Az összetöpörödés évei

Az Erzsébet tér állami tulajdonba vételéről szóló törvényt csak egy hétre akasztotta meg a köztársasági elnöki vétó – miszerint nem volt róla egyeztetés –, a főváros egyik legértékesebb köztere már az államé. Nemcsak az egyeztetés hiánya teszi furcsává ezt a törvényt, hanem az indoklás hiánya is: nem tudni, kinek, miért és mire kell a tér.

Tarlós István szerint rendkívül bizonytalan helyzetet teremt, hogy ha valahol megnyomnak egy gombot, és hirtelen nagy értékű köztulajdonú vagyonelemek gazdát cserélnek. A főpolgármester közölte, hogy a Városliget esetében legalább komoly egyeztetés volt, meg tudták menteni a fővárosnak a Széchenyi fürdőt, az állatkertet és a műjégpályát.

Az Erzsébet tér és a Városliget hosszú sorba illeszkedik. 

• Dagály: 2015 végén a főváros ingyen az állam tulajdonába adta a Dagályt és környékét, hogy a kormány a kedve szerint építse be a 2017-es vizes vébére.
• Kossuth tér: 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe került a Kossuth tér, amit aztán a kormányzati elképzeléseknek megfelelően újítottak fel.
• Orczy park: Az Orczy park egy részét elfoglaló volt BKV-telephelyet a főváros megvásárolta, kármentesítette, hogy parkosíthassa. Aztán jött az állami Ludovika-projekt, és a dédelgetett terület mára kormányzati fennhatóság.

Két ciklussal korábban a fővárosi önkormányzat terveztette, engedélyeztette volna ezeket a nagy fejlesztéseket, ma már más az eljárás. Most a kormány kiszemeli a területet, megszerzi a tulajdont vagy a hosszú távú vagyonkezelést, majd kiemelt beruházásként, sokszor versenyeztetés nélkül megépítteti, amit akar. És ezek csak az ingatlanok. 

• 12 kórház: 2012. január 1-jén 12 fővárosi önkormányzati kórház a vonatkozó törvény szerint egyetemes jogutódlással állami kézbe került.
• 8 szociális otthon: 2013-tól 8 szociális és gyermekvédelmi intézményt vett át a fővárostól az állam.
• 150 iskola: 2013-tól mintegy 150 fővárosi oktatási intézményt vettek el a fővárostól. A szóhasználat nem véletlen. Maga Tarlós is az oktatási területet fájlalja a legjobban, a gimnáziumok elvesztésével sosem értett egyet.

Az önkormányzati autonómia az elmúlt években visszafejlődött, a vak is láthatja

– közölte a főpolgármester lapunkkal, hozzátéve, hogy ez nem csak a fővárosra igaz: az egész országban elvették az önkormányzatoktól az egészségügyi- és oktatási intézményeket.

• Tűzoltóság: Ugyanígy, törvény alapján 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakultak át. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság jogutódja a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság lett, ami a Belügyminisztériumhoz tartozik.
• 4 HÉV- és 12 agglomerációs buszvonal: A finanszírozás elégtelensége miatt maga a fővárosi önkormányzat mondott le az állam javára a budapesti tömegközlekedés agglomerációs járatairól. A négy HÉV-vonal állami átvétele már a kétezres években majdnem megtörtént, akkor a kormány 30 milliárd forintot fizetett volna az átvett vagyonért. Most semmit. Az agglomerációs buszokat Vitézy Dávid BKK-s vezetése alatt vinni akarta a Volánbusz és az állam. Akkor még sikeresen ellenállt a BKK, most novembertől az állam ölébe hullott a tucatnyi buszvonal.
• 3000 fizetős parkoló: 2013 január elsejétől öt városrészben 2257 parkolóhely és 152 parkolóóra üzemeltetését adta át a főváros a kerületeknek az önkormányzati törvény módosítása alapján. Ezzel a főváros nemcsak évi tízmilliárd forintos bevételtől esett el, hanem a fővárosi egységes parkolási rendszer is köddé vált. Azóta több száz parkolóhellyel bővült a fizetős zóna.
• Idegenforgalmi adó: Szintén törvénnyel könnyítették meg 2011-ben a főváros kasszáját évi 2,5 milliárd forinttal. A Rogán Antal által benyújtott törvényjavaslat szerint a kerületek a főváros helyett maguk szedhették be az idegenforgalmi adót. A törvény elfogadása előtt az idegenforgalmi adóból és az ahhoz kapcsolt normatív támogatásokból 2,8 milliárdos bevétel jött be a fővárosnak, a hatályba lépést követően a bevétel 375 millió forintra apadt.
• Közműcégek: 2014-ben úgy tűnt, hogy a nagy közműcégeinek is búcsút mondhat a főváros. Októberben mintegy 20 milliárd forintért az állam kivásárolta az önkormányzatot az addig évente milliárdos osztalékot adót Főgázból, sőt szóba került a Csatornázási Művek és a Fővárosi Közterület-fenntartó államosítása is. Végül csak a csatornázási díj és a szemétdíj megállapításának hatáskörét vették ki a főváros kezéből, ezeket a rezsitörvény alapján szabják már meg. Azazhogy az FKF esetében már a szemétdíj is állami céghez megy, amiből kevesebbet kap vissza a cég, mint korábban.
• Pecsa, Operettszínház: Kulturális területen az Operettszínházat vesztette el a főváros, valamint a már bezárt Petőfi Csarnokot.

Ma már szinte az összes nagy fővárosi közlekedési és városfejlesztési projekt állami kézben van (például a vizes vébéhez, olimpiához kapcsolódó fejlesztések, Várkert Bazár, Vár, Városliget átépítése). A fővárosi önkormányzat kevés szót kap a tervezésben, előkészítésben, holott régebben egy téglát nem lehetett odébb rakni nélküle. A kiemelt beruházásnak nyilvánított nagyprojektekről szóló törvényekbe eleve belefoglalják, mint a Városliget-törvénynél, hogy „Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni”.

Szintén nagy pofonnak számított, hogy a kormány idén és jövőre 5 milliárd forintot költ Budapest városarculatát építő nemzetközi városmarketing-kampányra, de a pénzt persze nem a főváros saját, erre a célra létrehozott Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.-je kapja, hanem a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

Kevesebb feladat, kevesebb pénz

Ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt öt-hat évben több százmilliárd forintnyi vagyontól szabadították meg a fővárosi önkormányzatot. Igaz, a vagyonnal együtt jelentős hatáskör és feladat is köddé vált. Ez nagyon meglátszik a fővárosi önkormányzat döntéshozó ülésein, a közgyűléseken is. 2010-ben még a Váci utcai Újvárosháza díszes üléstermében tartották az üléseket 65 képviselő részvételével, 100-150 napirendi ponttal. Az üléseket gyakran kétnaposra kellett tervezni, hogy a rengeteg előterjesztés megtárgyalására legyen elég idő. Ma a Régi Városháza Városház utcai épületének jóval szerényebb dísztermében ülésezik 33 képviselő. A napirendek száma a felére-harmadára esett. 

A közgyűlési nyüzsgés alábbhagyása mellett a fővárosi költségvetés egyre csökkenő főösszegéből is kiviláglik az önkormányzat jelentőségének folyamatos zsugorodása:

A BKV miért nem?

Az önkormányzati autonómia csökkenése nemcsak budapesti jelenség, de itt ütközik a legélesebben. A hatáskörök átvétele mögött az a határozott kormányzati elképzelés áll, hogy az önkormányzatok sokszor nem tudnak megbirkózni a rájuk bízott feladatokkal, ezért erős, központi kézbe kell helyezni az irányítást. Budapest esetében azonban egy eredetileg erős, biztos legitimitással rendelkező párhuzamos hatalmi centrumot is leépít a kormány, „minél kisebb a jelentősége, pénzügyi ereje, annál kisebb a szava” elven.

Nem véletlen, hogy a sajtó 2010 előtt is a siránkozó-panaszkodó-fenyegetőző főpolgármester szavától volt hangos, és nem változott ez nagyon a kormánypárti főpolgármester beiktatása óta sem. Mivel a pénzügyi forrásokkal főleg az állam rendelkezik, kénye-kedve szerint csurgatja-csöpögtetheti a kispénzű fővárosnak például a tömegközlekedési feladatokra. Ha már nagyon hangos a tiltakozás, akkor átveszi az egyes részfeladatokat, mint például az agglomerációs közlekedést. Felmerül a kérdés, hogy akkor e logika alapján miért nem veszi át a BKV-t is, az állandó botránykővé váló 3-as metró felújítással együtt. Ennek a legvalószínűbb oka az lehet, hogy a kormány ezt a problémát egyelőre nem akarja sürgősen megoldani.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)