Véget ér-e valaha a parkolási káosz Budapesten?

Tarlós István főpolgármester márciusban dobta be a követ az állóvízbe egy interjúban ezzel a néhány mondattal:

Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről. Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni. Szívesen megváltoztatnám az állapotokat, nem értek egyet azzal, hogy huszonháromféleképpen működik a parkolás a fővárosban. Ha mindenáron ragaszkodtam volna hozzá, az alig kezelhető politikai feszültségeket eredményezett volna.

Ebből a nyilatkozatból az a következtetés vonható le, hogy a kerületek által működtetett parkolási rendszerek rosszak, követhetetlenek, eltűnik belőlük a pénz, bezzeg, ha egy kézben (a fővároséban) lenne, akkor hatékony és átlátható lenne minden. A napokban egy sajtótájékoztatón pontosabban fogalmazott, mint mondta, két fő okból lenne jó, ha egységes lenne a fővárosi parkolási rendszer:

• a közösségi közlekedés büdzséjébe kellene mennie a pénz jelentős részének, mert a parkolási bevételnek a közlekedésben kell kikötnie;
• nem koherens szokásjogok vannak (például a zónahatároló utak esetében, ha szabályosan parkol valaki, de rossz parkolóóránál fizet, akkor megbüntetik, de ez egy egységes rendszerben nem fordulhatna elő).

Az tény, hogy ahány kerület, annyiféle automata található, és a zónahatárok is sokszor megtéveszthetik az autóst. Például a határoló utca rossz oldalán a szomszéd kerületnek fizet véletlenül, vagy benézi a parkolási időszakot, ami az utca egyik oldalán csak 18 óráig tart, de a másikon 20 óra a vége. 

A mobilfizetés, és az ahhoz tartozó applikációk terjedésével (ma már van olyan budapesti kerület, ahol a mobilfizetés aránya eléri a 80 százalékot) ezek a kényelmetlenségek fokozatosan megszűnnek (persze nem teljesen), hiszen a GPS elég pontosan megállapítja a gépkocsi helyét és az ott érvényes szabályokat.

A kerületek addig is próbálják az úgynevezett átparkolást normálisan kezelni. Körkérdésünkre azt válaszolták, hogy alapvetően a fővárosi parkolási rendelet szabályozza ezt a kérdést: nem minősül díjfizetés nélküli várakozásnak, ha a gépjármű két szomszédos kerület határoló útján várakozik és véletlenül a másik kerületbe vett parkolójegyet, kivéve - és innen adódik, hogy még előfordulhat probléma -, ha nem azonos a díjövezet az utca két oldalán.

A legtöbb kerület elmondása szerint még ezt is lenyelik, és ellenőreik elfogadják a határoló út másik kerületi oldalán váltott jegyet. Az átparkolások számáról azonban sehol nincs nyilvántartás vagy elszámolás, csak annyit mondtak, hogy nagyon elenyésző számban fordul elő.

Mennyi a pénz, és hova megy?

Az egységesítés mellett érvelők azt is fel szokták hozni, hogy a kerületek nem jól gazdálkodnak a parkolási bevétellel. Ezért először is kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kerületi önkormányzatok saját bevallásuk szerint mekkora pénzhez jutnak a parkolásból. Kikértük a 13 komolyabb parkolási rendszert működtető kerülettől 2017-es bevételeket és kiadásokat.

A bevétel nagyságát meghatározza, hogy a fizetős területeken mekkora a napközbeni lakossági parkolás. Egy óbudai lakótelepi parkolóban például kevésbé mozognak a lakosság ingyen parkoló gépjárművei, mint a belvárosban, tehát az általuk elfoglalt parkolóhely is kevesebbet hoz a konyhára. Az egyetlen veszteséges kerület, Óbuda mással is magyarázza a hiányt: a többi kerülethez képest sokkal nagyobb lakossági kedvezményeket ad, például a kerületi lakosok 90 percig minden óbudai zónában ingyen parkolhatnak, vagy 2. kocsira is kaphatnak díjkedvezményt. A működési hatékonyságot ez is nagyban meghatározza.

A parkolási bevétel nagysága és nyomon követhetősége attól is függ, hogy az önkormányzat saját (például vagyonkezelő) cége vagy szervezete működteti a parkolást. 2010-től ennek egyértelműnek kellene lenni, mégis több kerületnél előfordul, hogy az önkormányzati cég továbbadja az üzemeltetést egy magáncégnek, kikerülve a jogszabályt. A magáncég elszámolását már nehezebb követni, mint ha egyenesen az önkormányzathoz folyna be a bevétel. Körkérdésünkre adott válaszokból kiderült, hogy 8 önkormányzat saját hatáskörben tartja a parkolást, 5 önkormányzat pedig a közvetett kiszervezés mellett döntött.

• Az I. kerületben saját cég üzemeltet (Budavári Kapu Kft.), a bevétel az önkormányzat számlájára fut,
• a II. kerületben a polgármesteri hivatal parkolási osztálya az üzemeltető, a bevétel itt is egyből a kerület számlájára érkezik,
• csakúgy, mint Óbudán, ahol szintén önkormányzati tulajdonú az üzemeltető cég (Óbudai Parkolási Kft.).
• Az V. kerületben a kerületi közterület-felügyelet üzemeltet, a bevétel szintén egyenesen az önkormányzat számlájára megy,
• a VI. kerületben is saját cég, a Vagyonkezelő Zrt-hez tartozik az ügy, ami a költségek levonása után utalja az önkormányzatnak a bevételt.
• A VIII. kerületben az önkormányzati Gazdálkodási Központ látja el a parkolási feladatokat, a bevételek itt is az önkormányzat számlájára érkeznek.
• A IX. kerület a FEV IX. Vagyonkezelő Zrt-t bízta meg a parkolás-üzemeltetéssel, a bevétel az önkormányzat válasza szerint itt is egyenesen az önkormányzat számlájára jön. Ami nincs benne a válaszban, az az, hogy a FEV IX. egész tavaly év végéig a FER-PARK magáncéggel volt leszerződve a parkoló-automaták üzemeltetésére, de erről kicsit később bővebben lesz szó.
• A XII. kerületben az önkormányzat cége, a Fáber Városfejlesztő és -fenntartó Kft  üzemelteti a parkolást, és az önkormányzat számlájára utalja a bevételt.
• A XIII. kerületben az önkormányzati tulajdonú Közszolgáltató Zrt. végzi a tevékenységet, a befolyó pénzek egyből mennek az önkormányzat számlájára. 

A kiszervezők

A VII. kerület egy külsős konzorciummal üzemeltet, az ER-PARK Kft.-vel koncesszióban. Az elszámolt nyereséget utalják csak az önkormányzat számlájára. Havi elszámolás van, a kontrollt egy önkormányzat által delegált tag biztosítja a kft felügyelő bizottságában. Az ER-PARK azonos (egészen az egykori, nem túl szép hírnevet kivívott Centrum Parkoló Kft-ig nyúló) tulajdoni körben van, mint a IX. kerületnél már említett FER-PARK. A ferencvárosi vagyonkezelő egy éve bontott szerződést a FER-PARK-kal, miután a 444.hu számos visszásságot tárt fel a céggel kapcsolatban (például sorszám nélküli bizonylatok használata, parkolási VIP-lista alkalmazása).

Két másik kerület is kiszervezte a parkolás-üzemeltetést: mind a XI. kerület, mind a XIV. kerület a SIS Parking Kft-vel szerződött. A cég 2017-ben jelent meg a parkolási piacon, tulajdonosai korábban teljesen más területeken mozogtak. Bár a 2017-es adatok, amire lapunk az összes önkormányzatnál rákérdezett, mindkét kerületnél kétszázmilliós nyereséget mutattak, a tavalyi év a 24.hu szerint már veszteséges lett a XI. kerületben (az önkormányzat ezzel szemben azt állítja, hogy tavaly is 200 milliós nyereséggel zártak). Zugló polgármesterét, a főpolgármester-jelölt Karácsony Gergőt is a rossz szerződés miatt szorongatják, tehát úgy tűnik, a kiszervezés nem számít bombaüzletnek – legalábbis az önkormányzatok szempontjából.

Hogy ez mennyire így van az látszik az arra a kérdésünkre adott válaszokból, hogy jó ötletnek tartanák-e a fővárosi parkolásüzemeltetés egységesítését. A külső cégeket megbízó kerületek egyike sem zárkózik el ettől, sőt például Zugló bizonyos feltételek teljesülése esetében kifejezetten kívánatosnak tartaná, míg a parkolást maguk intéző kerületek szinte mindegyike nagyon meg van elégedve a jelenlegi helyzettel.

Az egységesítést ellenző kerületek inkább a jól jövedelmező rendszert működtető városrészek közül kerülnek ki. Alapvetően azzal érvelnek, hogy a keretszabályok most is egységesek, azokat a fővárosi közgyűlés szabja meg a kerületeknek. A II. kerület felidézte, hogy a fővárosnak volt már egy Parking Kft-je, ami egy veszteséges vízfej volt, kerületi szinten sokkal átláthatóbban, hatékonyabban és a helyi lakosok érdekeit figyelembe véve működtethető a rendszer, viszont egy közös ügyfélszolgálatban látnak fantáziát, mert az autósok szempontjából az sokkal kényelmesebb lenne.

A XIII. kerületnél kiemelték, hogy a főváros kasszájába a kerületek így is évi egymilliárd forintot adnak be kvázi "parkolási adóként", a főútvonalakon szedett parkolási díj után, ezt a pénzt a főváros nyugodtan fordíthatná átfogó közlekedésfejlesztésre. A kerületek a parkolási bevételekből a saját tulajdonú útjaikat, közterületeiket tartják rendbe, próbálják forgalomszabályozást megoldani, amire a bevétel nélkül nem lenne pénzük, a főváros meg valószínűleg nem adna rá semmit.

Mindazonáltal körkérdésünkből kiderült, hogy a kerületek nagy részénél a költségvetési nagy kalapba folyik be a pénz, és a forgalomszabályozás, útfenntartás mellett teljesen más jellegű feladatra is elköltik. Azaz több helyen nem forgalomszabályozó eszközként, hanem már a központi forrásokat kiegészítő, saját gazdasági bevételi forrásként tekintenek a parkolásra.

A zóna elburjánzott, P+R nem épült

Pedig a belvárosi fizetős parkolás bevezetésekor, 1994-ben az volt az alapvető cél, hogy ne legyen napokig lefoglalva egy-egy forgalmas parkolóhely, pörögjenek a kocsik, aki rászánja a pénzt, tudjon parkolni. Aztán a fizetős zóna közvetlen szomszédsága mellett, a még ingyenes területeken feltorlódó autósok miatt a fizetős rendszer kijjebb és kijjebb burjánzott. Az itt élők ugyanis folyamatosan revolverezték az önkormányzatokat, hogy nem tudnak a házuk előtt parkolni az ingázók kocsijai miatt.

Az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerültek és kialakult egy brutális nagy fizetős parkolási övezet, olyan helyeken is (pl lakótelepi parkolók), ahol erre normális esetben semmi szükség nincsen. Egy jól működő önkormányzati rendszerben az ingázókat megfogták volna a külvárosokban, az oda kinyúló nagy teljesítményű tömegközlekedési vonalakkal (metró, vasút, gyorsvillamos) és a melléjük épített nagy P+R parkolókkal, de ez Budapesten nem működött, mert a fővárosnak nem volt rá pénze (a parkolási bevételekből semmiképpen).

Budapesten tehát sikerült elérni, hogy a parkolási rendszer nagy része nem a forgalomszabályozást szolgálja (ahol igen, ott is csak mikroszinten), hanem egyfelől a bevételszerzést, másfelől azt, hogy a helyi lakosoknak legyen az utcán ingyenes gépkocsi-tárolóhelyük. Ez a rendszer a belső kerületekben jól működik, de külső kerületeknél inkább csak púp a hivatal hátán.

Lejár az automaták ideje

Egy egységes fővárosi parkolási rendszerben egy helyre folyna be az évi tízmilliárd forintnyi parkolási bevétel, ez azonban kevés lenne a nagy tömegközlekedési fejlesztésekhez. Sok kerület viszont elvesztené a forrását, hogy saját belső, autókban fulladozó területeit valahogy szabályozni tudja. A közös ügyfélszolgálat azonban valószínűleg a legtöbb véletlen átparkolásból, időelcsúszásból származó problémát kezelni tudná.

A parkolóautomatáknak pedig lassan lejár az ideje: a parkolások zöme már mobillal történik. Van már olyan kísérleti parkolási zóna a fővárosban, ahol az automaták sokkal ritkábbak, csak egy egyszerű tábla helyettesíti őket a mobilfizetéshez szükséges kóddal. 

2014-től a mobiltelefonos fizetések a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül bonyolódnak. A cégnek évről évre nő a forgalma. Beszámolójuk szerint 2017-ben az összes mobilparkolási tranzakció száma 26,5 millió volt, az összes mobilparkolásból származó forgalom pedig 11,6 milliárd forint. Ennek az összegnek a 90%-át kapják vissza az önkormányzatok.

(Borítókép: Bődey János / Index.)