Elautósodik a Margitsziget?

A statisztikai adatok szerint 2016-ig dinamikusan növekedett a kiadott engedélyek száma, a 2013-as 2793 darabról 5326-ra. A 2017-es év különlegesnek számított, hiszen a felújítások miatt gyakorlatilag félig le volt zárva a sziget, ezért nyilván kevesebb behajtási engedélyt igényeltek, de 2018-ra a becslések szerint ismét megközelítjük a 2016-os csúcsévet.

Az adatokat a Fővárosi Rendészeti Igazgatóságtól (FÖRI) és a Budapest Közúttól kaptuk, ahol hangsúlyozták, hogy az engedélyek száma nem egyenlő a szigeten egy időben parkoló autók számával, mert azokat különböző időszakra (napi, kétheti, havi, fél éves, éves) adják ki.

Mi adható, mennyiért?

Hétféle behajtási engedély, hivatalos nevén (a Budapest Közútnál igényelhető) közútkezelői hozzájárulás adható ki a Margitszigetre, ezekből ez a négy a legjellemzőbb:

• Áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás
• Eseti behajtási-várakozási hozzájárulás
• Gazdálkodói behajtási hozzájárulás
• Sportszervezeti behajtási-várakozási hozzájárulás

*Eltekintettünk az eleve mentességet élvező járművek engedélyeitől, pl rendőr, mentő, BKV, stb.

A grafikonon jól látszik, hogy ezekből az áruszállítási hozzájárulások száma nagyjából stagnált az elmúlt hat évben, az eseti nőtt, a sportszervezeti duplázódott, gazdálkodói behajtási engedély pedig a kétszeresnél is több lett.

A gazdálkodói behajtási engedély szám szerint is jelentős. 2018-ban a kiadott engedélyek 51%-a gazdálkodói behajtási hozzájárulás. Ha ezt az éves hozzájárulásoknál nézzük, akkor azoknak 98%-a gazdálkodói behajtási hozzájárulás.

2017-ben rekordszámú gazdálkodói behajtási engedélyt adtak ki, összesen 2689-et. Ezt összesen 177 cég igényelte, tehát cégenként átlagosan 16 darabot. Ez a szám elég soknak tűnik azt tekintve, hogy a Margitszigeten többségében kicsi cégek, büfék, kölcsönzők működnek a Palatinus strandot és a Nagyszállót leszámítva. (Az engedély egyébként közterületi parkolásra nem jogosít, csak a saját zárt udvaron történő várakozásra).

A gazdálkodói behajtási engedélyek számának növekedése is érdekes. Míg 2013-ban csak 512 éves engedélyt adtak ki belőle, 2017-re a szám 817-re ugrott. A féléves engedélyek száma hat év alatt 130-ról 356-ra, a negyedévesé 196-ról 888-ra, a havié 54-ről 339-re nőtt.

Ki kaphat gazdálkodói behajtási engedélyt?

Jogszabály szerint ilyen engedély annak a gazdálkodónak adható, amely a védett övezet területén, közterületen kívüli (saját) várakozóhellyel vagy közterületi kizárólagos várakozóhellyel rendelkezik.

Az erről szóló közgyűlési rendelet meghatározza, hogy a közút kezelőjének milyen feltételek (például: részletes műszaki paraméterek, emissziós norma, tevékenység végzésére vonatkozó igazolások, dokumentumok, stb.) teljesülése szükséges a közútkezelői hozzájárulás igényléséhez.

Ha a feltételek teljesülnek, a közútkezelő nem mérlegelhet, ki kell adnia az engedélyt, azt nem tagadhatja meg. Azaz nincs felső határ arra vonatkozóan, hogy egy cég hány engedélyt kaphat.

Ha nagyritkán elutasították a kérelmeket, akkor azok jellemzően abból adódtak, hogy olyan típusú hozzájárulást igényeltek, amire nem voltak jogosultak, a hiánypótlási felszólításra nem reagáltak, vagy fizikai méreteiknél fogva nem tudtak volna behajtani a szigetre az érintett gépjárművek.

Vonatozó besurranók

Mind az Árpád híd, mind pedig a Margit híd felől rendszámfelismerő kamerákkal ellátott sorompó van, amit a közútkezelő operátora 24 órában felügyel. A behajtási jogosultságot a FÖRI közterület-felügyelői is ellenőrzik a Margitsziget területén. 

Az elmúlt másfél évben az ellenőrzött 9346 gépkocsiból mindössze 55 hajtott be jogosulatlanul (ők 30 ezer forintos közigazgatási bírságot kaptak). A szabálytalanságokat jellemzően az úgynevezett „vonatozás” módszerével követték el. Azaz, a gépjármű jellemzően egy nagyobb méretű BKV-busz után szorosan közlekedve hajtott be a Margitsziget területére, és így a sorompórendszer kamerái nem tudták leolvasni a rendszámukat sem. Ilyenkor az operátor szól a közterületfelügyelőknek, hogy milyen kocsit keressenek a szigeten.

A fővárosi közgyűlés szabályozásaiban sok helyen leszögezi, hogy „a Margitsziget közpark jellegének megőrzése, és ott a nyugodt pihenés biztosítása kiemelt fontosságú, illetve, hogy a sziget területén az egyéni sportolás, kikapcsolódás lehetőségét szükséges megteremteni és fenntartani”.

A FÖRI szerint a védett övezeti behajtási hozzájárulás kiadásának szabályairól szóló rendelet ugyan nem fogalmazza meg kifejezett célként ezt az elvet, de a szabályozásban meghatározott keretek egyértelművé teszik, hogy a jogalkotó e célok megvalósítására is törekedett, a zöld területek, illetve az épített és természetes környezet védelme, valamint a levegő minőségének megőrzése mellett.