Átrajzolnák Budapest határát

Az FKT-t újraszervező Stratégiai Fejlesztő Központ létrejöttét az alapítvány kuratóriumi elnöke, Petykó Zoltán jelentette be, ő egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke is.

A 45 millió forint induló összeggel létrehozott alapítvány Budapest és a régió integrációját, a főváros erejének egységesítését, közigazgatási és önkormányzati reformot kíván előmozdítani - mondta Petykó Zoltán, az alapításhoz 20 millió forinttal hozzájáruló BKIK elnöke. Az alapítványt civil-, és szakmai szervezetek hozták létre, így a Széles Gábor vezette Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Demján Sándor által irányított Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, és a Magyar Bankszövetség, amelynek elnöke Erdei Tamás.

Határmódosítást akarnak

Budapest és a közép-magyarországi régió adja a hazai GDP 44 százalékát, ezért az alapítvány célja, hogy helyzetbe hozza, fejlessze Budapestet és a régiót, hogy megtöbbszöröződjenek a beruházások - hangoztatta Petykó Zoltán. A BKIK elnöke úgy vélekedett, a politika nem töltötte be városfejlesztő szerepét, a főváros és a kerületek között nincs intézményes kapcsolat, a város közigazgatási és tényleges határai nem esnek egybe, újra kell gondolni a határokat.

Az alapítványt 16 civil és szakmai szervezet hozta létre. A megalakult Stratégiai Fejlesztő Központ előmozdítja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállításának előkészítését, ennek érdekében törvényelőkészítő bizottságot hoz létre. (Az FKT létrehozásához, lévén önkormányzati törvény, kétharmados parlamenti többség szükséges.)

A főváros üdvözli a kezdeményezést

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásával kapcsolatban Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese közleményt adott ki. Ebben a főpolgármester-helyettes hangsúlyozza, hogy a főváros üdvözli a civil közmunkatanács létrejöttét, amelyben "a gyáriparosok, munkaadók, kamarák, ügyvédek, építészek, kereskedők és bankárok mellett" a Fővárosi Önkormányzat is képviselteti magát.

Ikvai-Szabó szerint ugyan "a XIX. századi városfejlesztést levezénylő, király által kinevezett Közmunkatanács újjáalakítására nincs lehetőség, a Főváros vezetése is szorgalmazza egy, a demokratikus keretekbe illeszkedő, Budapestet és agglomerációját egységes egészként kezelő városfejlesztő szervezet létrehozását". Mindezt eddig sem a tervek hiánya, hanem az ésszerűtlen jogi szabályozás hátráltatta - teszi hozzá.

"Egy erős jogosítványokkal rendelkező, a beruházásokat koordináló, a pénzügyi forrásokat ésszerűen elosztó szervezet létrehozását a kétharmados törvények akadályozzák, de egy, a probléma megoldását szorgalmazó civil szervezet sokat tehet az ügy érdekében" - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

A főváros vezetése örömmel vesz minden olyan javaslatot, amely a 24 önkormányzatból álló Budapest és a tőle közjogilag elkülönülő agglomerációs települések halmazából egységes elvek mentén fejleszthető városi régiót alkot. Ikvai-Szabó bízik abban, hogy a gazdasági élet szereplőinek intenzív szerepvállalása segít abban, hogy az újonnan megalakuló Országgyűlés mielőbb megalkothasson egy ilyen szabályozást.

A közmunkák tanácsát 1870-ben hívták életre először, majd 1945-48 között is működött az FKT, amelynek elnöke a kor egyik legkiválóbb építésze, Fischer József volt. Ő egyben az Országos Közmunka Tanácsot is vezette.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa első ízben tehát még azelőtt alakult meg, hogy Budát, Pestet és Óbudát 1873-ban egyesítették volna. Az FKT építette ki az Andrássy utat és a Nagykörutat, felvázolta azokat a városszerkezeti elemeket, amelyek sokszor csak a huszadik század végén valósultak meg (például a Hungária-gyűrű kiépítését is az FKT vetette fel először). A Városliget rendezése csakúgy ennek a szervezetnek a nevéhez fűződik, mint az, hogy Budapestet (főleg annak pesti oldalát) a sugaras-gyűrűs szerkezet jellemzi manapság is.

Gyurcsány is felkarolta az ötletet

Az FKT sokadik megszervezését 2004-ben a Szeretem Budapestet Mozgalom vetette fel újra. Ezek után tavaly Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszélt a közmunkatanács szükségességéről. A Bojár Iván András elnökletével működő Szeretem Budapestet Mozgalom most társalapítója az FKT létrehozására alakult alapítványnak.

Az Indexnek nyilatkozva Bojár elmondta, hogy valóban gondoltak arra, hogy módosítani kellene a főváros határait, hiszen ma már Budapest fejlesztése összefügg az agglomeráció problémáival. Miután a főváros nem tudta kezelni például a "plaza-dobozok" elhelyezését, a bevésárlóközpontok jelentős része a városhatáron kívül épült meg. Ezzel összefüggésben említette meg: Budaörs fejlődése például Budapest nélkül nem is következhetett volna be, nem lehetne Budaörs Európa egyik legdinamikusabban fejlődő települése a főváros nélkül.

Bojár szerint egyébként a közlekedési kapcsolatok, az adózási problémák is felvetik az egész közép-magyarországi régió fejlesztésének egységesítését. Éppen ezért nem is a határok módosítása a legfontosabb - vélekedett -, hanem az egységes a gondolkodás a régióról. Példaként említette: az elővárosokban, az agglomerációban adóznak az emberek, de a fővárosban közlekednek, itt veszik igénybe a közszolgáltatások jelentős részét. Az ebből fakadó hátrányok pedig Budapesten csapódnak le.

Márpedig ez - mármint a központi régió - az egyetlen olyan térség, amely az európai versenyben önállóan is megállná a helyét - tette hozzá. Bojár hangsúlyozta azt is, hogy a most létrehozott alapítvány pártoktól függetlenül szerveződött, nem a politikai logika szerint alakult, hanem mindenkit érintő, közösen megoldandó feladatok miatt fogtak össze a résztvevők.