Nem lett volna meg Tarlós többsége

A Fidesz-KDNP frakció a jelenlegi 20 mandátum helyett néggyel kevesebbhez, csak 16 mandátumhoz jutott volna, ha a kormány az idén nem változtatja meg az önkormányzati választási törvényt. Az ellenzéki képviselők ugyanakkor 13 helyett 17-en lennének. Ez azt jelenti, hogy nem lenne meg a jelenlegi kormánypárti többség a fővárosi közgyűlésben, Tarlós Istvánnak kisebbségből kellene kormányoznia Budapestet.

A négy évvel ezelőtti szavazás abban különbözött a mostanitól, hogy volt fővárosi lista, amelyen a szavazók közvetlenül egy nekik tetsző pártra adhatták le a voksukat. Amilyen arányban kapták meg a pártok a szavazatokat, olyan arányban ültek be képviselőik a 34 tagú (33 képviselő + a főpolgármester) fővárosi közgyűlésbe. 

Az idén módosított választási törvény, a nyáron villámgyorsan elfogadott úgynevezett Budapest-törvény szerint megszűnt a fővárosi lista. A közgyűlés tagjait a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, és a legtöbb szavazatot összegyűjtő 2. helyezettek (kilencen) adják. A közgyűlésbe most az új szabályok szerint 19 fideszes képviselő jutott be a főpolgármester mellett, ami kényelmes, 60%-os többséget biztosít a döntéseknél Tarlós Istvánnak.

Nem véletlenül alakította át teljesen a rendszert a Fidesz pár hónappal a választás előtt. Ez a többség ugyanis valószínűleg nem jönne össze, ha nem változik a szabályozás.

Mivel az idén nem lehetett pártlistákra szavazni a fővárosban az önkormányzati választásokon, nem egyszerű megmondani, hogyan alakultak volna az erőviszonyok a régi rendszer szerint. A Political Capital választási szakértője, László Róbert például kiszámította, hogy miként alakult volna fővárosi közgyűlés összetétele, ha a most a kerületi polgármesterekre leadott szavazatok arányában szavaztak volna a választók a már megszűnt fővárosi listára: ha karcosan is, de meg lett volna a Fidesz többsége.

A kerületi polgármesterekre adott szavazatokat erősen befolyásolja a jelöltek személyeszemélye: a fideszes Pokorni Zoltánra például a számok alapján baloldaliak, az MSZP-s Tóth Józsefre pedig fideszesek is szavaztak.

Mi ezért egyenként, az összes kerület összes választókörzetében összeadtuk a Fidesz-KDNP-s, az MSZP-DK-Együtt-PM-es, a jobbikos és az LMP-s jelöltekre leadott szavazatokat. Igaz, hogy ez nem ugyanaz, mintha egy pártlistára kellene szavazni, de véleményünk szerint a kiválasztott helyi képviselőjelöltek pártszíne tükrözi leginkább a választó pártpreferenciáit, mivel róluk lényegében semmilyen személyes információja nincs a választóknak. Ez a kalkuláció látható a lenti táblázaton.

László Róbert egyetértett az általunk választott módszerrel, de a baloldal megosztottsága miatt szerinte magabiztosan csak azt jelenthetjük ki, hogy a Fidesznek vagy éppen meglett volna a közgyűlési többsége vagy éppen nem, és ezt a bizonytalanságot oldották fel a választási rendszer villámgyors módosításával.

A számításunkat némileg torzítja, hogy néhány szavazókörben nem indult LMP-s jelölt, egyetlen óbudaiban pedig MSZP-DK-Együtt-PM-es jelölt, pedig elképzelhető, hogy innen is kaptak volna szavazatokat a pártok. Az összes vokshoz képest azonban ezen szavazatok száma elhanyagolhatóan kevés. A baloldaliak több szavazókörben egymással szemben indítottak jelöltet: itt összeadtuk a rájuk adott voksok számát.

Ha a táblázat adatait összesítjük, akkor kijön, hogy

• az 592 468 érvényes szavazatból mindössze 254 058-at, a szavazatok 42,8%-át tudta megszerezni a Fidesz-KDNP.
• A baloldali tömörülésnél az arány 35,6%,
• a Jobbik 8,8%-ot ért el, 
• az LMP pedig 7,2%-ot.

Azaz elvileg – a mandátumok elosztásánál használt úgynevezett d'Hondt mátrix szerint – ilyen arányban küldenének képviselőket a 33 fős fővárosi közgyűlésbe: a Fidesz 15 (+1 a fideszes főpolgármester), a baloldal 12 , a Jobbik 3, az LMP pedig 2 mandátumot kapna.

Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésének szünetében a Városháza dísztermében 2013. december 11-én.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Azt a 4 százaléknyi szavazatot, amit a választáson más, kisebb szervezetekre adtak le a választáson, arányosan osztottuk el a frakciók között: egyet a Fidesz-KDNP, egyet a baloldali tömörülés kapott. (Az 5 százalék alatti szervezetek a régi rendszer szerint sem juthattak be a közgyűlésbe.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!