A cinkotai és a kelenföldi buszgarázs dolgozóinak egy része kedden hajnali 4 és 6 óra között figyelmeztető sztrájkot tart, miután nem sikerült megegyezni a BKV vezetésével a buszjáratok csökkentéséről.
A dolgozók az újabb létszámleépítések és munkakörülményeik romlása ellen tiltakoznak.
Miután a sztrájkban való részvétel önkéntes, egyelőre nem tudni, hány buszvezető nem veszi majd fel a munkát.
A két buszgarázsból induló járatok egy adott napon a BKV férőhelyeinek 22 százalékát adják.
A rendszerváltást követően több ízben terveztek sztrájkot a fővárosi vállalat dolgozói különböző - elsősorban bérjellegű - követelésekkel, ám a legtöbb esetben még a munkabeszüntetés kezdete előtt sikerült egyezségre jutniuk a vállalatvezetéssel.
2000. január 10-én, egy nappal a járművezetők üzemkezdettől meghirdetett figyelmeztető sztrájkja előtt aláírták a bérmegállapodást a BKV-nál. A 8,5 százalékos béremelésben részesült dolgozók így a vasúti dolgozókkal való szolidaritásuk jeleként üzemkezdettől csak félórás szolidaritási sztrájkot tartottak.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot 1993. április 20-án tartottak hajnalban a fővárosi buszvezetők, miután érdekvédelmi szervezetük nem tudott megállapodni a BKV vezetésével a béremelésekről. A munkabeszüntetéshez - amelyben mintegy ezer járművezető vett részt - irodai alkalmazottak is csatlakoztak. Két nappal később a BKV vezérigazgatója és az érdekképviseleti szervezetek vezetői aláírták azt a megállapodást, amelynek alapján 1993. április 1-jétől a cég minden dolgozója 21 százalékos béremelésben részesült.
A főváros tömegközlekedésének dolgozói 1990. január 23-án is kétórás tiltakozó munkabeszüntetést tartottak. Akkor mintegy 2800 autóbusz-, villamos-, trolibusz-, HÉV-, metróvezető lépett sztrájkba a magasabb bérekért, illetve a korszerűbb közlekedési eszközök beszerzéséért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
