Pukli miatt áll a fúrópajzs

Befejeződött a 4-es metró napokban leállított fúrópajzsának vizsgálata, mondta Balogh Árpád, a DBR Metró Projektigazgatóság vezetője az Infó rádiónak. Kiderült, hogy mi okozta az alagút betongyűrűinek sorozatos repedését, a vizsgálat eredménye szerint a talaj és a betongyűrűk közé fecskendezett zagyréteg nyomta be a fúrópajzs acélköpenyét, és ez okozta a sérüléseket.

A zagy egyébként víz és egyéb szilárd anyagok keveréke, és az alagút stabil fekvése miatt injektálják a betongyűrűk külső felülete és a föld közé. Balogh Árpád közölte, hogy a szakemberek egy-két nap alatt levésik a körülbelül másfél centis sérült réteget a fúrópajzsról, és akár már holnap folytatódhat az alagútfúrás.

A fúrópajzs által eddig megtett 283 méteren 4-5 esetben törtek vagy repedtek a tübingek, azaz a betongyűrű-elemek. A pajzsot a múlt hét közepén állították le, hogy kivizsgálják a repedések okát.

Balogh Árpád elmondta azt is, hogy teljesen műszaki problémaként kezelik az ügyet, ami a nemzetközi tapasztalatok szerint gyakran előfordul. Balogh nem hiszi, hogy személyes felelősséget is vizsgálni kellene. A projektvezető azt nyilatkozta, hogy a végső átadási időpontban nem okoz csúszást a leállás, az első, Tétényi úti állomást pedig várhatóan szeptember közepére éri el mind a két fúrópajzs.

Többször megcsúszott határidők

A BKV tavaly január 23-án írta alá a 4-es metró első szakaszának alagútfúrási szerződését a Bamco Konzorciummal. A vállalás szerint az alagút 2008 őszére készült volna el 207 millió euróért, azaz csaknem 55 milliárd forintért. A fúrás megkezdésének határidejét 18 héten belülre, azaz 2006. június elejére tervezték. A határidő 2006. május 10-én már megváltozott, Demszky Gábor főpolgármester a Gellért téri állomás építésének kezdetekor kijelentette, a fúrópajzs nyár végén indul és 2007 végére ér a Gellért térre.

Egy hónappal később, június elején az első fúrópajzs fúrófejének Budapestre érkezésére rendezett ünnepélyes sajtótájékoztatón már arról beszélt a BKV vezérigazgatója, hogy bízik a fúrás megkezdésének év végi megkezdésében, ami lehet hogy 2007 januárjára csúszik.

A következő időpont 2006. november 22-én hangzott el, amikor Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság akkori vezetője azt nyilatkozta, hogy nem tudták megvásárolni a kelenföldi indítóaknához szükséges területet, ezért az alagútfúrás legkorábban 2007 tavaszán kezdődhet meg.

Áprilisban tényleg elindult, de csak kicsit

A tágan meghatározott időpont ezúttal bejött, a főpolgármester ünnepélyes keretek között végül április 3-án indította útnak az I. számú fúrópajzsot. Másnap azonban kiderült, hogy első nap a pajzs mindössze 15 centimétert haladt előre, a munkások utána letették a szerszámokat és hazamentek a húsvéti ünnepekre. Volt műszaki magyarázat is: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes szerint azért haladt lassan a fúrás, mert a pajzsnak és a talajnak szoknia kell egymást. A többnapos szünet után másodszor is elindult a fúrópajzs, ami a következő egy hét alatt 4 métert haladt.

Május 9-én, a II.-es számú fúrópajzs indulásakor az első fúrófej 22 méternél tartott. A szerkezeteknek ekkor már saját nevük is volt: Boross és Bochkor, amelyet a többek között a Korda Györgyből és Balázs Kláriból álló zsűri választott nekik.

Bő három havi földtúrás után, július közepén Bochkort le kellett állítani, mert törte és repesztette az alagút betongyűrűit. A probléma kivizsgálása július 25-én, szerdán fejeződött be, a DBR Metró új projektigazgatója szerint az egy-két napos javítás után harmadszor is nekilendülhet a fúrópajzs.