Óriás P+R parkoló épül Őrmezőnél
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A Kelenföldi vasútállomáson, a MÁV használaton kívüli 8 vágányának helyén felszíni P+R parkoló épül, döntött a fővárosi közgyűlés szerdai ülésén. A parkolóépítésre az uniós metrótámogatási szerződésben vállalt kötelezettséget a főváros, mivel azonban az építkezés kicsúszott a 4-es metró támogatási időszakából, uniós pénzre már nem lehet számítani rá.
Ezért a fővárosi önkormányzat kénytelen kiköhögni a 2016. július 30-ra befejeződő beruházás 1,4 milliárd forintos költségét. Ugyanez érvényes még 68 milliárd forintnyi, 2016-ra áthúzódó költségre (például a választottbírósági és a törvényszéki eljárások) a 4-es metróval kapcsolatban, amelyekre már ugyanúgy nem vehető fel az uniós támogatás.
A fővárosi közgyűlés a főpolgármester 70 perces késésével kezdődött, majd hosszú napirendi vitával folytatódott. Ellenzéki képviselők felháborodva vették tudomásul, hogy az összes általuk javasolt előterjesztés napirendre vételét leszavazta a kormánypárti többség.
Frissítés: Vége az ingyenparkolásnak az I. kerületben
Májustól fizetni kell a kerületben azokon az utakon is a parkolásért, ahol eddig nem kellett. Ezek a fővárosi tulajdonú utak: a Fő utca, a Bem rakpart, a Lánchíd utca, a Döbrentei tér, a Döbrentei utca, az Apród utca, a Szarvas tér, az Attila út, az Alagút utca, a Krisztina körút, a Szirtes út, a Hegyalja út és a Sánc utca. A parkolóhelyek kialakítása 56,5 millió forint lesz.
Frissítés: Elfogadták a költségvetést
Elfogadták a képviselők a főváros idei évi költségvetését is (20 igen, 7 nem, 4 tartózkodás). Az előterjesztés szerint Budapest elég nagy bajban van: miközben bevételei csökkentek, mert komplett (oktatási és egészségügyi) intézményhálózatok kerültek az államhoz, valamint a közműcégek többsége már nem osztalékot fizet, hanem támogatást kér (többek között a rezsicsökkentés költségei miatt), addig a hiány növekedett a kiadások miatt.
A legnagyobb kiadást a BKV-BKK jelenti: idén 15 milliárd forint hiányzik a működéséhez, erre egy fillérje sincs a fővárosnak, az államtól remél pénzt. A BKV idén esedékes 52,3 milliárd forintos hiteltörlesztésére pedig állami garanciával támogatott adósságátütemezés nélkül nincs lehetőség.
A főváros hitelfelvételi lehetőségei az állami hitel konszolidáció ellenére korlátozottak, annak nagyrészét az M3 kocsiszerelvények felújítása fogja lekötni. Az M4 esetében a korábban feltételezett forrásszerkezet romlik: a futó feladatok befejezése 5 milliárd Ft-tal több saját forrást igényel 2015-ben, miközben azzal is szembesülni kell, hogy bizonyos feladatok megvalósítása túlnyúlik az uniós támogatási cikluson, így főszabály szerint 100%-ban fővárosi finanszírozásúvá válna a feltételezett 11-21%-os saját forrásigény helyett.