A magyarnak a néger az néger

Egy, a külföldiek magyarországi megítéléséről készített tanulmányt ismertetett szerdán a Studio Metropolitana Kht. ügyvezetője, Ongjerth Richard. A társaságot a főváros bízta meg azzal, hogy mérje fel, hogyan vélekednek a magyarok a nálunk élő vagy turistáskodó külföldiekről. A felmérésből a ma is élő sztereotípiák bontakoznak ki. Jó, ha sok turista fordul meg Pesten, és az sem baj, ha nálunk telepszik le, már ha nem román vagy kínai. A fővárosiak szerint rövidesen különféle külföldi negyedek alakulhatnak ki, és számos kritériumhoz kötnék az állampolgárságot, de azért megadnák.

Turisták bárhol

A budapestiek örülnek a turistáknak. A felmérésből kiderül, hogy a válaszolók több mint hetven százaléka szívesen látna még több külföldit tartózkodó, mert az jelentős bevételt hozna a városnak. Érvként hangzott el, hogy a turisták színesítik a városképet, és az emberek többsége szívesen szóba is állna velük. A válaszolók közt persze főleg az átlagnál magasabban képzettek voltak többségben. Turistaellenes magatartást kevesebben követnek. A negatív válaszokat a válaszolók ötöde-hatoda jelölte meg. Vannak, akik azért nem szeretik a turistákat, mert azok meg tudják fizetni a drága éttermeket. Főleg az alacsony iskolai végzettségűek és a kis nyugdíjasok mondták azt, hogy a látogatók nem vigyáznak a városra, és messze elkerülik azokat az utcákat, ahol turistagyanús személyek nagyobb koncentrációban mutatkoznak.

Olasz jöhet, ukrán nem

A fővárosiak alapvetően nem ellenzik, hogy külföldiek éljenek Budapesten. A legszívesebben a határon túli magyarokat és a nálunk gazdagabb országok polgárait - olaszokat, franciákat, németeket, japánokat, egyesült államokbelieket - látják. Ezen államok polgárait a megkérdezettek 60-80 százaléka fogadná örömmel vagy legalábbis közömbösen. A negatív válaszok csak öt népcsoport esetében kúsznak húsz százalék fölé. A szerbeket, románokat, kínaiakat, arabokat és ukránokat a válaszadók egytizede legszívesebben be sem engedné az országba. Az afroamerikaiakról alkotott vélemény némiképp negatívabb, mint általában az USA-ból érkezettekről kialakult kép. Az amerikai feketék megítélése hasonló az afrikai színes bőrűekéhez. "A bőrszín megítélésében a magyarok nem tesznek különbséget. A barna bőrű arab, a néger meg néger. Nem tudják megkülönböztetni, hogy Amerikából vagy Kongóból jött a fekete bőrű turista" - értékelte a magyarok hozzáállását Ongjerth Richard.

Kínai a szomszédban

A megkérdezettek mintegy felének élnek a közvetlen környezetében külföldiek. A legtöbben kínai szomszédokról számoltak be, tíz százaléknál többen említettek román, arab, német és ukrán lakosokat is. A románokkal kapcsolatban azonban nincs egységes álláspont, mondta az ügyvezető, mert a magyarok többsége az Erdélyből áttelepült magyarokat is románnak hívja. Ennél a kérdésnél is a papírforma érvényesül: magasabb iskolai végzettséghez elfogadóbb szemlélet társul, az idősek viszont kevésbé kedvelik a házukban lakó kínaiakat. A megkérdezettek nyolc százaléka kifejezetten károsnak tartja az idegen szomszédot, és az igatlanárak csökkenésétől is tart, ha más ország lakosa él a környéken.

Az állampolgár pénzt keres

A külföldiek letelepedésével és beilleszkedésével kapcsolatban már nem ilyen egységes a kép. A fővárosi lakosság mindössze hatoda vélekedik úgy, hogy az itt élő külföldiek maradéktalanul beilleszkednek a magyarok közé. Az általános vélemény az, amit a felmérésben résztvevők háromnegyede jelölt be: vannak népcsoportok, amelyek beilleszkednek, és vannak, amelyek nem. A nem kategóriában ismét csak a kínaiak, arabok, románok és ukránok szerepelnek. A fővárosiak közel hetven százaléka tartja valószínűnek azt is, hogy a közeljövőben vagy egy-két évtizeden belül Budapesten is kialakulhatnak külföldi negyedek. Itt már nem versenyeznek a románok, a válaszolók 86 százaléka kínai, tíz százaléka arab negyedet vizionál. A magyar állampolgárság megszerzésénél azonban egyáltalán nem fontos a bőrszín, vagy hogy a nálunk letelepedni kívánó keresztény legyen. A legfontosabb két kritériumnak a saját jövedelmet és a magyar nyelv ismeretét tekintik.

Multikulti jövő

A fővárosvezetés célja, hogy Budapest és környéke nemzetközi metropolisszá váljon, mondta a felmérés eredményeihez kapcsolódva Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke. A turizmus kiemelkedően fontos eleme a városfejlesztési politikának. A nemzetközi bevándorlásra is fel kell készülni, mert a következő években a folyamat biztosan erősödni fog. A bevándorlóktól való félelem minden európai nagyvárosban jelen van, a "megélhetési bevándorlók" megítélése pedig mindig rosszabb, mint a külföldről érkező magas presztízsű üzletembereké. Ezért Budapestnek hídszerepet kell betöltenie, hogy minden külföldit integrálni tudjunk, mondta Bihary. A keletről érkező külföldiekre különösen figyelni kell, mert a keleti kultúrák jelenléte sokkal "látványosabb", mint a nyugatiké. A külföldieket integrálni kell, megismerni, és több információt közvetíteni róluk a budapesti lakosoknak, summázta a főváros jövőképét Bihary Gábor.