Buszonként 1,5 millióért számolják a békávézókat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A BKV 1983-ban vezette be az utasszámlálást a buszokon, igaz, ekkor még egy egyszerű módszerrel, az utastömegméréssel. A speciális (Knorr-Bremse és SRG gyártmányú) műszer működése a súlyérzékelésen, a járművön tartózkodó utasok tömegének mérésén alapul. Ezáltal a megállók közötti szakaszokon a BKV be tudta lőni az utasok számát. A le- és felszállók számát pedig a megállóhelyi tartózkodási időből és az utasszámváltozásból számolták ki. A számok alapján alakították ki a menetrendet, vagy variálták a járatokat.
Az utasszámot azonban ma már mindenhol pontosabb módszerrel mérik, az infravörös utasszámlálóval. A berendezést az ajtók fölé telepítik, így minden egyes felszálló utast rögzíteni tud. Mint a BKK sajtóosztályán elmondták, a cég egyes szolgáltatói (VT-Arriva, Volánbusz Zrt., T&J) új autóbuszainak többsége Iris Irma Matrix típusú infraérzékelőkkel rendelkezik. Sőt, már az új CAF villamosok és a Solaris-Skoda trolibuszok is infrás utasszám-érzékelőkkel felszerelve érkeznek. Az infraérzékelős utasszámlálás kiépítése járművenként kb. 1,5 millió Ft-ba kerül.
Mivel üzemeltetői oldalról olyan információt kaptunk, hogy a méregdrága berendezés nem minden busz esetében tud együttműködni a BKK Futár rendszerével, megkérdeztük a BKK-t, mennyire működik a módszer. A cég válasza szerint az új típusú utasszámlálók a Futár rendszer szerves részei. A járművenkénti utasszámok – a többi forgalmi adattal együtt – közvetlenül lekérdezhetők a Futár rendszerből. Arra a kérdésre, fel tudják-e használni az adatokat, a BKK azt válaszolta, hogy folyamatosan dolgoznak a kinyert adatok minél szélesebb körű felhasználhatóságán.
Az adatok azért nagyon fontosak, mert a BKK ezekre az adatokra alapozva határozza meg a hálózat kialakítását, a közlekedtetett járművek típusát, a napszakonkénti követési időket, és ez alapján állítják össze a menetrendeket is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
