Gábor, Karina, Ders
5 °C
21 °C

Ismét felbőg a láncfűrész

fak clk
2016.06.07. 10:44
Bár szigorú szabályok vonatkoznak Budapesten a fakivágásra és a fapótlásra, a fővárosi fák nyilvántartásában középkori állapotok uralkodnak. Mindössze Rákospalotán tudják pontosan, hány fa él a kerületben. Az elmúlt öt évben hivatalosan majdnem 15 ezer fát vágtak ki Budapesten, és 40 ezret ültettek – azonban főleg a külvárosban. A belvárosban a legrosszabb a helyzet, pedig ott minden egyes fát védeni kellene.

Most, hogy a közeljövőben ismét felbőg a láncfűrész és több ezer fát készülnek kivágni (Városliget, Római-part, Orczy-kert), úgy gondoltuk, kikérjük a fővárostól, mi történt az elmúlt öt évben Budapesten fafronton. Azaz hány fát vágtak ki és hányat ültettek. Nagyon gyorsan

kiderült, a fővárosi önkormányzatnak nincsenek adatai a fakivágásokról- és ültetésekről.

A Főkertnél vannak ugyan valamilyen adatok, de csak a kiemelt fasorokról és a kiemelt parkokról. Eszerint az elmúlt tíz évben (itt tíz évre visszamenőleg kaptunk adatokat) 1486 fát vágtak ki a kiemelt fasorokban, és 1479-et ültettek el. 

A nyolc leggyakoribb fasori és parkfa

A Főkert 26 807 darab fasori fát és 96 469 darab parkfát gondoz. A budapesti fasorok fafaj-összetételéről 2009-ben készítettek utoljára tételes felmérést. Eszerint a fasorokat 39 fafaj, több mint 100 különböző alfaja és fajtája alkotja. Az állomány 80 százaléka 8 fafajból kerül ki. A leggyakoribb fajok: az akác, a gesztenye, a hárs, a juhar, a kőris, a platán, a nyár, a díszkörte, a csörgőfa, az ostorfa és a japánakác.

A kiemelt fasorokon és parkokon kívül még legalább háromszor-négyszer annyi fát kezelnek a kerületek. Mivel minden egyes fa kivágásához kerületi jegyzői engedély kell, ezért levelet írtunk a 23 jegyzőnek, segítsenek az adatok összeállításában. Húsz kerületből érkezett válasz, Újpest, a Belváros és Kispest viszont válaszra se méltatta lapunkat.

A legfurcsább választ a XI. kerületből kaptuk, aminek a lényege, hogy semmi közünk a fakivágások számához. Pontosabban:

a fakivágási ügyek hatósági ügyek, melyek részletei nem nyilvánosak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján

– írták. Kivágási-pótlási statisztikai adatokkal nem is rendelkezik Újbuda, mivel nem kötelező a nyilvántartás, de azt már az orrunkra kötötték, hogy saját hatáskörben 2500 fát ültetett az önkormányzat.

A válaszként kapott kerületi adatokat megmutatjuk infografikán is:

Más kerületek már nem kezelik annyira lazán az adatokat, mint Újbudán, viszont akadt azért bőven más probléma. A XVI. kerülettől azt az udvarias választ kaptuk, hogy több időre lenne szükség átnézni a leirattározott aktákat, ezért csak a 2015-ös adatokat tudják megadni, miszerint abban az évben 128 darab fát vágtak ki, és 495-öt pótoltattak, és ezen felül is ültettek még 151 fát. Érdekes még, hogy engedély nélküli lakossági fakivágás miatt két darab fára összesen 806 ezer forint megváltási összeget szabtak ki, amiből egyelőre nem fizettek be semmit az érintettek.

Zuglóban is hasonló a helyzet, mint a XVI. kerületben: nincsenek digitális adatok, az irattárban kell keresgélni a dossziék között. Nagyon reméljük, hogy nem az alagsorból fog nyugdíjba menni az illetékes önkormányzati munkatárs, aki most nekiállt az adatokat összeállítani a poros papírokból. A fenti infografika elkészítése után végül megérkezett a zuglói önkormányzat levele, ami szerint 2011-2015 között jegyzői engedéllyel 886 fát vágtak ki, és 2094 darabot írtak elő pótlásra.

De arról, hogy ebből ténylegesen mennyit ültettek és hova, nincs nyilvántartás.

Frissítés:

A XIII. kerületben 1230 fapótlást írtak elő az elmúlt öt évben, de ebből nem tudni, összesen hányat ültettek már el. Az biztos viszont, hogy 532 fát ültettek el külön, a kivágott fák után járó pénzbeli megváltásból befizetett összegből. A kerület utólag tájékoztatta lapunkat arról is, hogy 2009. óta folyamatosan aktualizált  fakataszterrel rendelkezik.

Kerületek, ahol szeretik a fákat

És akkor most nézzük a fák szempontjából eminens két kerületet, Rákospalotát és Csepelt! A XV. kerület egyedüliként a városrészek között saját fakataszterrel rendelkezik, azaz pontosan meg tudja mondani, hány fa él a területén. Ez a szám most 38 137 darab. Igaz, hogy csattogott a balta itt is, mert öt év alatt 1917 fát vágtak ki, viszont 7382 darabot ültettek, plusz még 428-at a kerületi oktatási intézményekben.

Csepelen az önkormányzat becslése szerint 100 ezer fa van. Itt az elmúlt öt évben korhadás, elöregedés vagy más balesetveszély miatt 1657 fát kellett kivágni, miközben 6970 facsemetét ültettek. Két kerület vállalkozott még a teljes faszám becslésére: eszerint Óbudán 40-50 ezer, míg Pesterzsébeten körülbelül 20 ezer fa áll az utcákon. 

A statisztikákkal további probléma, hogy egy terebélyes, vastag kivágott fával nem ér fel három-négy friss facsemete.

Az I. kerület annak érzékeltetésére, hogy ott favastagságban sem volt az elmúlt években nagy csökkenés, centiméterben, azaz össztörzsátmérőben is megadta az adatokat. Eszerint az 533 kivágott fa 3316 cm össztörzsátmérővel rendelkezett, a 638 darab ültetett pedig összesen 3831 cm átmérővel. Azaz, ha egy fában számolnánk, akkor kivágtak egy 33,1 méter széles törzsű fát, aminek a helyére egy 38 méterest ültettek.

Más kerületben persze nem biztos, hogy a törzsarányok is ennyire rendben vannak, nem is kaptunk ilyen adatokat.

Torzítja egy kicsit a statisztikát az is, hogy ha egy építkezésen kivágnak fákat, akkor a pótlási kötelezettséget a használatbavételi engedély megadásáig kell teljesíteni. Tehát ha egy építkezés három évig tart, elég a végén elültetni a pótfákat. Ezért számos pótlás folyamatban van. Egyes önkormányzatoknál a folyamatban levő pótlásokat is beleszámolták az ültetett összmennyiségbe, más kerületeknél pedig nem. Szintén torzít egy kicsit, bár az összképbe nem zavar be, ha egy kerület nagyszabású faültetési programot indít, mert akkor nemcsak a pótolt fákat számolják bele az összes ültetett fába, hanem a program alapján ültetetteket is.

Fa=természetes közterületi légkondicionálás

Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár, elkötelezett környezetvédő szerint nagy probléma, hogy húsz év alatt sem sikerült elérni, hogy egységes gyakorlat alakuljon ki a fővárosban a fák kezeléséről. Tehát hogy nincs egységes budapesti fakataszteri, de kerületi szinten is elvétve akad pontos nyilvántartás a fákról.

Illés szerint minél sűrűbb beépítésű egy kerület, annál kevesebb az egy főre jutó zöldfelület. A VI. kerületben például egy négyzetméter sem jut egy lakosra. Ilyen kerületekben bűn kivágni a fákat, kis túlzással minden egyes fűszálnak jelentősége van. Illés úgy véli, hogy tényleg nagyon rossz a helyzet Budapest belvárosában: a kerületek tárgyként kezelik a fákat, a gazdasági érdek sokkal fontosabb. A számokból látszik ugyan, hogy hasonló mértékben pótoltatnak vissza fákat, de

egy 5 éves husángot nem lehet összehasonlítani egy 80 éves fa levélfelület-nagyságával, látványával, árnyékadó és pormegkötő képességével. 

Budapest egy évszázaddal le van maradva a korszerű nyugati trendekhez képest, mondta az Indexnek Illés. A klímaváltozás miatt ma már minden egyes fa fontos a nagyvárosokban, és ez csak fokozódni fog. Szinte minden bevásárlóközpontban, irodában, lakásban és kocsiban légkondi megy nyáron. A közterületek legolcsóbb és természetes légkondicionálói azonban a fák, és ha eltűnnek, megsülünk a hőségben. Ezt Illés szerint az emberek már most is tudják, de a politikusok még valahogy nem éreztek rá.

Egyedi védett fák, helyi jelentőségű természeti értékek:

  • II. kerület: Kondor utcai libanoni cédrus
  • XII. kerület Felhő utcai mamutfenyő
  • II. kerület Heinrich István utcai olimpiai emléktölgy
  • XII. kerület Eötvös úti kocsánytalan tölgy
  • XII. kerület Lóránt úti korai juhar
  • XII. kerület Mártonfa utcai eperfa
  • XII. kerület Hangya utcai feketefenyő
  • XII. kerület Ráth György utcai platán
  • XII. kerület Svájci úti bükk
  • XXII. kerület Péter Pál utcai mezei juhar
  • XXII. kerület Vágóhíd utcai fekete nyár
  • I. kerület Mészáros utcai vadgesztenyefák.

Bécs, a fák barátja

Budapesten fát kivágni a fővárosban a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján lehet, ami szerint a kivágáshoz a helyi jegyző engedélyét kell beszerezni. A hatósági engedélyezés fakivágási engedélykérelemmel, illetve élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból történő fakivágás esetén utólagos bejelentéssel indul. A pótlás az adott önkormányzat helyi rendelete alapján történik, és ahány kerület van Budapesten, annyi a rendelet is.

A jegyző a pótlásra konkrét kötelezettségeket írhat elő (például pótlási határidő, ültetés helye, fafaj, méret, megvalósulási dokumentáció készítése). A pótlási kötelezettség alapja általában a kivágott fák törzsátmérője (1 méteres magasságban mérve), de a balesetveszélyes fák kivágása esetén általában mégis a kivágott fák darabszámát veszik alapul.

Teljesen más a helyzet a szomszédos Bécsben. Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, nagyon kemény természetvédelmi szabályok védik Ausztriában a főváros fáit, és ezt a fajta szigort a bécsiek többsége nagy megelégedéssel támogatja. Bécs területének egyharmada természetvédelmi terület, de a védett részeken kívül is van több száz olyan fa, amely külön védelmet élvez. A közterületekre vonatkozó szabályokat szintén úgy alkották meg, hogy rettenetesen megnehezítsék az utcák és a magánterületek értékes, öreg fáinak eltüntetését: egy kétméteres törzsű fáért cserébe 11 darab csemetét kell ültetni, vagy jön a horribilis megváltási összeg.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index, a cikk megírásában közreműködött Flachner Balázs)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!