Tiltott moslékkel vadásznak vaddisznókra a fővárosban

Tiltott módszerrel, moslékkal csalja közel magához a vaddisznókat egy bérvadász Budán. Ez már önmagában undorító, csak hogy a vadászt ugyanúgy hívják, mint annak a nyugdíjasotthonnak a vezetőjét, ahonnan állítólag az emberi ételmaradék származik. Akár még az is lehet, hogy néha ugyanazt eszik a nyugdíjasok és a vaddisznók: vaddisznót.

Többször is hordónyi moslékot találtak kiöntve helyiek a Hármashatár-hegy aljában, pár száz méterre a lakott területtől, a Máriahegy és a Jánosbogár utca közelében. Az emberi ételmaradék vélhetően egy budai nyugdíjasotthonból származik és egy bérvadász szórta ki, hogy a  vaddisznókat a magaslese közelébe csábítsa. Mivel az ételmaradék fertőzésveszélyes, a bérvadászt már másodszor figyelmeztette a Pilisi Parkerdő. A szóróhely közelében ráadásul még egy népszerű turistaút is halad.

Ez nem vadász, hanem egy barom, aki lejáratja a vadászokat!

– háborog kísérőm, akivel a helyszín felé tartunk a budai Csúcs-hegy és Vihar-hegy között húzódó Virágos-nyeregből. A közelben lakó férfi gyakran sétál errefelé, és nem előszor botlik bele a II. kerületi Gercse városrész melletti  tisztáson kidöntött hordónyi moslékba.

Nemrég esett az eső, percek alatt beázik a lábam a szandálban. A fülledt levegőben csorog a hátamon a veríték. A budai kirándulók között népszerű, sárga jelzésű turistaúton pár perc alatt az ominózus tisztás mellett vagyunk. Átbújunk egy bozótos alatt a vadcsapáson és meg is érkezünk.

A szélen a bokrosban egy magasles. A földön mindenhol vaddisznótúrások. Az előző nap kiöntött (és kísérőnk által gondosan dokumentált) moslékot már felették a vaddisznók, de a zsíros-bűzös ételmaradékszag még a levegőben terjeng. Nem dagonyázunk sokáig a moslékkal feláztatott, feltúrt földön, elindulunk vissza felé, ennyit elég volt megtapasztalni. Több nyomon is elindulva hamar kiderül, hogy a moslékot egy helyi bérvadász helyezte el. Úgynevezett szórót működtet ezen a területen.

Moslékkal tilos csalogatni a disznókat

A vadászati szakzsargonban a szórás olyan ételkihelyezést jelent, aminek az a célja, hogy a levadászni kívánt állatot olyan helyre csalogassa, ahol az befogható vagy biztonsággal elejthető.

Moslékot viszont nem lenne szabad a szóráshoz használni. Mint azt Pukánszki Zoltán, a vadaszat.net szakértője elmondta, szóráshoz jó minőségű mezőgazdasági termény, lucerna, kukorica, csicsóka használható, márpedig a moslék nem az. Higiéniai okokból és a járványok elkerülése miatt a dög, valamint az emberi ételmaradékok kihelyezése tilos. Ezt megerősítette a Pilisi Parkerdő is: 

Mivel életképes mikroorganizmusokat tartalmazva fertőző vagy a környezetre veszélyes lehet, ezért a biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék kihelyezése tilos.

Mivel a vaddisznókat egy helyre szoktató szóró alig száz méterre fekszik a forgalmas turistaútvonaltól, és néhány száz méterre a lakott területtől, kíváncsiak voltunk, mennyire tartja ezt veszélyesnek a Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaság szóvivője, Lomniczi Gergely elmondta, hogy a vaddisznó az elmúlt időszakban egész Európában egyre többször jelenik meg lakott területen, alkalmazkodik az emberi zavaráshoz, megfelelő életteret talál akár belterületen is. Ezért kiemelten fontos az erdőben élő állomány létszámának szabályozása. Ez folyamatos vadászati tevékenységgel lehetséges. A jelentős turisztikai hasznosítás miatt azonban a sűrűn látogatott parkerdőkben csak a vadászat legbiztonságosabb módszereit alkalmazzák. Ez a magaslesről történő vadászat. Ekkor a szórót a vaddisznók tartózkodási helyén, napi mozgási útvonalán olyan biztonságos lövést lehetővé tévő helyszínen létesítik, ahol az állatok megjelenését a fent részletezett táplálékok kihelyezésével biztosítják. 

Vagyis Lomniczi szerint a vaddisznók nem a szórás miatt jelennek meg egy-egy területen, hanem már eleve ott élnek. Azokban a helyzetekben, amikor a vadászat bármilyen biztonsági kockázatot jelenthet, de el nem hagyható, ott korlátozásokat léptetnek életbe. Ilyen például a téli terelővadászatok alkalmával egyes területek látogatásának korlátozása, ahol a helyszín biztosításában szükség esetén például a közterület felügyelet segítségét kérik. Ezekről a korlátozásokról az erdőjárókat és a helyi önkormányzatot, szükség esetén a rendőrséget minden esetben tájékoztatják.

Disznó disznónak farkasa

A történet ott vesz egy csavart, hogy a helyiek úgy tudják, az emberi ételmaradék egy budai nyugdíjasotthonból származik.  Az intézményt egy bizonyos M. László vezeti, akinek a neve megegyezik a disznókat moslékkal odacsalogató bérvadászéval. Az pedig innentől már csak logikus következtetés, hogy ha a két személy esetleg rokon, neadjisten ugyanaz, akkor a levadászott állat húsa vajon hova is kerül, na és miből származik maga az ételhulladék, amit a disznók megesznek, sajátosan biztosítva a természet körforgását. M. Lászlót megpróbáltuk elérni mobiltelefonján, de többszöri próbálkozásra sem sikerült.

Az biztos viszont, hogy a bérvadász M. Lászlót a Pilisi Parkerdő hivatásos vadásza néhány hónapja már szóban felszólította, hogy ne hordjon ki ételmaradékot a területre. A mostani moslékszórással kapcsolatban megkeresésünkre a Pilisi Parkerdő azt válaszolta, a bérvadász a néhány hónappal ezelőtti kérést teljesítette, az utólagos ellenőrzésekkor egészen a mostani bejelentésig nem tapasztalták, hogy ismét kiöntötte volna az ételmaradékot. Az ismételt probléma miatt azonban a Pilisi Parkerdő Zrt. most már írásban szólítja fel a bérvadászt a tevékenység beszüntetésére, és a következő időszakban a szokásosnál is sűrűbben ellenőrzi a területet.