Demszky felfüggesztette a Teleki-szobor engedélyezését

A szobor felállítása ellen több szervezet és politikus tiltakozott, miután a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága engedélyezte azt. "Mindez önmagában azt mutatja, hogy Teleki megítélésében nincs konszenzus, nincs társadalmi egyetértés. A vita eldöntése azonban nem a Fővárosi Önkormányzat kompetenciája." - mutat rá a Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája által az MTI-nek eljuttatott közlemény.

Jogos érzelmek

A főpolgármester arra kéri a kezdeményező társadalmi szervezetet: vonja vissza a szobor építésére vonatkozó kérelmét, hogy a társadalmi vita nyugodtan lefolyhasson és egy későbbi időpontban ismét meg lehessen vizsgálni a kérdést.

"Döntésemben megerősít a szoborállítást finanszírozó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjének nyilatkozata is, amely szerint a tárca mindent megtesz azért, hogy jogos érzelmeket senki se sérthessen meg." - áll Demszky Gábor közleményében.

Jó nevű támogatók

Demszky szerint köztéri szobrot olyan személyeknek kell állítani, akiknek a munkásságát általános társadalmi közmegbecsülés övezi.

"A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága okkal feltételezett társadalmi konszenzust, amikor hozzájárult, hogy a Teleki Emlékbizottság szobrot állítson Magyarország volt miniszterelnökének, hiszen a kezdeményezés védnöke a jelenlegi és a volt köztársasági elnök, és bírja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is - fogalmaz."

Egyhangúlag engedélyezték

Demszky Gábor leszögezi: továbbra sem kételkedik abban, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc jó szándékkal adta a nevét az ügyhöz. "Számomra az, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc egyaránt támogatták a szoborállítást, garancia volt a társadalmi konszenzusra. Ezért sem volt okom rá, hogy a bizottság egyhangú döntését az általuk támogatott ügyben felülbíráljam."- áll a főpolgármester közleményében.

A főváros kulturális bizottsága január 28-i ülésén egyhangúlag támogatta Teleki Pál szobrának felállítását a budai Várban, egy héttel korábban a városképvédelmi bizottság is egyhangúlag engedélyezte a szobor elhelyezését közterületen.

Vasárnapi SZDSZ-vita a szoborról Az SZDSZ politikusai a párt vasárnapi szabad tanácskozásán is kifejtették véleményüket. Gusztos Péter képviselő szerint Teleki élete végéig antiszemita volt. Szent-Iványi István szerint a közvélemény egy dolgot tud Teleki Pálról, azt, hogy öngyilkossága a háborúba való belesodródás ellen szólt, öngyilkossága tehát a háború elleni tiltakozás szimbólumává vált. Gusztos István a Teleki Pál szobrával, illetve a parlament január 26-i rendkívüli ülésével kapcsolatos SZDSZ-es állásfoglalásokról úgy vélekedett: a pártban "elvek feladása, elvtelenség" jelent meg. Hasonlóképpen fogalmazott Bauer Tamás volt képviselő is. Szeirnte a párt alapvető elvét "rúgta fel" rövid távú politikai érdekből, amikor az SZDSZ-frakció nem szavazta meg a rendkívüli ülés napirendjét.

Súlyos felelősség terheli

A szobor felállítása ellen több szervezet tiltakozott, és ellenvéleményének adott hangot Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, valamint Fodor Gábor, a párt ügyvivője is. Kuncze Gábor úgy fogalmazott: "Egy, a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség elveit valló párt, vagy politikus nem támogathatja valakinek a piedesztálra emelését, aki a kirekesztés és a jogok korlátozásának politikáját képviselte".

Hasonlóan nyilatkozott Fodor Gábor is, aki elhibázott döntésnek nevezte, hogy a főváros szobrot kíván állítani Teleki Pálnak, akit "súlyos felelősség terhel a magyar zsidóság pusztulásban".

Elfogadhatatlan meggyőződés

Az MSZP országos választmányának szombati ülésén a testület elfogadhatatlannak tartotta azt a kezdeményezést, mellyel Teleki Pál volt miniszterelnöknek szobrot akarnak állítani, és arra kérte a javaslattevőket: "a társadalom további megosztásának elkerülése érdekében szándékuktól álljanak el".

A szocialista párt választmányának nyilatkozata szerint Teleki Pál miniszterelnökként a zsidótörvények előkészítésében és parlamenti megszavazásában nem politikai kényszerből, hanem meggyőződésből vállalt meghatározó szerepet.