Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Hónapok óta szivárog a méreg a Dunába

2007.02.06. 00:36
Egy csődbe jutott vállalkozás telephelyén 1200 tonna galvániszap vár ártalmatlanításra. A szétrozsdásodott hordókban tárolt veszélyes hulladék már a talajvízet és a Dunát is szennyezi. A környezetvédelmi tárca tétlenül nézi a történteket, mert szerintük nincs katasztrófahelyzet.

Ezerkétszáz tonna, nehézfémekkel teli galvániszap vár megfelelő kezelésre két csepeli telephelyen, a Csepel Művek egykori gyártelepén. A tucatnyi fajta nehézfémet tartalmazó iszap történetét a Zsaru magazin tárta fel 2005 decemberében. A történet dióhéjban annyi, hogy egy feltaláló, Jakab István (nem azonos a magoszos parasztvezérrel) új eljárást eszelt ki a galvániszap kezelésére, és hamarosan céget alapított Friz kft. néven.


Katt!

Az emberi szál

Ötletének az a lényege, hogy az iszapot kémiai eljárással porítja, amely így útépítéseknél használható adalékanyaggá válik. A Zsaru szerint a technológia működött, az üzlet dübörgött, egészen addig, amíg a cég Kén utcában bérelt telephelyét el nem adták egy gyógyszergyárnak. Jakab cégének fél évet adtak a távozásra, a galvániszap hatástalanításához viszonttíz hónap kellett volna. Jakab új telephely után nézett, és kialakította a feldolgozót az új helyszínen, de nem kapott engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól, csak egy felszólítást, hogy tüntesse el a hulladékot.

A galvániszapról
A galvániszap a fémtárgyak díszítésére vagy korrózió elleni védelmére szolgáló fémbevonat-készítés hulladéka. Veszélyességét a benne található toxikus fémek, a cink, a kadmium, a króm. adják. A csepeli galvániszap egyebek mellett arzént, uránt, báriumot, nikkelt titánt, cinket, ólmot tartalmaz. De van benne ezüst, réz, ón, és higany is. Ezek a nehézfémek csontritkulást, rákot, születési rendellenességet, impotenciát, szív- és érrendszeri betegségeket, illetve légzőszervi problémákat okozhatnak.

Jakab István azt állítja, mire kiderült, hogy nem kap engedélyt, addigra minden vagyonát beleölte az új telephelybe, már se autója, se háza nem volt. Az elszállításra kötelező határozatokat azért megfellebbezte, de a verdikt végül jogerőre emelkedett. Hiába, mert az elszállítás és ártalmatlanítás 80-100 milliós költségét a feltaláló cége nem tudta kifizetni.

Az említett cikk szerint Jakab István elszegényedett, lényegében hajléktalanként él havi harmincezer forintos nyugdíjából. Kocsiját, házát pénzzé tette, hogy finanszírozni tudja cége költözését és a telephely bérleti díját, de egy idő után ez sem volt elég, és a cég ellen felszámolási eljárás indult.

Szivárog az iszap

Először a Fidesz csepeli szervezete hívta fel a figyelmet arra, hogy mérget tárolnak az egykori Csepel Művek területén. A hatóságok 2004 decemberében azt valószínűsítették - viszonylag bizakodóan -, hogy januárra elszállítják a veszélyes hulladékokat. Ez azonban máig nem történt meg. Sőt ha lehet, a helyzet tovább romlott. A Fidesz 2004-es akciója idején még nagyjából állták a sarat mérget rejtő tartályok, 2006 nyarára viszont tragikussá vált a helyzet. Az acélhordókat kimarta a tartalmuk, az iszap szivárogni kezdett.


Katt!

Egy szakértői vizsgálat - fúrásokat végeztek és mintát vettek a csapadékból - kimutatta, hogy a hulladék konkrétan szennyezi a talajvizet és a Dunát; a veszélyes hulladék tárolására a rozsdás hordók nem felelenek meg, belőlük a galvániszap kiszivárog, elfolyik, és a vízelvezető csatornán a folyóba jut, illetve a talajban maradó része a talajvízet szennyezi.

Méreg a Dunába

A csatornában és a talajvízben is az egészségügyi határértéket meghaladó töménységben jelent meg a galvániszap. A Pírus Kft. vizsgálatai szerint: "Közvetlenül a Dunába kerül, és így mint nagy koncentrációjú toxikus forrás szennyezi a a folyó élővilágát és közvetve az embert, másrészt ezek a toxikus tualjdonságú fémek a talajba is bemosódnak, és a felszín alatti vizekbe kerülnek, így a felszín alatti környezetet elszennyezve, élővilágát pusztítva közvetve szintén a 200-300 méterre lévő Dunába kerülhetnek."

A szakértői anyag megállapítja, hogy a Dunának e mellett a szakasza mellett van a főváros egyik fontos ivóvízbázisa. A jelentés összefoglalójában a nem megfelelően tárolt veszélyes hulladék azonnali elszállítását kezdeményezi.

A csepeli önkormányzat meg is próbálta elérni, hogy megoldódjon a helyzet, és levélben kérték a környezetvédelmi minisztert, hogy kormányzati pénzekből végezzél el a mentesítést, mert a szennyező cégnek már nincs vagyona. Dióssy László, Veszprém volt polgármestere, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára viszont kijelentette, hogy a tárca egyelőre nem tudja fizetni a kármentesítésért, mert a szennyező cég ismert, és amíg fel nem számolják, nem lehet állami pénzből cselekedni.

Katasztrófahelyzetre várva

Megkérdeztük Dióssy Lászlót, minek kellene történnie ahhoz, hogy beavatkozzanak. A szakállamtitkár azt mondta, hogy katasztrófahelyzetben volna lehetőség az azonnali cselekvésre, de megítélése szerint ilyen helyzet ebben az ügyben nincs. Meg kell várni a Friz Kft. fizetésképtelenségét kimondó a felszámolás végét.

A felszámoló viszont az önkormányzat kérdésére azt válaszolta, nem lát esélyt arra, hogy egyszerűsített eljárásban történjék a felszámolás, és nem tudja, mennyi időt vesz igénybe a jogi folyamat. A számítások szerint 150-200 millió forint is kellhet a kárelhárításra.

Csepel nem fizet más helyett

Gergely István, a csepeli önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke arról tájékoztatott, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen elhatározták, hogy újabb levélben kérik azonnali beavatkozásra a környezetvédelmi tárcát. Megítélésük szerint már kimondható, hogy katasztrófahelyzet van, nincs idő tovább várni az intézkedésekkel.

Az önkormányzat egy másik levélben a felszámolási eljárás gyorsítását sürgeti a Pest Megyei Bíróságnál. Gergely azt mondta, hogy az önkormányzat nem fogja kifizetni mások helyett a veszélyes hulladék eltávolítását. "Ha ezt tennénk, lényegében felszólítanánk az embereket arra, hogy nyugodtan hozzák a szemetüket Csepelre, mi az adófizetők pénzéből eltakarítjuk - szögezte le a csepeli politikus. - Nem fogunk se egy kft., sem az állam helyett fizetni."

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?