További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
"Fatális pechnek" nevezte Aba Botond, a BKV Zrt. vezérigazgatója a köztelevízióban csütörtökön késő este, hogy a metrófelújítás és a nagykörúti villamospálya felújításának időpontja végül - a tervekkel ellentétben - egybecsúszott.
A nagykörúti villamospálya felújításával kapcsolatos vizsgálati jelentés tartalmával kapcsolatban a vezérigazgató a Magyar Televízió Este című műsorában elmondta, a BKV azért fogalmazott meg kérdéseket a vizsgálóbizottságnak, mert néhány téma számukra "kérdéses, illetve homályban maradt".
Az oszlop nem a BKV hatáskörében dőlt
A feltett kérdések között példaként említette a Margit hídon történt oszlopdőlést. Megjegyezte: "az nem a BKV hatáskörében történt", ott akkor a kivitelező végzett munkát.
A nagykörúti villamos-felsővezeték-rendszer átépítésének vizsgálatáról szóló jelentést egy hete hozták nyilvánosságra.
A www.budapest.hu oldalon olvasható szakvélemény szerint a munkálatok műszakilag elfogadható tervek alapján történtek, azonban a műszaki ellenőrzés csak formális volt, és a fővállalkozó sem adta meg az alvállalkozónak a szükséges szakmai támogatást.
A vizsgálati jelentésben kifogásolt műszaki átvétellel kapcsolatban a vezérigazgató kijelentette: azt szabvány szabályozza. Az átvételnek része a szemrevételezés és a mérés is, és mindkettő megtörtént.
Ugyancsak példaként említette az áramszedő-töréseket. Ebben az esetben azt mondta, egyértelműen kell bebizonyítani azt a megközelítést, amely szerint a töréseket az okozta, hogy "a régi villamosok nagyon nyeklő-nyakló törékeny áramszedői nem bírják azokat a dinamikus terheléseket, amit az új felsővezeték jelent".
Nyolc hét volt rá
A nagykörúti villamospálya felsővezeték-rendszerének kiépítéséről szólva beszélt arról is, hogy eredetileg is nyolc hetet terveztek a kivitelezésre, ennyi is jutott rá, nem pedig hét hét, ahogyan azt eddig hallani lehetett.
Megjegyezte: a kivitelezés előkészítését nehezítette többi között az, hogy többletmunkákat kellett elvégezni - például a nagykörúti peronok átépítését, amelyről későn született döntés - a határidő azonban ennek ellenére sem tolódott ki.
"Itt azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy amikor a kivitelező jelezte, hogy nem tud minden munkát elvégezni, történt-e hiba. Szerintem nem, hiszen ezek a munkák elvégezhetők voltak később is" - közölte Aba Botond.
Hozzátette: alapkoncepció volt, hogy a metrófelújítás ne essen egybe a nagykörúti villamospálya felújításával és cél volt az is, hogy az utasoktól csak nyolc hétre "vegyék el" a nagykörúti villamosokat.
Nem veszítette el a bizalmát
A saját felelősségét firtató kérdésre annyi mondott: a BKV vezérigazgatójának felelőssége sokrétű. Hozzáfűzte: két dolgot kell vizsgálni, hogy a beruházásban, illetve az üzemeltetésben volt-e zavar.
Arra a kérdésre, hogy az ügynek milyen tanulsága van a négyes metró építésénél, azt mondta: "Meg kell nézni a rendelkezésre álló dokumentumokat, hogy mi a kötelező, mi a kötelező gondosság, ami feltételezhetően nem mindig valósult meg, és mi az, ami eredményként jött létre".
A műszaki ellenőrzésben résztvevő Metróber Kft. és a fővállalkozó Siemens négyes metró kivitelezésében betöltött szerepéről szólva Aba Botond hangsúlyozta, hogy a két cég a négyes metró építésébe korábbi közbeszerzési pályázatokon jutott be.
Hozzátette: "Sajnos a magyar jog nem ad arra lehetőséget, hogy egy ilyen típusú oknál fogva bizalmát veszítse az ember", ugyanakkor megjegyezte, ő nem vesztette el a bizalmát a két vállalat iránt.