Terv van katamaránokra, pénz nincs

A Dunai Vízi Közlekedés Fejlesztése című európai uniós pályázatban az új kikötők létesítésekor a jelenlegi, 16 méteresnél 38 százalékkal hosszabb, 20 méteres és 22 méteres bejáróhidak építését engedélyezte a Nemzeti Közlekedési Hatóság, írta megkeresésünkre a BKK sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk, hogy amikor tervezték a kikötőket, gondoltak-e arra, miként lehetne függetleníteni a használhatóságukat a vízszint állásától. 

Az alacsony vízállás okozta leállásokat azonban még a 22 méteresnél is jóval hosszabb bejáróhíd alkalmazásával lehetne csak csökkenteni. Egy kétszer hosszabb bejáróhíd  önsúlya legalább négyszeresére nő, a rajta tartózkodó személyek száma és tömege is megkétszereződik, viszont a híd víz felőli támasztéka korlátozott teherbírású.

A Dunán ugyan láthatók nagyobb méretű bejáróhidak is, de ezek jóval keskenyebbek, mint a BKV bejáróhídjai. Mivel a  BKV elsősorban a közösségi közlekedés érdekeit szolgálja, ezért – a gyors utascserét és a mozgásukban korlátozott utasok közlekedési lehetőségeit szem előtt tartva – a keskenyebb bejáróhíd nem jelent megoldás. A problémára a BKV még az idén szeretne megoldást találni.

A menetrend szerinti hajójáratok 2012. július 1-jén indultak el Budapesten a Haller utcától az újpesti Árpád útig, illetve a Kopaszi-gáttól a Római-partig. A fővárosi önkormányzat, a BKK és a BKV a Duna budapesti folyamszakaszán összesen kilenc kikötőt hozott létre európai uniós forrásból. Bár a BKV tudta, hogy ezek a kikötők mire alkalmasak, s mire nem, de a kísérleti jellegű, menetrend szerinti hajóforgalom újraindítására szánt uniós projektbe nem fért bele a jelenleginél komolyabb fejlesztés. 

A hajók többségének motorja és belső tere felújított, ugyanakkor valóban nem nevezhetők a legmodernebb gyorshajóknak. A BKK fővárosi forrásból javaslatokat dolgozott ki a hajóközlekedés első időszakának tapasztalatai alapján egy olyan gyorshajóhálózat kiépítésére, amely a jelenlegi rendszer korszerűsítésével a városi és elővárosi közlekedési igényeket is képes lefedni Nagymaros és Százhalombatta között.

A hajózás a közösségi közlekedés szárazföldi ágazataival integrált szolgáltatásként lehet versenyképes, egyben városnéző programokat is kínálhat. Ehhez akadálymentesített, tágas belső térrel és kilátófedélzettel rendelkező (kerékpárszállításra is alkalmas) katamaránokat kell beszerezni, melyek a komforton kívül elsősorban fordulékonyságban és menetdinamikában múlnák felül a jelenlegi flotta hajóit.

Lapunk ott volt márciusban az első magyar katamarán vízre helyezésekor. A hajót nem BKK megrendelésre készítették, ám a gyártó valószínűleg számít majd a fővárosi dunai tömegközlekedés fellendülésére. Erre utal a katamarán BKK-lila színe is, igaz, ezt a tervezője azzal magyarázza, hogy a lila egy koronacsakraszín, ami pozitív rezgéseket gerjeszt az emberekben.

 A szolgáltatást olyan úszóműves kikötők tennék teljessé, amelyek a mainál jobb helyre települnének (pl. a Batthyány vagy a Vigadó térnél), valamint a pontonon kialakított fedett váróval, beléptetőkapukkal, parti kerékpártárolókkal és P+R parkolókkal egészülnének ki. A projekt szerepel a főváros 2020-ig megvalósítandó beruházásai között, de ez a gyakorlatban a finanszírozási realitások függvénye, írta a BKK.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!