Vészhelyzetben ostoba a fővárosi forgalomirányítás

Schulek Tibor közlekedésmérnök szerint, bár a fővárosi forgalomirányító rendszer egy része a központból irányítható lenne, de gyakran nem élnek vele, akkor sem, ha az ésszerű lenne. Az még a jobbik eset, ha a lámpát sárga villogóra állítják, mert akkor legalább haladhatnak az autósok.

A fővárosi forgalomirányító rendszer (a Siemens-Vilati üzemeltetésében) a Szabó Ervin téren található. Többféle és több generációs modellek dolgoznak párhuzamosan Budapesten, tudtuk meg Schulektól. Vannak központból teljesen vezérelhető (azaz a programjukat, szakmai nyelven a fázisidőtervüket is felülírhatják a központból), míg bizonyosak csak visszajeleznek a központnak (hiba, üzemzavar esetén) és fázisidőtervük csak a helyszínen állítható be. Ez utóbbi lámpák csak kikapcsolhatóak szükség esetén. És vannak teljesen független lámpák, amelyek nincsenek központi ellenőrzés alatt.

Gyakran a rendőrség sem jelzi a lezárás idejét

Baleset, lezárás esetén a probléma gyakran az, hogy az illetékes rendőri vezető (mellesleg általában ugyanabban az épületben) nem határozza meg a várható időtartamot, így a jelzőlámpások nem mérlegelhetik, hogy kikapcsolnak-e szakaszokat. Több esetben a hálózatos működés miatt nincs is lehetőség csak egy csomópont kikapcsolására. Szintén mérlegelni kell, hogy az esetlegesen megnyitott kapacitás nem okoz-e máshol nagyobb dugót. Például a Nyugati téren a rendszeres híd alatti bedugulás miatt a McDonalds előtti lámpával torlaszolják fel a Nagykörút forgalmát. Hasonló a helyzet a Blahánál is.

Tehát, ha veszünk egy adott csomópontot, akkor először is az számít, hogy a helyi rendszer központi vagy helyszíni vezérlésű. Jobb esetben központi, ebben az esetben hamar bele lehetne nyúlni a rendszerbe, de legtöbbször a rendőrök nem mondják meg, hogy milyen hosszú ideig áll fenn a probléma, így inkább nem teszik.

Rosszabb esetben helyszíni, itt tovább tartana az intézkedés, de a hatósági információ hiánya itt is megakadályozza rendszerint azt, hogy némi számítás után érdemben át lehessen állítani a fázisidőt. Ezért leggyakrabban a biztos módszerhez folyamodnak, és sárga villogóra állítják a lámpát, a közeli csomópontokban meg marad a régi rend, akkor is, ha még nagyobb dugót okoz. Sőt több esetben még ennyit sem lehet tenni (pl hálózatos működés miatt).

Emellett, ha a fenti problémák nem lennének, akkor is nagyon lassú lenne a reagálás (egy értelmes áthangolás) a fővárosi bürokrácia miatt: egy egyszerű áthangolásra is heteket, sőt hónapokat kell várni.

Jobb városokban programszőnyeg, radar vezérli a forgalmat

Más európai nagyvárosokban intelligens forgalomirányító rendszerek működnek. Van, ahol a programszőnyeg (hurokdetektor az aszfaltban) a forgalom érzékelésével-figyelésével megnyújtja valamelyik irány zöldidejét. Ezeket mostanában a tömegközlekedéshez is hangolják. (Hasonló forgalombiztonsági érdekesség Európában, hogy egy radar figyeli a sebességet és a megengedett sebesség feletti járműveknél a következő csomópontnál tilosra állítja a jelzőlámpát.)

Az Index megkérdezte a forgalomirányítást felügyelő főváros véleményét az ügyben. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes sajtóirodájától a következő választ kaptuk: "Az útlezárásokhoz, útfelújításokhoz forgalomkorlátozási terv készül. A terv része a csomópontok jelzőlámpáinak átprogramozása, annak érdekében, hogy a forgalom a megváltozott feltételek között is biztonságos és a körülményekhez képest zavartalan legyen."

"A közúton folyó munkák csak akkor kezdődhetnek el, ha a forgalomkorlátozási tervben előírtak megvalósultak. A forgalomterelés bevezetése után tovább lehet és kell finomítani a programokon. Azonban minden beavatkozásnál hálózatban kell gondolkodni - ha valahol több időt kell adni, azt valahonnan el kell venni."