Nincs sok remény a kőbányai sörgyár megmentésére

A kőbányai önkormányzat közgyűlése kedden ül össze idén utoljára, de mivel még folynak a szakhatósági egyeztetések a terület rendezéséről, nem kerül a képviselők elé a rendezési terv, mondta el az Indexnek Lőrincz Jenő, a X. kerületi polgármesteri iroda vezetője. A tervet egy-két hónap múlva fogadhatják el, majd csak akkor dől el végleg, mi épülhet a területen.

Se műemléki, se régészeti

Két éve van bontási engedély a Maglódi utca 17. szám alatti telken álló sörgyári épületekre, a magántulajdonban lévő terület épületeinek egy részét már le is bontották, tette hozzá Lőrincz Ernő. A bontási engedély kiadásához a tulajdonosok megkérték a szükséges szakvéleményeket, szakhatósági engedélyeket, köztük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalét is. A KÖH 2003-as szakvéleményében az áll, hogy "se műemléki, se régészeti érdekeket nem érint" a bontás.

Úgy tűnik tehát, ha nem bírálják felül a KÖH-ben a korábbi szakvéleményt és nem kap soron kívül védettséget, a gyárépület nem menekül meg a pusztulástól - hacsak az új tulajdonos meg nem tartja. A telken álló épületeket a jelenlegi tulajdonos - a Sörgyár Kft. - árulja, és mivel minden épületre van jogerős bontási engedély, ha a jövőbeni új tulajdonos nem akarja megtartani az évszázados építészeti remeket, akkor minden további nélkül ráküldheti a bontóbrigádokat. A telek sarkán már le is bontottak egy részt, a területen a Lidl tervez áruházat nyitni.

Némi vigaszt jelenthet, hogy telken álló kastélyépületre nem adott az önkormányzat bontási engedélyt, tudtuk meg az irodavezetőtől, így a kétszintes villaépületet formája megőrzésével kell majd a jövőbeni tulajdonosnak hasznosítani.

Védhető vagy sem?

Róna Katalin, a KÖH sajtóreferense az Indexnek szűkszavúan annyit mondott, hogy nincs semmi fejlemény az ügyben, sőt ügy sincs igazán, jelenleg a hivatal azt tisztázza, hogy védhető-e vagy sem az épület.

Az Index egyébként úgy tudja, a Műemlékvédelmi Tudományos Intézet, ami Budapest területén értékleltárt végez, védendőnek javasolta a gyárépületet. A KÖH alá tartozó intézet azonban nem dönthet az ilyen ügyekben, csupán rámutat, hogy mely épületeknek kellene a városban védettséget élvezni.

A hazai műemlékvédelem helyzetét jól mutatja, hogy mindössze négy ember dolgozik az ország műemlékeinek védetté nyilvánításán. A körülbelül húszezer arra érdemes épület közül alig 11 ezer van védettség alatt, 2005-ben összesen 167 épületet sikerült védetté nyilvánítani.

Jogszabály-értelmezési kérdés

A KÖH elvileg ideiglenes műemléki védelem alá vonhatná azonnali hatállyal az épületet, erre a 2001-es törvény bizonyos értelmezés szerint lehetőséget ad, hívta fel az Index figyelmét Marinov Péter. Az Óvás! egyesület elnöke maga is élt ezzel a lehetőséggel az Egyesület nevében, amikor a régi pesti zsidónegyed megmentéséért küzdöttek. Az ideiglenes védelem egy évre szól és további egy évre meghosszabbítható, tette hozzá Marinov, aki szerint az ideiglenes védelem fölülírja a bontási engedélyt.

"A gond az, hogy a KÖH értelmezése szerint az ideiglenes védelem már nem állíthatja meg a jogerős bontási engedély érvényesítését. Mi annak idején azt az álláspontot képviseltük, a törvényt úgy értelmeztük, hogy a KÖH által kibocsátott ideiglenes védelem igenis megállíthatja a bontást" - mondta Marinov Péter.

Az Óvás! a zsidónegyed egyik épülete esetében is hasonló gonddal szembesült. A Kazinczy utca 9. szám alatti 150 éves klasszicista stílusú házat műemléki védelem alá akarták vonni, de a kulturális miniszter nem volt hajlandó az erre vonatkozó rendelet aláírására, mondván, az épületen jogerős bontási engedély van. Miután a védelem "veszélyéről" a tulajdonos - a Reneszánsz Rt. - tudomást szerzett, szinte azonnal lebontatta az épületet.

Marinov szerint az önkormányzat felelőssége lett volna felismerni, hogy az épület, amire a bontási engedélyt kérte a tulajdonos, védendő érték és nem lenne szabad lerombolni.