Különlegességek és furcsaságok a fővárosi szavazókörökben

Ha felújítanak egy városrészt Budapesten (IX. kerület) vagy rekordszámú új lakás épül (XI. és XIII. kerület) ott csökken a szocialista szavazók aránya, viszont relatíve emelkedik a Fidesz támogatóinak száma - ez derül ki az Index három kiválasztott választókörzetben végzett nézelődéséből. Idén a szocialisták közül a XIII. kerületben Szanyi Tibor, a IX. kerületben Kökény Mihály, a XI. kerületben pedig Józsa István ért el relatíve rosszabb eredményt, mint 2002-ben. (A szocialisták és a fideszesek választókerületenkénti, átfogó eredményeiről Budapesten az Index másik cikkében olvashatnak.)

Ezek után Budapesten egyértelmű a tendencia: minél inkább városrehabilitált vagy újonnan épült területen, illetve - mint az később ki fog derülni - minél magasabban lakik valaki, annál inkább a Fideszre szavaz. A városrehabilitált területeken egyébként nem mindig egyértelmű a Fidesz előretörése, mert ott a régi polgári negyedek lakói is megmaradtak, és a jobboldal ott hagyományosan erős lehet.

A városrehabilitáció nyomán megváltozik a népesség összetétele, és minthogy a gazdagabbak inkább a Fideszre szavaznak, így a felújított negyedekben a jobban szituált lakók a jobboldalt támogatják rendszerint. A IX. kerületben a városrehabilitált területet is magába foglaló 12-es választókerületben nem véletlen, hogy a szocialista Kökény Mihály idén már nem volt az első helyen az első forduló után, mint ahogyan az 2002-ben történt. 2006-ban ugyanis egy fideszes politikus megelőzte az MSZP korábbi egészségügyi miniszterét.

Szavazókörönként nem mindig érzékelhető a városrehabilitáció hatása

A IX. kerületben nem mindenütt támogatják a városrehabilitált területek a Fideszt, de a változások összességében jól követhetőek. Nem állítjuk, hogy kizárólag a felújításoknak köszönhetők a jobboldal erősödésére utaló tendenciák, hiszen a Belső-Ferencvárosnak vannak hagyományosan konzervatívabb rétegei is, amelyek akár jobban aktivizálhatták magukat a mostani első fordulóban (ez egyébként nem túlzottan valószínű, de nem is kizárt).

A városrehabilitáció nem feltétlenül billenti fel tehát a pártok egyensúlyát a Ferencvárosban: a rehabilitált 15-ös szavazókörben az MSZP erősebb, a 14-esben és a 16-osban viszont, amelyek szintén felújítottak, a Fidesz többet kapott a szocialistáknál.

Sokkal érdekesebb a kép, ha a Mester utcai szavazóköröket tekintjük át: ahogyan haladunk kifelé az utcában, egyre magasabb a szocialisták részaránya (egy kisebb törés azért mutatkozik a trendben), folyamatosan és egyértelműen csökken viszont az SZDSZ-re szavazók aránya, és összességében csökken a fideszesek hányada is. Ez részben a hagyományos belső városrészbeli jobboldali többségével, részben pedig talán a városrehabilitációval magyarázható.

A Mester utcában speciális helynek számít a külsőbb részeken egy szövetkezeti lakótelep is, amely szocialista bázisnak tekinthető. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az utca külső részén szegényebb a lakosság, a szegények pedig inkább szavaznak az MSZP-re.

Az új lakások építése is hátrányos a baloldalnak?

Nemcsak a ferencvárosi tömbrehabilitáció "hátrányos" a szocialistákra, hanem két MSZP-s irányítású, dinamikusan fejlődő városrészben is megsínylette a baloldali párt azt, hogy rekordszámú lakást építettek ott. A XI. és a XIII. kerület vezetői büszkék arra, hogy náluk épül a legtöbb lakás Budapesten, de most a szocialisták a saját bőrűkön tapasztalhatták, hogy ez nem mindig válik előnyükre. Bár ezernyi tényező játszik közre a választásokon, mégis érdekes, hogy e két kerületben relatíve rosszabb eredményt ért el Szanyi Tibor és Józsa István, a két szocialista jelölt.

Igaz, Szanyi még így is 20 százalékot vert fideszes riválisára, Kosztolányi Dénesre, míg Horn Gábor, a szövetséges SZDSZ jelöltje 16.79 százalékot szerzett.

Szanyi a XIII. kerületben most nem jutott be az első körben a Parlamentbe, mint ahogyan azt 2002-ben tette, Józsa pedig nem lett első az első fordulóban, ahogyan az négy éve történt. A XIII. kerületben ugyanakkor Tóth József szocialista polgármester csont nélkül jutott most is a Parlamentbe az első fordulóban, akárcsak 2002-ben, tehát a tendencia nem drasztikusan fordult az MSZP ellen, és Szanyinak is nagy esélye van a mandátum megszerzésére ugyanitt.

Budai hegyek: ahogy emelkednek, egyre kevesebb a szocialista

A szocialisták részaránya visszaesik a budai hegyek magasabb régióiban, ahol a telekárak drágábbak. A legjobb példa erre a XII. kerület és a Rózsadomb. Az Index kiválasztott egy budai utat, amelyek mentén szavazókörök működtek. Jól látszik, hogy - egy-két, a Kádár-korban a hegyvidékre telepített belügyi vagy honvédelmi lakótelepet leszámítva - minél magasabban lakik valaki, annál inkább a Fideszre szavaz.

Az MSZP-s, illetve balliberális szigetek, térségek a XII. kerületben és a Rózsadombon olyan lakótelepeken fordulnak elő, amelyeket a Kádár-rendszerben létesítettek alsóbb kategóriás pártfunkcionáriusok, első generációs értelmiségiek, belügyi, illetve honvédelmi dolgozók számára.

Jól látszanak ezek a szigetecskék a képzeletbeli választási térképen is, minthogy a Thomán István utcai katonai lakótelep a XII. kerületben szavazott az MSZP-re. Szintén az egyébként jobboldali bázisként számon tartott XII. kerületben van egy hasonló "koncentrált" MSZP-s bázis az Alkotás utca-Nagyenyed utca-Böszörményi út által határolt területen.

A Rózsadombon pedig például a Törökvész út felső-középső szakaszán van erős balliberális bázis. (Kisebb-nagyobb lakótelepek épültek a Kádár-rendszerben a Törökvész út középső részén is, ezért esik itt vissza hirtelen a Fidesz részaránya az alsó és a középső útszakaszhokhoz képest, ha a szavazókörökben leadott voksokat részletesebben elemezzük.)

Megfigyelhető a Rózsadombon az a fajta tagolódás is, amely szerint alacsonyabb szinten több a balliberális szavazó. A Pasaréti úton, a Marczibányi téren gyakran jobb az MSZP által is támogatott szabad demokrata gazdasági miniszter, Kóka János szavazati aránya, mint a Fideszé. Feljebb, a Lorántffy utca környékén kiegyenlítődik a különbség, és a Fillér utca csúcsán lévő iskolában már a Fideszesek vannak többségben.

Rogáné és Petőé az egyik legizgalmasabb körzet

Kifejezetten érdekes a budapesti 7-es számú választókerület, amely az V. kerületet teljesen magába foglalja, a XIII. kerületből pedig a már említett Újlipótváros tartozik ide.

A 7-es választókerületben három párt három - földrajzilag is elkülöníthető - bázisa domborodik ki: a klasszikus belvárosban (V. kerület szűkebb belső része) a Fidesz vezet, ennek köszönhető Rogán Antal itteni relatív sikere az első fordulóban. Újlipótvárosban, a XIII. kerületben sokan szavaztak Pető Ivánra, az SZDSZ-es politikus egy-két utcacsoportban minden más jelöltet maga mögé utasított. (Ilyen utca a Hollán Ernő például. És az sem véletlen, hogy a második fordulóban itt az MSZP is az SZDSZ jelöltjét támogatja majd, akárcsak 2002-ben, amikor Pető hozta ezt a mandátumot a két pártnak.)

A 7-es választókerületen belül a szocialisták viszont a kormányzati negyedben, vagyis az úgynevezett Lipótvárosban erősebbek, ez a V. kerületnek az a része, amely északabbra fekszik a klasszikus belvárostól.

Egyébként a VII. kerületben is vannak SZDSZ-es szigetecskék, elsősorban a Dohány utca, Wesselényi utca, Síp utca környékén, a Rumbach Sebestyén utcában, a Dob utcában és az István utcánál is, ám itt nem alakult ki még relatív többsége sem a szavazókörök szintjén e pártnak. Az átlagosnál azonban több voksot kapott itt a liberális politikai erő.