, mintegy 60 hektáros bányaterületet jelöli, amiből csak egy 10 hektáros területet, a szélső üdülőházsortól (legutolsó utca a településen) távol lévő, minden törvényes előírásnak megfelelő, újonnan kialakított részt adták el a fővárosnak. (A térkép forrása a csömöri Fidesz honlapja.)
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt . nem kívánt az ügyben nyilatkozni.
Frissítés 2:
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közleménye szerint a főváros a csömöri projekt véghatáridejének módosítását, illetve szakaszolását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál. Ezzel együtt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől állásfoglalást kértek, hogy - a felmerült új ismeretekre figyelemmel - a csömöri ingatlan területén létesíthető-e hulladéklerakó. Arra az esetre, ha a hatóságtól nemleges választ kapnak, már más alternatív salak lerakó helyszíneket is vizsgál a főváros - tették hozzá.
Szeneczey Balázs szerint a Dunakeszi hulladéklerakó lerakó az FKF Zrt. a Hulladékhasznosító Műben (HHM) keletkező salakot a jelenlegi tervek szerint 2015. végéig tudja befogadni. A tervek módosításával, megváltoztatásával ez a határidő tovább kitolható.