Utcasepréssel is javítható Budapest levegője

Évek óta hallunk arról, hogy Budapest levegője rendkívül szennyezett, december óta mindennapos esemény, hogy a szennyezettség mértéke többszörösen meghaladja az egészségügyi határértéket. Szmogriadót egyelőre nem rendeltek el, mert az autós forgalom korlátozásának bevezetéséhez jogszabály-módosítás szükséges. Ezen már dolgozik a környezetvédelmi és az egészségügyi tárca.

Jelenleg a levegő szállópor-tartalmát együtt számítják a kén-dioxid-szennyezettséggel, így bármilyen koszos is a levegő, nem éri el soha a hivatalos határértéket. Az új, jövő télre elkészülő rendelet várhatóan tartalmazni fogja már a finompor-szennyezettség külön értékelését, és ha túl nagy a mértéke, úgy az önkormányzatok kötelesek lesznek elrendelni szmogriadót.

A forgalomkorlátozás ugyan viszonylag gyorsan képes eredményeket hozni, hosszútávon mégse jelent megoldást a légszennyezettség problémájára. Számos lehetőség létezik a levegő minőségének javítására, Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa mesélt a legfontosabbakról. Megjegyezte, hogy az egészséges környezethez való jog alkotmányos jogunk, az emberi élet alapvető feltétele, ezért ennek mindent alá kéne rendelni.

A közlekedés ésszerűsítése

Elsősorban a közlekedést érintik azok az intézkedések, amelyekkel csökkenthető a légszennyezettség. A forgalom mérséklésére is több módszer létezik, egyrészt ki lehet tiltani az autókat egyes városrészekből, de igazságosabb, valamint az önkormányzatok bevételeit növeli, ha a kár okozójának kell megfizetnie az általa okozott károk költségeit. A szennyező fizet elve amúgy Magyarország uniós alapszerződésében is szerepel, magyarázta Lenkei Péter.

Természetesen a forgalom korlátozása mellett alternatívát kell nyújtani a közlekedés egyéb, nem környezetszennyező formáira, így fejleszteni kell a tömegközlekedést és a kerékpáros infrastruktúrát. Utóbbi közvetetten bevételt is jelent a városnak, hiszen például javul a lakosság egészségi állapota, kisebb a zaj, nő az ingatlanok értéke, vonzóvá válik a befektetők számára.

Lenkei Péter kitért arra is, hogy a motorkerékpárok, különösen a robogók, lényegesen szennyezőbbek a személyautóknál. Egy robogó szénhidrogén-kibocsátása akár 160-szorosa is lehet egy autóénak. A dízelmotorok jelentenek még veszélyt a levegő tisztaságára, de dízel-részecskeszűrő felszerelésével az általában rákkeltő szennyező anyagok 80-99 százaléka kiszűrhető. Példaként említette, hogy Ausztriában 450 euróval (majdnem 120 ezer forint) jobban jár, aki ezt a szűrőt beszereli autójába, mint aki nem. A magyar autóállomány 10 év feletti átlagéletkorát tekintve nálunk ez várhatóan csak lassan hoz eredményt.

A tömegközlekedésben rejlő fejlesztési lehetőségek közül kiemelte a minél több buszsáv kialakításának előnyeit, így például az időhatékonyságot. Elmondta továbbá, hogy ahogyan az Nyugat-Európában széles körben elterjedt, forgalmi előnyben lehet részesíteni a villamosokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mikor egy villamos kereszteződésbe ér, zöldre vált előtte a lámpa.

Hűtés, fűtés és seprés

Hangsúlyozta, hogy a parkok és a fák amellett, hogy tisztítják a levegőt, hűtik is a várost, így – különösen a hőségnapok számának növekedése miatt - érdemes a zöld felületek arányának növelésével is foglalkozni. Erre megoldás lehetne a zöldtetők, falak kialakítása, amire önkormányzati támogatással lehetne ösztönözni a lakosságot.

A levegő szennyezettségét érdemben befolyásolja még a fűtésből származó nitrogén-oxid-kibocsátás, ennek mértékén hőszigeteléssel, illetve fűtéskorszerűsítéssel lehet javítani. A kormány ezzel szemben a gázfogyasztást támogatja, nem pedig a szigetelések javítását próbálja ösztönözni, furcsállta Lenkei Péter.

A levegő minőségén olyan egyszerű dolgok is javíthatnak, mint az utcák takarítása. Az autókból a levegőbe, majd az utcára került kormot ugyan az eső néha megfogja, de aztán az por formájában újra felszáll, míg azt seprűvel vagy locsolással végleg el nem takarítják. Lenkei szerint keményen büntetni kéne azokat a teherautósokat, akik ponyva nélkül szállítanak olyan árut, ami akár a menetszéltől szétszóródik.

Égetéskor veszélyes anyagok kerülnek a levegőbe

Kertvárosi részekben ősszel és tavasszal elterjedt az avarégetés, míg a leveleket komposztálni is lehetne, amivel 1-2 év alatt lebomlanának. Ezzel szemben a leveleken található permetanyag az égetéskor a levegőbe kerül, ami mérgező lehet, továbbá 100 kiló avar elégetéskor több kiló mikroszkopikus részecske jut a levegőbe.

Az illegális hulladékégetés ennél is veszélyesebb, olcsósága miatt sokan műanyag tárgyakat, így például PET-palackokat gyújtanak meg, hogy fűteni tudjanak. A PVC égésekor dioxin-vegyületek keletkeznek, ezek egészen kis mennyiségben is rákot okozhatnak. Lenkei szerint éppen ezért a büntető törvénykönyvnek kéne szankcionálnia a műanyagok égetését.

Lenkei Péter felhívta még a figyelmet az utak téli sózásának környezetszennyező hatásaira, hiszen a só megszáradása után kapcsolódik a finomporhoz. A levegő tisztulásának fontos része a város átszellőző csatornáinak szabadon hagyása, így óvatosan kell bánni a magasabb épületek elhelyezésével, és főleg engedélyezésükkel.