Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Mi értelme van így az alagútnak a Millenárison?

IMG 6324
2018.08.23. 09:38
Egy éve kezdték el a főváros új, nagy parkjának építését a Margit körút és a Millenáris között az egykori ipari minisztérium helyén. A két és fél hektáros zöldterület az évtized legnagyobb parkfejlesztése lesz. A park csak jövő őszre készül el, de a területet a Fény utcánál átszelő új alagutat az autósok már használhatják.

Most, hogy az alagút és a mélygarázs megépítésével körvonalazódnak a park alapjai, több kérdés is felmerült, különösen az alagútra vonatkozóan. Az alagút ugyanis nem megy le a föld alá, a talajszinttől csak két méterre van az alja,

azaz sekély, ahhoz, hogy igazi alagút lehessen, egy dombot kell majd felhordani rá.

A másik probléma, hogy a hossza 80 méter. Az alagút rövidsége miatt a Millenáris fő gyalogos tengelye és az új park várhatóan két forgalmas sétánya szintben, egy zebrával keresztezi az alagútba futó közutat. 

Azaz a több százmilliós alagúttól néhány méterre zavarják majd egymást az autósok és gyalogosok, holott az alagút építésének a célja az volt, hogy „a régi és az új parkrész funkcionálisan is eggyé válhasson, és akadálymentes kapcsolat alakulhasson ki közöttük”.

Ráadásul a kurta alagút még a mélygarázzsal sem indokolható, hiszen nincs arra lejárat belőle. Az egyetlen indok az építésére az, hogy a majdani közpark éjszakánként le lesz zárva, így aki a Mammut bevásárlóközponttól a túloldali Kis Rókus utcába akarna menni, ne kelljen kerülnie.

Mi végre akkor az alagút?

– kérdeztük Halmai Zoltánt, a projektet felügyelő Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. ügyvezetőjét.

Halmai elmondta, hogy a tervezés során számos szempontot kellett figyelembe venni, az alagút kialakítása gondos mérlegelés, optimalizáció eredménye. Egy akár csak 3-4 méterrel mélyebbre süllyesztett alagút sokkal drágább lett volna, de azért sem jöhetett szóba, mert az útpályára vonatkozó előírások (lejtési és emelkedési szögek) miatt úgy jóval hosszabb lett volna. 

Az útpálya lejtetését a Fény utca házak között húzódó szakaszán – illetve a bevásárlóközpont melletti nyomvonalon kijelölt, és onnan el nem mozdítható tűzoltó felvonulási útvonal miatt már a Lövőház utca torkolata környékén – meg kellett volna kezdeni, ez pedig egyéb, nehezen orvosolható problémák mellett néhány öreg épület stabilitását veszélyeztethette volna. Továbbá a rétegvizek a környéken jellemző intenzív áramlását sem akarták a szükségesnél nagyobb mértékben megzavarni, és néhány közmű (pl. egy távhővezeték) kiváltása is rendkívül költséges lett volna, mondta Halmai.

Azt is figyelembe vették, hogy egy mélyebb alagút is a Kis Rókus utcánál érkezett volna a felszínre, ez pedig azt jelenti, hogy a jelenleginél jóval hosszabb lett volna az útpálya befedetlen, kivezető szakasza. Ez a felülről nyitott „alagút” szakasz a zöldfelület csökkenésével járt volna, mert éppen ezen a részen ér össze majd a régi és az új park zöld növényzettel borított része. Halmai szerint a nyitott rész jelentős hosszúságban blokkolta volna az átjárást, és nem nőtt volna az átjárható szakasz hossza sem, csupán a Lövőház utca felé tolódott volna el, tehát éppen ezzel a „sekélyebb” alagúttal tudták a parkfelület egységét leginkább megvalósítani.

Lesz több gyalogút is

Halmai elismerte, hogy lesz egy (szintben megemelt, oszlopokkal ellátott) közúti gyalogos átjáró az alagút előtt, de közölte, hogy az alagút zárt szakasza feletti dombon két gyalogút is átvezet majd. Az egyik részben lépcsős kialakítású, a másik csúszásmentesített és 5 százaléknál sehol sem meredekebb, babakocsival is zavartalanul járható sétaút. A régi és az új parkrészt összekapcsolja majd a függőkert akadálymentes – rámpával és liftekkel felszerelt – hídja is. 

Halmai szerint tehát a park látogatói összesen öt különböző összekötő útvonal közül választhatnak, hiszen az alagút feletti domb növényzettel borított, némileg meredekebb részén is át lehet kelni a régi parkrészből az új felé, vagy vissza. 

A már elkészült alagúttal kapcsolatban elmondta, hogy egyelőre ideiglenes használati engedélyt kapott. Az alagútban a gyalogos forgalom jelenleg még éppen azért tilos, mert az egyébként kényelmes, széles, az úttestnél magasabban futó járdát elválasztó korlát még nem készült el. 

Hozzátette: arra is figyelmet fordítottak, hogy a gyalogosjárda szintkülönbsége jóval kisebb legyen a gépjárművek által használt útpályáénál. Nappal a gyalogosok természetes fénnyel is elég jól bevilágított, végig belátható, biztonságos úton kelhetnek át a park alatt, de ilyenkor a felszínen, a parkon keresztül is elérhetik úti céljukat. Éjszaka pedig világítás és az itt elhelyezett kamerák teszik biztonságossá az áthaladást.

Így tehát érthető, hogy miért épült kurtára és sekélyre az alagút, de kérdés továbbra is fennmarad: miért nem hagyták el egyszerűen, ha ennyi kompromisszumot kellett kötni?

Ön szerint?

  • 5064
    Ebben a formában ez az alagút felesleges, el kellett volna hagyni
  • 2552
    Kell az alagút, hogy ne kelljen éjszaka nagyot kerülni az arra járóknak

Mint azt tavaly megírtuk, a beruházás összesen 17 milliárd forintba kerül, amiből 4 milliárdot vitt el a bontás, előkészítés. A fennmaradó összegből 7,2 milliárdot költenek a mélygarázsra, az alagútra és a különböző építményekre, valamint ennek felét, 3,5 milliárdot a parképítésre és a zöldfalra (egy fémszerkezetre növényeket futtatnak fel).

(Borítókép: Bakró-Nagy Ferenc/Index)