Mégis bírságolnak az elhíresült óbudai kamera alapján

2018.03.02. 05:11
Érkeznek az ötvenezres csekkek azokhoz, akik tavaly a főpolgármester nyilatkozatai és a BRFK véleménye alapján úgy gondolták, nem fizetik be a Szépvölgyi út sarkán szabálytalanul kitett kamera által rögzített szabálysértés bírságait. A fél éves csend után úgy tűnik, győztek a fiskális szempontok a rendőrségen.

Egy éve lángolt fel a vita a Szépvölgyi út sarkán elhelyezett kamerák és az azok által kiszabott bírságok szabályszerűségéről a főváros és Óbuda között. Tarlós István főpolgármester beleállt a vitába, egyenesen azt mondta, ne fizessék be az emberek ezeket a túlzó büntetéseket.

Az nem korrekt eljárás, hogy a közterület-felügyelő ül az ülőgumóján az irodában, eszi a szalámis szendvicset, és a kamerafelvétel alapján osztogatja a büntetéseket 

– szólt az elhíresült főpolgármesteri szentencia. (Később derült ki, hogy a nevezetes kamera a főpolgármester feleségét is felvette a szabálytalan kanyarodáskor.)

A vitát akkoriban úgy tűnt, eldöntötte az ORFK a következő állásfoglalással

Figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt.

Sokan ezen felbátorodva nem is fizették be az ötvenezer forintos bírságot. Információink szerint csak Óbudán 2722 büntetést nem fizettek be, de csökkent a fizetési hajlandóság más kerületekben is.

A napokban viszont az önkormányzatok elkezdték szórni a fizetési felszólításokat az érintetteknek.

Mostanáig csend volt, de a mai napon levelet kaptunk a 2. kerületi (itt lakunk) polgármesteri hivatal adóügyi osztálytól, amiben az áll, hogy az 50000 forint közigazgatási bírságot, most adók módjára behajtandó köztartozásként kell befizetnünk, 3 napon belül. 

– írta lapunknak olvasónk, András, aki tavaly a Bécsi útról a Szépvölgyi útra rutinból kanyarodva nem vette észre a kirakott tiltó táblát és persze mellette a kamerát.

Óbuda továbbküldte a pakkot a rendőrségre

Megkerestük a III. kerületi önkormányzatot, ahol azt mondták, hogy a kamera rendszerrel detektált intézkedések kezdetétől a közigazgatási szabályszegésekre vonatkozó előírásoknak (1988. évi I. tv. 20 § 1. bek. kg pont) megfelelően szabták ki a bírságokat. Amennyiben a bírságot nem fizette be a gépjármű üzembentartója, akkor a 1988. évi I. tv. 20 § 4. bek. c pont alapján közigazgatási hatósági eljárást kezdeményeztek a BRFK. III. kerületi Rendőrkapitányságon. 

A közigazgatási hatósági eljárás következménye lehet adók módjára történő behajtás (a lakhely szerinti önkormányzatnál), amennyiben az elmarasztaló rendőrségi határozat meghozatalát követően sem fizeti be az ügyfél a kiszabott büntetést.

Az önkormányzat közölte továbbá, hogy egy ilyen ügy sem található náluk, mert 2017 nyarán az utolsó ügy is átkerült közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására a BRFK. III. kerületi rendőrkapitánysághoz.

A kiküldött felszólítás szövege szerint a III. kerületi rendőrkapitányság nem gatyázott, bírságolt, és továbbította az ügyeket a szabálytalankodó autós lakhelye szerinti önkormányzathoz. Ott pedig sorra kipostázták a jogerőre emelkedett fizetési felszólításokat.

A kérdés azonban továbbra is maradt: kinek a szava ér többet? A belügyminiszter-főpolgármester párosé az ORFK véleményével megtámogatva, vagy a dolgukat ettől nem zavartatva serényen végző kapitányságoké-önkormányzatoké?

Döntsön ön!

Kérdéseinket elküldtük a rendőrség sajtóügyeletére, a válasszal frissítjük a cikket.

Frissítés: Megérkezett a rendőrség válasza

Eszerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem folytat ismételt bírságolási gyakorlatot a Szépvölgyi út és Bécsi út kereszteződésében elhelyezett térfigyelő kamerával rögzített közlekedési szabályszegések vonatkozásában.

Az önkormányzat olyan ügyekben küldte ki az ügyfelek (adósok) részére a fizetési felszólítást, illetve a fennálló tartozásról való tájékoztatást, amelyekben a közigazgatási bírság kiszabása már megtörtént, de annak jogerőre emelkedését követően az ügyfél a teljesítésre nyitva álló határidőben nem tett eleget fizetési kötelezettségének.

A hatóság ezekben az ügyekben jogszerűen kezdeményezte végrehajtási eljárás lefolytatását a meg nem fizetett bírság érvényesítése érdekében.